A droggal megegyező vegyületté alakulás titka
A drogokkal kapcsolatos híradások leggyakrabban akkor tévednek ingoványos talajra, amikor bizonyos jelenségeket – legyen az akár feketepiaci vagy kémiai törvényszerűség – saját kútfőből próbálnak megmagyarázni. Ez ugyanis vagy bejön, vagy nem. Az MTI esetében most az utóbbi történt.
A Híradó.hu oldalán olvasható MTI értesülésnek már a címénél is érdemes megállnunk egy pillanatra: „Bezárattak több dizájner dogokat forgalmazó üzletet”. Igen, „dogokat”. Persze nem ez a peches elütés hívta életre kritikánkat, hanem az írásban foglaltakból kirajzolódó téves elképzelések.
A szerző ugyanis úgy véli, hogy a dizájner drogokkal az a fő probléma, hogy a szervezetbe jutva „úgy viselkednek, mint a drogok”. Vagyis a dizájner drogok valójában nem is drogok, csak úgy viselkednek? Vagy talán mégis dogokról van szó? A bizonyosságot az utolsó mondatban található magyarázat hozza el:
„A szakvélemény szerint a különböző, por, illetve folyékony halmazállapotban, valamint tabletta formában lefoglalt anyagok jellemzően olyan vegyületek, amelyek Magyarországon a kábítószeres tiltólistán közvetlenül nem szerepelnek, de az emberi szervezetbe kerülve droggal megegyező vegyületté alakulnak át”.
Nos, ez nem szakvélemény, csupán egy vélekedés, amely történetesen nem állja meg a helyét. A cikk szerzője tévedésben van, amikor úgy véli, hogy a dizájner drogok a nevükkel ellentétben nem drogok, csupán biokémiai folyamatok során lesznek azzá. Drogoknak vagy pszichoaktív szereknek ugyanis azokat az anyagokat nevezzük, amelyek az emberi szervezetbe jutva, a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését és hiányuk elvonási tünetekkel járhat. Ezeknek a kritériumoknak pedig a dizájner drogok is tökéletesen megfelelnek mindenféle rejtélyes átalakulás nélkül. A hír szerzőjének alighanem beugrottak a korábban a GHB-ról és a GBL-ről hallottak: a legális GBL ugyanis az illegális GHB prekurzora (előanyaga), ami annyit tesz, hogy az ember által elfogyasztott GBL a szervezetben GHB-vá alakul. A dizájner drogok esetében azonban más a helyzet, hiszen nem prekurzorokról, hanem olyan szerekről van szó, amelyek szerkezetileg és hatásukban is hasonlítanak valamely tiltólistás anyaghoz, például az amfetaminhoz vagy az MDMA-hoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagukban ne lennének drogok, csak azt, hogy (többségükben) nincsenek a tiltólistán, vagyis nem minősülnek kábítószernek. Drognak viszont igen. Egy kérdés azonban továbbra is nyitott marad: vajon mit takarhat a „drogokkal megegyező vegyület” kifejezés?
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.11.15.
