• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Élvezet, fájdalom és profit: a drogok európai perspektívákból

Szerző: Péter Sárosi | december 2, 2010

Tweet

Európai kutatók érdekes kísérletet tesznek arra, hogy a drogfogyasztás eddig kevésbé tanulmányozott oldalát elemezzék: az élvezetet

A Társadalomtudományi Drogkutatások Európai Társaságát (European Society for Social Drug Research, ESSD) 1990-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a drogjelenséggel kapcsolatos társadalomtudományi kutatásokat Európában. Az egyik előző, az európai kannabisz-politikákról szóló kötet közölte Demetrovics Zsolt és Sárosi Péter közös tanulmányát a magyarországi kannabisszal kapcsolatos politika alakulásáról (Cannabis in Hungary: drug policy, legislation, and civil movements. In: D Korf (szerk.) Cannabis in European: Dynamics in perception, policy and markets.Lengerich: Pabst Science Publishers, 2008. pp. 155-171.) 2010. novemberben jelent meg az ESSD legújabb tanulmánykötete “Élvezet, fájdalom és profit: a drogok európai perspektívákból” címmel – ez a Társaság eddigi éves kiadványaihoz hasonlóan ezúttal is érdekes új szempontokkal, megfigyelésekkel és véleményekkel gazdagítja a drogokról és drogpolitikákról folyó szakmai diskurzust. Demetrovics Zsolt, az ELTE pszichológus kutatója a mostani kötetnek is szerzője, ezúttal az opiátfüggőséggel foglalkozik.

“Mikor az emberek drogfogyasztásról beszélnek, általában problémákkal társítják azt. Jó okuk van arra, hogy így tegyenek. A droghasználat fizikai, pszichológiai és szociális ártalmakat okozhat. A drogpiac mágnesként vonza a gazembereket és gengsztereket. Ezen problémák egyike sem érthető meg pontosan anélkül, hogy figyelembe ne vennénk ezen szerek illegális státuszát. Bár a legálisan engedélyezett anyagok szintén okozhatnak ártalmakat (vegyük például a krónikus és intenzív alkohol-fogyasztás súlyos fizikai és társadalmi következményeit), a drogok illegalitása jelentősen növeli a kockázatokat,” állapítja meg bevezető tanulmányában a szerkesztő, Dirk J. Korf professzor, az ESSD elnöke. Szerinte a drogfogyasztás jelenségét elsősorban a problémák irányából megközelítő attitűd a drogokkal kapcsolatos társadalomtudományos kutatásra is rányomja a bélyegét, amelynek fókuszában többnyire a drogfogyasztók által megtapasztalt vagy okozott fájdalom áll, ezzel szemben jóval kevesebb szerző törekszik arra, hogy megértse azt az élvezetet, amelynek átéléséért az emberek drogokat fogyasztanak. A kötet egyik célja, hogy ezúttal az élvezetek szempontjából vizsgálja felül a drogfogyasztás jelenségét – ennek közpolitikai implikációival együtt. Hiszen a drogok kontrollálását szolgáló politikák is teljesen más megvilágításba kerülnek, amennyiben a drogokban nem kizárólag az egyéni és közösségi szenvedések forrását látjuk. Fontos hangsúlyt kap ezenkívül a drogpiac egyik fő motivációs tényezője, a profit – nem kizárólag annak gazdasági értelmében, hanem mint a drogokkal kapcsolatos tevékenységektől remélt immateriális és szociális jutalom.

Patrik Karlsson, a kötet egy svéd szerzője a prevenció szemszögéből dolgozta fel ezt a témát, rámutatva arra, hogy sok a drogprevencióval kapcsolatos kutatás a drogfogyasztással járó egyéni kockázatokra összpontosít, és túlhansúlyozza a drogfogyasztás negatív oldalát. Ezáltal elsikkad a drogfogyasztás társadalmi környezete. Karlsson ezt “deficit modellnek” nevezi: hiszen a drogfogyasztást valamilyen hibaként, zavarként, kizárólag negatív kontextusban tárgyalja. Az illegális szerekkel ellentétben az alkohollal kapcsolatos kutatásokban jobban megkülönböztetik egymástól az “alkalmazkodási motívumokat” (coping motives) és a “ráerősítő motívumokat” (enhancement motives). Amikor az alkoholt a problémákkal való szembesülésre, azokhoz való alkalmazkodásra használják, akkor további problémák forrásává válik. A kutatók azonban elismerik, hogy egyes embereknek pozitív motivációik is lehetnek az alkoholfogyasztásra – így például egyszerűen élvezetet keresnek és fokozni akarják szociális készségeiket. Az elmúlt években egyes kutatások a marihuána-fogyasztással kapcsolatban is nagyon hasonló motívumokat tártak fel. Karlsson szerint a prevenciónak az illegális drogok esetében is jobban szem előtt kellene tartania az élvezet-faktort – ezáltal hitelesebbé válhat a célcsoport számára is.

Decorte és Muys tanulmánya a kokain-fogyasztás hosszútávú dinamikáját dolgozta fel: a kokain tipikusan egy olyan szer, amelyet egyaránt használnak rekreációs célra, “partidrogként” – illetve problémás, rendszeres minta alapján. Decorte 111 olyan kokain-fogyasztóval készített mélyinterjút, akiket nem a büntetés-végrehajtási rendszerből és nem is az ellátóhelyekről toboroztak. Ezen személyek fogyasztására egyfajta ciklikusság volt jellemző: az intenzív használat szakaszait absztinens időszakok és a mértékletes fogyasztás periódusai váltották. A kutatás szerint idővel a fogyasztás mintázata a mértékletes, kontrollált fogyasztás irányába haladt, illetve egyes esetekben eljutott a teljes absztinenciáig. Ezt erősítik meg a statisztikák is: Európában a 16 és 64 évesek 3,9%-a próbálta már ki a kokaint életében – ugyanakkor csupán 1,2% fogyasztotta a szert az elmúlt 12 hónapban, és csupán 0,4% az elmúlt hónapban. A szerzők megfigyelése szerint idővel a kokain-fogyasztás a fogyasztók által észlelt pozitív hatásai fokozatosan csökkennek, és ez megjelenik a válaszadók személyes narratíváiban is. A legtöbbször nem figyelhető meg egy olyan egyértelmű fordulópont, amely a kokain-fogyasztással való felhagyást eredményezi – többnyire egyszerűen elenyésznek a fogyasztás szubjektív előnyei.

Hasonló megközelítésből dolgozza fel az opiát-fogyasztás mintázatait Demetrovics Zsolt, aki rámutat arra, hogy míg a fogyasztók a heroin alkalmi használatát elsősorban az élvezetekkel és eufóriával, addig a rendszeres fogyasztást elsősorban negatív asszociációkkal társítják, például az elvonási tünetekkel való küzdelemmel. Demetrovics szerint a heroinfogyasztáshoz társított intenzív érzelmek, így a félelem, és az opiát-fogyasztásnak az ezekhez való alkalmazkodást elősegítő képessége jelentős szerepet játszik abban, hogy a fogyasztó az észlelt ártalmak ellenére sem hagy fel a fogyasztással. Ezt a megfigyelést erősíti meg Jason Farrell személyes drogfogyasztói perspektívából – ő maga is intravénás használó volt hosszú ideig, és beszámol arról a rejtett egyéni világról, amely szerinte teljesen láthatatlan maradt az ellátók és szolgáltatók számára. A drogfogyasztók szerinte nem adnak teljes képet az őket segítőknek a drogfogyasztás általuk felfogott jelenségének egészéről, ennek oka elsősorban a drogfogyasztáshoz társuló stigmában rejlik.

Az ESSD kötet következő szerzője, Houborg dán szociológus egy érdekes kísérletről számol be, melynek során egy koppenhágai metadon-klinika klienseinek nagyobb szabadságot engedtek annak eldöntésében, hogy mikor, hol és hogyan fogyasztják el a metadont. Ezzel a kutatók azt vizsgálták, hogy milyen szerepet játszik az intézményes fegyelmezés és az egyéni gyönyörkeresés egyensúlya a fogyasztási mintázatok és a fogyasztással együttjáró problémák alakulása szempontjából. Barendregt, van Straaten és Wits holland kutatók az ellátórendszerben megjelenő idős, hajléktalan drogfogyasztókkal kapcsolatos adatokat elemezték – az interjúk áttekintése során a kutatók felfigyeltek arra, milyen fontos szerepet tulajdonítanak a válaszadók az általános élettel kapcsolatos témáknak. Bár első látásra úgy tűnik, hogy ezek az emberek egyik napról a másikra élnek, valójában a jobb élet iránti vágy intenzíven megjelenik a fogyasztók motivációi között – ugyanakkor a munkahely, a normális családi élet stb. elérhetetlen célként tételeződik fel számukra. A szociológus Baumeister “jelentés iránti igény” elmélete alapján a szerzők négy visszatérő jellemzőt különböztetnek meg az idős drogfüggők narratíváiban: szándék, érték, hatékonyság és önértékelés. Ezek a dimenziók hivatottak megtestesíteni az értelmes jelentés iránti szükségletet az idős drogfogyasztók életében.

Nabben holland kriminológus a kínálati oldalt elemzi úttörő szempontból: dekonstruálja a “díler” fogalmát. A drogok kínálatával kapcsolatos diskurzusban a drogokat eladó személyt a díler szó jelöli – de valójában a terjesztők között óriási különbségek vannak aszerint, hogy a kereskedelmi lánc melyik szintjén helyezkednek el, illetve mik a motivációik. Nabben rámutat, hogy sok drogfogyasztó a saját beszerzési forrását nem tekinti “igazi dílernek” – a drogterjesztést sokkal inkább “megosztásként” fogják fel. Potter brit kriminológus a beltéri kannabisz-termesztők motivációit vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy a haszonszerzés nem kizárólagos motívum: sokak számára a marihuána-szívás által elért gyönyör megosztása, a kertészeti képességeik elismerése, vagy a kannabisz-tilalommal szembeni politikai állásfoglalás éppen olyan fontos tényező.

A kötet 20 Euróért megrendelhető az ESSD honlapján.

Sárosi Péter

Kategória: Hírek Drogok: Alkohol, Kannabisz (fű/hasis)Archívum: Európai Unió

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Az EU Bizottság az Európai Bíróság elé citálja Magyarországot a gyógyászati kannabisz ügyében

február 15, 2023 - Péter Sárosi

Büntetés helyett támogatást: józan gondolatok a drogvilágnapon

június 23, 2022 - Péter Sárosi

Jogunk van az asztalhoz ülni

február 16, 2022 - István Gábor Takács

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter