Hollandia betiltja a varázsgombát

A DrInfo-n olvashatjuk, hogy az „amszterdami egészségügyi hatóságok májusi jelentéséből az derült ki, hogy a varázsgombákkal kapcsolatos incidensek 92 százalékát a holland fővárosban külföldi turisták követték el tavaly. Egy másik, 2007 januárjában készült egészségügyi jelentés szerint pedig míg az alkoholfogyasztás 2050 incidenst eredményezett 2005-ben, a varázsgombák mindössze 70-et.”

Akkor vajon miért az utóbbit minősítik a veszélyesebbnek?

Valami hasonló történik most a varázsgombával, mint a másik népszerű pszichedelikummal, az LSD-vel az 1970-es évek elején: bár számos kutatás látott napvilágot mindkét szer gyógyászati alkalmazhatóságával kapcsolatban és még többen számoltak be a fogyasztásuk következtében átélt, az életüket kedvező irányba befolyásoló spirituális hatásokról, a média által felfújt balesetek mégis jelentősebbnek bizonyultak.

A két esetet azonban nem moshatjuk össze: az LSD egy új vegyületként kezdett terjedni az 1950-es években, melynek hatásait a korábban már ismertté vált hallucinogén gombák és kaktuszok kiváltotta élményekhez hasonlítottak. Nem sokkal a felfedezését és a korai kutatásokat követően elszabadult: „több mint tízévnyi zavartalan tudományos kutatás és orvostudományi alkalmazás után az LSD-t elsodorta az a hatalmas kábítószerhullám, ami a nyugati világban és főként az Egyesült Államokban jelentkezett az ötvenes évek végén. Az LSD elképesztő gyorsaságban csinált karriert új szerepében, vagyis kábítószerként, és egy ideig a legkedveltebb drog volt – legalábbis ami a nyilvánosságot illeti” – emlékezik vissza a szer első szintetizálója, Albert Hofmann az eseményre LSD – Bajkeverő Csodagyerekem című könyvében. Ilyen körülmények között nem is csoda, hogy 1966-ban a Sandoz – jobb megoldás híján – megszűntette az LSD és a pszilocibin (a varázsgomba hatóanyaga) forgalmazását, majd 1970-ben az Egyesült Államokban az LSD-t felvették az Ellenőrzött Anyagok Törvényének jegyzékébe, a legveszélyesebbnek ítélt kábítószerek közé.
„Mindezek a jogszabályi és hatósági intézkedések azonban csak csekély mértékben befolyásolták az LSD-fogyasztást a kábítószeresek köreiben; sőt éppen ellenkezőleg, inkább megakadályozták – és a mai napig megakadályozzák – az LSD-vel folytatott kutatásokat a gyógyászati-pszichiátriai alkalmazási területeken, a biológiában, a neurológiában” – folytatja Hofmann. A tiltás természetesen fennmaradt…

A pszilocibin és annak hordozója, a varázsgomba hollandiai története azonban egészen eltérő motívumokat mutat. A 1990-es évek közepén, egy pragmatikus döntésnek köszönhetően vált hozzáférhetővé a gomba az úgynevezett „smart shopokban”, bőven a tengerentúli hisztéria lecsengése után. Hollandia ennek megfelelően fel tudott készülni arra, hogy elejét vegye az Amerikában tapasztaltaknak, azonban a drogturizmussal és a „média szenzációkkal” valószínűleg nem számolt. Most pedig nagyon úgy tűnik, hogy nekik köszönheti, hogy a világ felfigyelt a potenciális veszélyforrás legális helyzetére, ezért kapkodva és a józan ész elveit feladva a föld alá szorítja a kereskedelmüket.
Pedig a varázsgomba lehetséges – általában csak a nem megfelelő körülmények közötti fogyasztás esetén előforduló – veszélyei már korábban is ismeretesek voltak. A Pszichedelikus Tanulmányok Multidiszciplináris Egyesülete (MAPS) 2006-ban – még a holland betiltás felmerülését megelőzően – kiadott egy oktatófilmet a kellemetlen pszichedelikus élmények kezeléséről. Emellett a legtöbb smart shopban is hasznos tanácsokkal készítik fel az utazni vágyókat. Miután tavaly szóba került a gombák betiltása, a smart shopok hálózata (VLOS) bejelentette, hogy a turistákat érő balesetek nagy részét meg lehetne előzni a megfelelő információk nyújtásával, ezért javasolták, hogy a pszichedelikumok terén képzett eladók kerüljenek a boltokba. A holland egészségügyi minisztériumot azonban sem ők, sem a kilátásba helyezett tiltás ellen tüntetők nem hatották meg, így december elsejére előreláthatólag megszűnik a varázsgombák legális termesztése és forgalmazása.

Ironikus módon, éppen az utóbbi években került napvilágra több felmérés és kutatási eredmény a pszilocibin és más pszichedelikumok kedvező hatásairól. A Johns Hopkins Egyetem kutatói idén publikálták a témában végzett kutatásuk eredményeit, mely szerint a varázsgombák spirituális hatása egy éven túl is tart, és segíthet azoknak, akik halálos kórral vagy addikcióval küzdenek. A kutatók szerint eredményeik azt is igazolják, hogy kellő ellenőrzés mellett biztonságosan tesztelhetők ezek a pszichoaktív szerek.

Ezen kívül ígéretesnek tűnik a pszilocibin használata egy bizonyos típusú fejfájás csillapítására, illetve pszichoterápiás alkalmazása, sőt, 40 év után épp most engedélyezték először a kutatását az Egyesült Királyságban. A holland döntéssel tehát a varázsgombák története még korántsem zárult le.

Kardos Tamás
Drogriporter
2008.11.16