Az ENSZ felmérései szerint az ukrán lakosság 1,4%-a HIV pozitív, a kormány hivatalosan csak 79 ezer főről tud. A fertőzések vezető oka a fecskendők megosztása.
Az ENSZ felmérései szerint az ukrán lakosság 1,4%-a HIV pozitív, a kormány hivatalosan csak 79 ezer főről tud. A fertőzések vezető oka a fecskendők megosztása.
Viktor Ribcsuk, az ukrán egészségügyi miniszter az ENSZ közgyűlésén ismertette a legújabb epidemiológiai felmérések eredményeit, amelyek szerint hivatalosan 79 ezer embert regisztráltak HIV fertőzéssel, közülük 8 ezer gyermeket. Az ENSZ adatai szerint azonban mintegy 360.000 ember kénytelen együttélni a vírussal keleti szomszédunknál, a felnőtt lakosságnak mintegy 1,4%-a HIV pozitív.
HIV+ ukrán gyermekek: nincs pénz a kezelésükre
Az ukrán kormány 2004-ben mintegy 7 millió dollárt költött HIV-prevencióra és kezelésre, azonban még mindig forráshiányokra panaszkodik. Minden hónapban 1000 új HIV fertőzést regisztrálnak, az esetek 69%-a az intravénás droghasználókhoz köthető. A HIV pozitív embereknek ezenkívül csupán 43%-a, mintegy 1800 ember részesül antivirális kezelésben, amely ugyan gyógyítani nem képes a betegséget, azonban elodázhatja a tünetek megjelenését és jelentősen meghosszabbíthatja a várható élettartamot, ezenkívül javítja az életminőséget is. Sajnos úgy tűnik, a volt Szovjetunió utódállamaiban nem lehet mindent a pénzhiány számlájára írni, ugyanis gyakran a politikai akarat hiányzik arra, hogy bevezessenek hatékony prevenciós programokat. Így például a metadon kezelés lehetővé tenné, hogy a heroinhasználók tömegesen hagyjanak fel a fecskendőhasználattal és így a fecskendők megosztásával is, ami fertőzések egyik fő oka. A kormányzatok szerint azonban csak a drogmentes kezelési formák megengedhetőek a drogfüggőség kezelésében. A tűcserétől pedig azért idegenkednek a hatóságok, mivel az szerintük droghasználatra buzdít – annak ellenére, hogy ezt a kutatások nem támasztják alá.
A HIV-járvány rohamos terjedése Oroszországban
A szintén súlyos HIV-járvány által fenyegetett Oroszország nemrégen jelentős segélyben (120,5 millió dollár) részesült a Globális AIDS Alapból, amelyen keresztül a módosabb országok biztosítanak támogatásokat a járvány által leginkább érintett régiók, országok számára, amelyek gyakran nélkülözik a megfelelő pénzforrásokat. A jelenlegi segély nagy részét a terepen dolgozó civil szervezetek, így az ártalomcsökkentő programok támogatására fordítják, mivel az államok egyre inkább kezdenek ráébredni arra, hogy a járvány megfékezésének és a társadalom ellenállóképességének növeléséhez nem a represszív törvényeken és a centralizált sóhivatalokon, hanem a civil társadalom megerősítésén keresztül vezet az út. Maguk a civil szervezetek pedig egyre inkább felismerik a helyi és nemzetközi szintű együttműködés és koordináció fontosságát, így olyan hálózatokba, esernyő-szervezetekbe tömörülnek, amelyek közös érdekképviseletet és információáramlást biztosítanak számukra. Macedóniában például idén júliusban alakult meg az ártalomcsökkentő szervezetek országos egyesülete. A kétmilliós lakosságú balkáni országban csak a fővárosban több mint 400 heroinfogyasztó részesül metadon-kezelésben, körülbelül ugyannyi, mint a tízmilliós, jóval nagyobb nemzeti jövedelmű Magyarországon összesen.
"A droghasználókat a biztonságosabb magatartásra tanítják"
Orosz kondomreklám
Magyarországon a civil társadalom önszerveződésének igényét jelzi a Civil AIDS Fórum (CAF) illetve a Magyar Ártalomcsökkentők Országos Szakmai Egyesületének (ÁSZ) megalakulása (jelenleg bírósági jóváhagyás alatt). Hazánk azonban sajnos nem pályázhat a Globális Alaphoz hasonlóan nagy segélyekért, mivel a hivatalos besorolás szerint a „közép-magas jövedelmű” országok közé tartozunk. A pénzforrásokra azonban idehaza is nagy szükség lenne, mivel a tűcsere- és metadon-programok állandó financiális problémákkal küzdenek. A Budapesti Drogprevenciós Alapítvány tűcsere-programjának munkatársai például hónapokig nem kaptak fizetést a munkájukért, információink szerint a Kék Pont tűcsere-buszának fenntartása is kétségessé vált. A civil szervezetek állami támogatását évek óta biztosító Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) kábítószerügyi főosztályának költségvetését idén jelentősen csökkentették, miközben a represszív, alacsony hatékonyságú büntetőpolitika költségei évről évre nőnek. Bár jelenleg a fertőző betegségek előfordulása még jóval alacsonyabb, mint Kelet-Európában és Közép-Ázsiában, kétséges, hogy a jelenlegi politika mellett ez az állapot meddig tartható fent.