Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
A médiában megjelent megalapozatlan állításokkal szemben valójában a kannabisz fogyasztása önmagában nem növeli számottevően az idő előtti elhalálozás kockázatát.
„Nem sok esély van arra, hogy egy drogos ötvenöt évnél többet él” – ezzel a címmel tudósított a Magyar Nemzet cikke az esztergomi MCC Feszten tartott Nem lesz tőle semmi bajod? című „szakértői panelbeszélgetésről”. A rendezvényen Haller József, a kormány által közpénzből támogatott Batthyány Lajos Alapítvány által finanszírozott Drogkutató Intézet igazgatója a következő kijelentést tette:
„Aki ópiátokat fogyaszt, annál 25-ször, aki marihuánát, annál tízszer valószínűbb, hogy 55 éves kora előtt meghal. A dohányzásnál kétszeres, az alkohol esetében 1,2-szeres volt ugyanez a kockázat, tehát a marihuána ötször veszélyesebb a dohányzásnál és közel tízszer az alkoholfogyasztásnál.”
Hogy pontosan milyen „felmérés” eredményeire hivatkozva tette ezt a kijelentést, az nem derül ki a cikkből. Az sem derül ki, hogy vajon pontosan milyen gyakoriságú szerhasználatról van szó. Pedig érdekes lenne megtudni. Ugyanis ha összevetjük ezeket a fantasztikus számokat a lektorált szaklapokban megjelent tanulmányok által közölt adatokkal, akkor finoman szólva jelentős eltéréseket találunk.
Az alkohol-fogyasztás vagy a dohányzás esetében ma már kevés kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy – különösen a rendszeres – ivás és füstölés bizony jelentősen csökkenti a várható élettartamot. Az illegális szerekkel kapcsolatban kevesebb hasonló kutatást végeztek, de azért egy egyszerű kereséssel bárki ráakadhat például erre a Drug and Alcohol Dependence című szakfolyóirat 2017 februári számában publikált cikkre. A szerzők azon kevesek közé tartoznak, akik az általános népesség körében végzett vizsgálatok segítségével próbálták megállapítani, hogy az egyes illegális szerek miként járulnak hozzá a várható élettartam változásához az Egyesült Államokban.
Egy ilyen kérdés eldöntése egyáltalán nem egyszerű feladat. Ahhoz, hogy megállapítsuk, egy bizonyos szer fogyasztása hogyan befolyásolja a várható élettartamot, el kell különíteni a hatását számos más, szintén fontos befolyásoló tényezőtől (pl. demográfiai tulajdonságok, egyéb szerhasználat, kezeletlen mentális zavarok).
A kutatók ezt próbálták elvégezni, és arra a következtetésre jutottak, hogy a heroin és a kokain fogyasztása jelentősen növelte a halálozás kockázatát. Itt a megnövekedett halálozást elsősorban a drogtúladagolások és a fogyasztással összefüggő fertőző betegségek (steril injektáló eszközökhöz való hozzéférés hiánya) magyarázták. Ettől függetlenül persze az egy mítosz, hogy “idős herinfogyasztó nincsen, csak halott heroinfogyasztó”. Valójában Nyugaton az elmúlt évtizedekben éppen az jelenti az egyik nagy kihívást az ellátórendszerre, hogy egyre nő az idős korú függők tábora.
Érdekes vitát lehet folytatni arról, hogy amennyiben széles körben rendelkezésre állnának ártalomcsökkentő programok, vajon az opiátok és kokain miatti halálozások nem szorulnának-e jelentősen vissza. Az is fontos szempont, hogy Észak-Amerikában a drogtúladagolásos halálesetek meredek növekedése nem a heroin, hanem a fentanil nevű drog elterjedésével függ össze. A kokain halálos túladagolások jelentős része ma már azért történik, mert az illegális kokaint felütötték fentanillal. Ez bizony az illegális piac sajátossága, és nem pedig szerspecifikus kockázat.
Az opiátokkal ellentétben a kannabisz és a pszichedelikus szerek fogyasztása a cikk szerzői szerint még az illegális piac körülményei közepette sem növeli bizonyíthatóan a mortalitás (halálozás) kockázatát. A mortalitás legnagyobb kockázat-növekedését ellenben olyan tényezők magyarázták, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a testmozgás (hiánya), és testtömeg index (elhízás).
Ami a kannabiszt illeti, egy olyan szerről van szó, aminek az emberek esetében a halálos dózisa nem ismert: halálos kannabisz túladagolás gyakorlatilag nem létezik. Kutatások szerint nem sikerült azt sem bizonyítani, hogy a kannabisz fogyasztása jelentősen hozzájárulna bármilyen olyan betegség kialakulásához, ami népegészségügyi szempontból a halálozás kockázatát jelentősen növelné.
Egy 2010-ben publikált szisztematikus irodalmi áttekintés szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kannabisz növelné a halálozás kockázatát. Egy másik áttekintés nem talált bizonyítékot arra sem, hogy a kannabisz növelné az öngyilkosságok kockázatát. Egy az 1998 és 2011 között a brit halálozási adatokat áttekintő kutatás szerint a kannabisz halálozásra gyakorolt hatása „elhanyagolható”.
A kannabisz elszívásának egyik kockázata a légzőszervek károsodása (hörghurut). De az eddigi kutatások szerint a tiszta kannabisz szívása (az egyre elterjedtebb vaping-ről nem is beszélve), a dohányzással ellentétben, nem növeli jelentősen a tüdőrák vagy a tüdőtágulat kialakulásának kockázatát. A kannabisz fogyasztása emellett befolyásolhatja károsan a mentális egészség alakulását olyan embereknél, akik genetikailag hajlamosak a pszichózisra. Így a fűszívás, bár önmagában nem tesz senkit “elmebeteggé”, elméletben közvetetten növelheti ezeknél az embereknél a korai halálozás kockázatát. És persze feltehetjük azt is, hogy bizonyos emberek közlekedési balesetének lehet a fűszívás az oka – bár az ezzel kapcsolatos kutatások szerint a kannabisz jóval kevésbé befolyásolja a vezetői képességeket, mint az alkoholfogyasztás.
De vajon mekkora is lehet akkor ez a kockázat? Hogy számszerűsítsük, meg kell ismerkednünk az egészségkárosodással korrigált életév (DALY, disability-adjusted life year) fogalmával. Egy “DALY” egyenlő egy olyan életévnyi veszteséggel, amit teljes egészségben lehetett volna megélni. Egy a The Lancetben megjelent tanulmányból az derül ki, hogy az illegális szereknek tulajdonítható globális egészségkárosodás mintegy felét (9,2 millió DALY) az opiátok teszik ki. A kannabiszhoz pedig kevesebb, mint 7000 DALY társul. Összehasonlításképpen: a globálisan az alkoholhoz kapcsolható egészségkárosodással korrigált életév körülbelül 31,8 millió DALY.
Így tehát teljesen megalapozatlan azt állítani, hogy a kannabisz fogyasztása sokkal veszélyesebb az alkohol-fogyasztásnál vagy a dohányzásnál – valójában ennek éppen az ellenkezője igaz. Egy mértékletes kannabisz-fogyasztónak, amennyiben egyébként nem dohányzik és iszik alkoholt rendszeresen, és egészséges életmódot folytat, nagyjából éppen akkora esélye van megélni az időskort, mint egy kannabiszt soha nem fogyasztó embertársának.
