Zuhanórepülésben az Ecstasy, szárnyal az utcai heroin
A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) a szakma egy régi kívánalmát váltotta valóra akkor, amikor idén májusban a kormány támogatásával monitoring-rendszert hozott létre: régebben több mint egy évet kellett várnunk a rendőrség által lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalmával kapcsolatos adatokra, ezentúl már néhány havonta frissülő információkhoz juthatnak az érdeklődök. A BSZKI legújabb hírlevelét Dr. Nagy Gábor főtanácsos ismertette november 23-án az EMCDDA Korai Jelzőrendszerének találkozóján. Ő is elismerte, hogy gyakran éri az a kritika a lefoglalási adatokat, hogy nem reprezentatívak a kábítószer-piac egészére nézve – hiszen a rendőrség a piaci forgalomba hozott drogoknak csupán a töredékét foglalja le, a többség biológiai úton kerül megsemmisítésre a fogyasztók szervezetében. Ez valószínűleg így is van, azonban mindenképpen jelzésértékűnek tarthatjuk a lefoglalt drogok bevizsgálásának eredményeit, amelyek segítségével körülírhatók bizonyos általános trendek és kimutathatók újonnan megjelent szerek. Jelenleg például úgy tűnik, drámai változásoknak lehetünk szemtanúi a magyarországi illegális drogpiacon: mintha hosszú évek óta tartó folyamatok gyorsultak volna fel az utóbbi évben, és ezek pontos oka még nem ismert.
Vegyük például mindjárt a heroinpiacot. A lefoglalt utcai heroin hatóanyagtartalma az elmúlt években jelentősen nőtt – valószínűleg ezzel is összefüggésben álltak azok a sorozatos túladagolásos halálesetek, amelyek az elmúlt évben felborzolták a közvélemény kedélyeit. Míg 2005-ben a lefoglalt heroin 90%-a még 10 és 30 százalék közötti hatóanyagtartalmat mértek, 2008-ban már 40% fölé nőtt a 30 százalékos potenciájú heroin aránya – majd idén az első 7 hónapban elérte a 70%-ot. Ősszel a rendőrség egy vietnámi állampolgárságú dílernél lefoglalt egy 56%-os tisztaságú heroint tartalmazó pakettet is! (Pakett = így nevezik azokat a csomagokat, amelyben az utcai heroint árulják.) Ugyanez a terjesztő egyébként jóval alacsonyabb tisztaságú heroint is árult, tehát nyilvánvaló, hogy különféle vevőkörök számára különböző hatóanyagatartalmú szereket adott el. Az ilyen hatóanyag-ingadozások veszélyesek lehetnek, különösen, ha a fogyasztó alkohollal vagy gyógyszerrel keveri a heroint, hiszen a korábban megszokott dózis jóval több heroint tartalmazhat, ami túladagoláshoz vezethet. A hatóanyag-tartalom növekedése egyébként nem azzal áll összefüggésben, hogy a hazai heroin más forrásországból származik: ugyanarról a barna heroinról van szó, amelyet az afgán ópiumból állítanak elő, és amely Törökországon és Balkánon keresztül érkezik hazánkba. Szóltak hírek ugyanakkor arról, hogy az afgán hadurak 2008-ban külföldi vegyészeket hozattak az országba a heroinfinomítási eljárás tökeletesítése céljából. Az ENSZ figyelmeztetett arra is, hogy a bűnszervezetek raktáraiban hatalmas heroinkészletek lehetnek felhalmozva, az elmúlt évek rekord ópiumtermését ugyanis az európai piac nem volt képes teljes egészében elfogyasztani. Európa nagy részén, így Magyarországon egyébként az elmúlt években csökkent a heroinfogyasztó népesség száma.
Kellemetlen meglepétesek érhetik azokat a fogyasztókat is, akik manapság Ecstasy tabletaként árult szert vásárolnak a feketepiacon. A lefoglalt tabletták hatóanyagtartalma az elmúlt években drámai zuhanórepülést mutatott be, 2009-ben pedig elérte a mélypontot. Míg 2008-ban még a lefoglalt tabletták majdnem 80%-ában találtak MDMA-t, addig 2009 első félévében a lefoglalt tablettáknak csupán 1%-a tartalmazott MDMA-t, míg nagy része amfetamin és MCPP kombinációját. Ezt a tendenciát egyébként a Daath.hu, a pszichedelikus közösség Internetes fórumán a fogyasztók szubjektív élménybeszámolói is megerősítik. A KarelGott nevű felhasználó például így sommázta az “Ecstasy tabletták” topic közelmúltjának tapasztalatait: “mekkora görény vagyok, ha széles mosollyal konstatálom az ecstasy piac teljes összeomlását?” és: “…az elmúlt 1-1,5év semmi másról sem szólt mint csalódott felhasználók elkeserítő kommentjeiről ebben a topicban”. A Verzamelmister nevű felhasználó kommentje is jellemző: “idejét sem tudom, mikor találkoztam jó tabival”. Aki azonban már a drogmentes Magyarország eljövetelét üdvözölné a változásokban, azt le kell hűtsük: a tabletták nem tűntek el a piacról, és a fogyasztók sem, csak éppen a tabletták nagy részt nem MDMA-t tartalmaznak, a fogyasztók pedig gyakrabban lesznek rosszul az ismeretlen hatóanyag-tartalmú szerektől. Egyesek arról is beszámolnak, hogy az Ecstasy-tabletták minőségromlása az alkoholfogyasztás növekedéséhez vezet.
Különösen óvakodniuk kell a fogyasztóknak a citromsárga koronás tablettától, a BSZKI által bevizsgált (1500 db) hasonló tabletták ugyanis GHB-t és piperonalt tartalmaztak. A halványsárga szivecskés tabletták MDPV-t tartalmaznak, amely egy erős stimuláns, a metamfetaminéhoz hasonló afrodiziákum-hatásáról ismert. A Szigeten lefoglalt tabletták között olyan is előfordult (sárgás színű piros pöttyökkel, elefánt logóval), amelynek a metamfetamin volt a fő hatóanyaga.
Mi állhat az MDMA-tartalmú tabletták visszaszorulása mögött? Nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy a szintetikus drogok piacából hasznot húzó szervezetek gyakran kísérleteznek új, ún. designer drogokkal, amelyeket vagy könnyebben/olcsóbban elő tudnak állítani, mint az MDMA-t, vagy amelyek jogi státusza még tisztázatlan (pl. MDPV). Az új tablettákhoz hasonlóan a lefoglalt speed porokban is megjelentek új hatóanyagok, így például a mefedron (4-MMC) és a 4-fluoramfetamin, ezek a stimulánsok Magyarországon még legálisnak számítanak. Maga az amfetamin (speed, spuri) hatóanyagtartalma viszonylag stabil maradt az elmúlt időszakban: a lefoglalt porok koncentrációja 10% körül mozog.
A Korai Jelzőrendszer ülésén szóba került az is, hogy szükség lenne egy olyan anonim bevizsgálói rendszerre Magyarországon, amely már számos nyugat-európai országban működik. Ennek jelenleg jogi akadályai vannak: amennyiben egy laboratórium egy névtelen feladótól kábítószer-gyanús anyagot kapna bevizsgálásra, akkor a rendőrségnek ismeretlen tettes ellen azonnal nyomozást kellene indítania, hivatalból. Szó esett arról is, hogy a kormány drogügyi koordinációs szerve, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság azonban hamarosan egy szakbizottságot hoz majd létre az új pszichoaktív szerek listára vételével kapcsolatos eljárások tanszparensebbé tétele érdekében. Egy ilyen szakbizottság sokat tehetne azért, hogy ne történhessen meg az, ami a BZP-vel történt: hogy egy szert minden kockázatelemzés, társadalmi vita és szakmai tájékoztatás nélkül vegyenek fel a kábítószerek listájára. Magyarországon az is aggályos, hogy semmilyen differenciálásra nincsen lehetőség az egyes szerek veszélyessége szerint, így például a BZP ugyanarra a listára került, mint a heroin – holott az Európai Bizottság is hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak a szabályozás során differenciálniuk kell az egyes szerek között.
Sárosi Péter
