• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Kati és Ilonka a két legsunyibb (Kritika)

Szerző: Kardos Tamás | március 16, 2011

Tweet

Rendőrprevenció saját definíciókkal és számtalan tárgyi tévedéssel

A Tolna megyei diákoknak nincs szerencséje a dizájner drogokkal. A bonyhádi fiatalok egy rendőri prevenciós előadáson ismerkedhettek bizonyos szerekkel, amelybe – a bűnmegelőzési tájékoztatástól már megszokott módon – számos tévedés keveredett.

  

 

Kreiner József rendőr alezredes elsősorban a dizájner drogok veszélyeire kívánta felhívni a hallgatóság figyelmét és ehhez kezdetben a Rush fantázianevű szer hatásairól beszélt, amivel rögtön fel is rúgta a dizájner drogok leggyakoribb definícióját. Dizájner drogoknak ugyanis nem azokat a szereket nevezzük, amelyeket – az alezredes megfogalmazásában – „kábítószernek nem minősülő, de azonos hatású anyagok előállításához használnak föl a bűnözők”. Eleve kérdés, hogy beszélhetünk-e bűnözőkről olyan esetekben, melyeket a törvény és a jogalkalmazók nem azonosítanak törvénysértésként? További nehézség, hogy mit értsünk a „kábítószerekkel azonos hatású anyagok” alatt, tudván, hogy ezek a hatások a fizikai és mentális állapotváltozások milliónyi fajtáját ölelik fel? Az alezredes tévedése abban áll, hogy a hangsúly elsősorban nem a hatás, hanem a molekuláris szerkezet hasonlóságán van. A dizájner drogok tehát azok a szerek, amelyeket valamely illegális drog kémiai szerkezetének módosításával hoznak létre, hogy az újonnan kelekezett anyag már ne szerepeljen a tiltólistán. A hatás pedig vagy hasonló marad, vagy nem. A másik tipikus esetben a kutatók állítják elő a természetben előforduló vegyületek szintetikus mását, hogy bizonyos molekulacsoportok leválasztásával kísérletezzenek ki új gyógyszereket. Így születtek meg például a kereskedelmi forgalomban füstölőként árult növénykeverékekre permetezett szintetikus kannabinoidok.

Az úgynevezett popperek csoportjába tartozó Rush azonban sehogyan sem illik ebbe a képbe. A kereskedelmi forgalomban elsősorban a légfrissítőkben és a videó fej tisztítókban fellelhető alkil-nitritek inhaláns szerként való használata – Kreiner József állításával ellentétben – az 1970-es években tűnt fel a diszkókban és az egyéb elektronikus zenei színtereken. Az alkil-nitritek belélegezve „elernyesztik az izmokat, felgyorsítják a szívverést, így rengeteg oxigéndús vér keletkezik, mely az agyban felfokozott izgalmi állapotot kelt („rush”). Mivel a nemi szervek körül is elernyednek az izmok, gyakran használják szexuális segédeszközként” (forrás: DanceSafe flyer). Ezeket a szereket gyomorba juttatva nem, csupán belélegezve használják, ezért nem túl releváns az alezredes úr észrevétele, melyben a Rush által feloldott műanyagpoharat a gyomorfalhoz hasonlítja, és ugyanezen okból kifolyólag attól sem kell tartani, hogy valaki Rusht csempész a gyanútlan gyermekünk poharába.
 

 

 

 


Kreiner József a Tudományos Bűnmegelőzés Aranyfokozata kitüntetésével (Fotó: Gottvald Károly)

 

Kreiner az újonnan feltűnt készítmények között említi az Ilonka becenéven futó szert is, pedig az Ica, Ilonka vagy I por név arra a ketaminra utal, melyet a gyógyászatban már az 1960-as évek óta alkalmaznak, de a ’90-es évek során elterjedtté vált a rekreációs használata is. Úgyhogy női név ide vagy oda, a ketamin végképp nem sorolható a dizájner drogok közé, már csak azért sem, mert a nem gyógyászati alkalmazását tiltja a hazai törvény.

Előadása vége felé az alezredes összehasonlította a „klasszikus” és a dizájner drogokat és arra jutott, hogy „hatásukat tekintve a dizájner drogok sunyibbak, mint a hagyományos kábítószerek, hiszen használatuk gyakorlatilag mérgezésnek minősül. Alapanyagaik például ipari ragasztó vagy állati nyugtatók, vagyis az emberi szervezet számára teljesen idegen anyagok”. A „szervezetidegen anyag” érv mentén azonban nem lehet elválasztani a szerek e két csoportját, sőt még a legális és az illegális drogokat sem, hiszen például az alkohol és a koffein is idegen anyagok a szervezetünk számára, ráadásul az alkohol- és a koffeinmérgezés fogalmai nem ismeretlenek számunkra. Mindemellett a hagyományos kábítószerek közé sorolható (tehát nem dizájner drog) amfetamin, ecstasy vagy kokain sem „ismerősebb” a szervezetünk számára. Ezekkel ellentétben a más poharába csepegtetésre alkalmas – ezért Kreiner szerint vélhetőleg a dizájner drogok csoportjába sorolt – GHB-t ugyan leginkább felnitisztítóként használják, de a vegyület előfordul a természetben, mindennapi ételeinkben és kis mennyiségben még a központi idegrendszerünkben is! Azonban bármily természetes is ez az anyag, a rekreációs dózis kétszerese már eszméletvesztéshez, még nagyobb dózisban pedig halálhoz is vezethet.

Szumma szummárum: ismét mindenki jobban járt volna, ha az előadást egy a pszichoaktív szerek területen képzett drogprevenciós szakember tartja vagy ha rendőrünk a hatásvadász példák kieszelésére szánt időt inkább a tárgyi tudásának bővítésére fordította volna.

Kardos Tamás
Drogriporter
2011.03.16.

 

Kategória: Hírek Archívum: Tanároknak

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Miért ilyen tudathasadásos a magyar társadalom?

március 7, 2023 - Péter Sárosi

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

Drogriporter Szabadegyetem – Ayahuasca

december 22, 2022 - István Gábor Takács

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter