A vezető brit hetilap szerint nem érdemes az adófizetők pénzét a rendőri szigor növelésére fordítani
A The Economist c. rangos lap eheti számában egy olyan kormányjelentést vett górcső alá, amelyet a Belügyminisztérium korábban megpróbált eltitkolni a közvélemény elől, azonban a Transform nevű drogpolitikai agytröszt az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva megszerezte azt. A jelentés a kormány drogpolitikájának költséghatékonyságával foglalkozik, és több ponton bizony jelentősen eltér Jacqui Smith belügyminiszter sajtónak adott nyilatkozataitól, amelyek az elmúlt tíz évet sikertörténetként mutatják be. Így például a dokumentum megjegyzi, hogy „kevés bizonyíték van a büntető-igazságszolgáltatáshoz kapcsolodó tevékenységek költséghatékonyságára,” és „az a kevés, amit tudunk, nem szolgáltat meggyőző bizonyítékot”. A lap szemére veti a kormánynak, hogy az adófizetők pénzét továbbra is olyan beavatkozásokra költi, amelyeknek eredményességére nincsen bizonyíték. A Transform ráadásul még mindig perel két titkosított jelentés nyilvánosságra hozataláért, amelyekben szerintük szintén a kormány számára kényelmetlen megállapítások olvashatók.
Különös jelentősége lehet ennek most, amikor a szigetország kormánya a kannabisszal kapcsolatos szankciók szigorítását jelentette be – semmibe véve saját tudományos tanácsadó testületének (ACMD) többször megismételt állásfoglalását, amely szerint a kannabisz „növekvő veszélyességéről” szóló sajtóhírek légbőlkapottak, és a kannabisszal kapcsolatos szigorítás nem indokolt. Bizonyítja ugyanis, hogy a szigorpárti vélemények teljesen elszakadtak attól a valóságtól, amelyet a tudományos vizsgálatok eredményei rajzolnak elénk, és látványos kirakatakciókat sürgetnek ahelyett, hogy a problémák mélyére néznének. A kormány drogretorikájának keményedéséhez azok a ellenzéki kritikák vezettek, amelyek a drogprobléma gyors, végleges megoldását sürgetik. Így például ellenzéki kommentátorok szerint elfogadhatatlan, hogy a kezelésre jelentkező droghasználóknak pusztán 3%-a válik drogmentessé a kezelés után, ezért az absztinencia-orientált bentlakásos leszoktató programok arányának növelését és a rendőrségi szigor fokozását követelik. Pedig a hiba nem az ellátórendszerben van, hanem abban a látásmódban, amely szerint a siker egyetlen fokmérője a drogmentesség, és amely szerint létezik gyors megoldás a drogproblémákra. Az Economist szerint az egyedüli kiút a jelenlegi helyzetből az ártalomcsökkentő filozófia és gyakorlat, amely a droghasználat ártalmait próbálja meg csökkenteni olyan hatékony módszerekkel, mint a tűcsere, az ellenőrzöt fogyasztói szobák és a drogfelíró programok.
Sárosi Péter
