A kábítószer-használattal egészségügyi és rendészeti szempontból foglalkozó konferencia pontatlanságai
A terjengős címet ugyan lerövidítettük, mindenesetre a HVG cikke a tegnap Budapesten tartott "A kábítószer bűnözés elleni küzdelem rendészeti és egészségügyi aspektusai" című konferenciáról tájékoztatott. A beszámoló néhány helyen azonban pontosításra szorul.
Esetenként nem is pontosításról, inkább csak egyértelművé tételről van szó. Zacher Gábor közlése például ide tartozik, mely szerint „tavaly nyáron volt olyan nap, amikor 8-10 drogtúladagolásos esetük volt a "dizájner drogok" miatt". Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a túladagolásos eset nem jelent egyet a halálesettel – jelenleg nincs tudomásunk közvetlen dizájner drog túladagolás okozta halálesetről Magyarországon. Dr. Zacher eddig egy olyan esetről számolt be a praxisából, amely egyértelműen összefüggésbe hozható az MDPV használatával. Hasonlóan félrevezető lehet a dizájner drogok zárójeles meghatározásában, hogy az újonnan létrehozott szerek „hatása megegyezik az eredetiével”, hiszen a szakembereknek pontosan az az egyik fő aggodalma – és ennek a konferencián Dr. Zacher is hangot adott – hogy az új drogok pontos hatásait és kockázatait nem ismerik, ezért nehezebben látják el a pácienseket is. Veszélyes kommunikáció azonban az is, ahogy a toxikológus ezeket a szereket „szerethetőnek” nevezi, még ha csak idézőjelek között és a saját gyakorlata szempontjából is, hiszen az ember fejében utólag az maradhat meg, hogy valami miatt a hagyományos drogok – például az amfetamin és a heroin – veszélytelenebbek az új szereknél. De hiába tudja a toxikológus szakszerűbben ellátni a heroinnal túladagoltat, ettől még a heroin nem lesz veszélytelenebb, mint például a 4-MEC.
Az a megállapítás viszont, hogy „mára megszűnt a díler fogalma” bizonyosan túlzás. Elég egy rövid sétát tenni a Keleti Pályaudvar környékén kényelmes tempóban, hogy meggyőződjünk az állítás ellenkezőjéről, de jellemzően a drogokat közösen használó társaságoknak is megvan a maga dílere, hiszen az illegális drogok nem jönnek házhoz. A tételezésből azt hihetjük, hogy a dizájner drogok térnyerése már olyan szinteket ért el Magyarországon, hogy kiszorította a hagyományos szereket. Erre utal a BRKF képviselőjének a konferencián tett állítása is, melyben az elterjedtség tekintetében egy lapon említi a dizájner drogokat a marihuánával és az amfetamin származékokkal. Az EMCDDA legfrissebb éves jelentése és az Eurobarométer vizsgálata szerint a dizájner drogok kipróbálásának aránya 1-2% körül lehet a középiskolások körében, szemben a marihuánával, amit körülbelül minden negyedik középiskolás próbált ki. Tegyük hozzá, hogy vélhetőleg alábecsléssel van dolgunk, hiszen a büntetőjogi szigor miatt a magyar fiatalok kevésbé merik beismerni a drogfogyasztásukat. Az Eurobarométer vizsgálata szerint például az elmúlt évben a fiataloknak csupán a 3%-a fogyasztott marihuánát, ami valószínűtlenül alacsony szám. Mégis túlzás azt a látszatot kelteni, hogy a dizájner drogok használata annyira elterjedt lenne, mint a marihuánáé. Végül pedig az említett szuperpotens, a személyiséget jobban torzító kenderfajták elmélete sem egyértelműen alátámasztott.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.03.02.
