A mexikói kormány a hadsereggel próbálja megfékezni a drogkartelleket – vajmi kevés sikerrel
Felipe Calderon mexikói elnök kétségbeesett lépésre szánta el magát, hogy véget vessen a határmenti településeken az illegális drogkereskedelem miatt kialakult súlyos helyzetnek: 6000 katonát küldött a Rio Grande völgyébe, akik lefegyverezték a helyi rendőrséget és átvették az irányítást a térség felett. A katonaság bevetésére az indoklás szerint azért volt szükség, mivel a drogkartellek gyakorlatilag teljesen a kezükben tartják a korrupt helyi hatóságokat, akik aktívan közreműködnek az USA-ba irányuló drogcsempészetben. Az illegális drogkereskedelem nyomában jár az erőszak, a múlt évben csak ebben az egy régióban 67 áldozatot szedtek a fegyveres leszámolások. A szövetségi kormány számára múlt hónapban telt be a pohár, amikor Reynosa és Matamoros városok környékén valóságos csata alakult ki a hadsereg és a fegyveres drogcsempészek között, amelyben számos katonát agyonlőttek. A katonai megszállás azonban nem vetett véget sem a drogcsempészetnek, sem az erőszaknak. Reynosában 14 gyilkosság történt január óta, ebből
Akcióban a mexikói katonák (fotó: AP)
A katonai beavatkozásnak egyedül Washingtonban örülnek, a Fehér Ház ugyanis már régóta sürgeti a drogkereskedelem letörését a mexikói határ túloldalán, és jelenleg is egy 1,4 milliárd dolláros segélycsomag nyújtását tervezi a mexikói kormány részére a „drogellenes háború” fokozására. A határmentén élő mexikóiak szerint az USA felelős a kialakult helyzetért, hiszen a Mexikóból csempészett drogok iránti igényt a gringók tartják fent, a hatóságok pedig a határ túloldalán is korruptak. „A határ mindekét oldalán létezik a korrupció,” nyilatkozta Celerino Castillo, a DEA ex-ügynöke a DrcNet-nek. „A drogellenes háború nem arról szól, hogy eltüntesse a drogokat, hanem hogy megtöltse a zsebeket. Ezért hülyeség újabb dollármilliárdokat költeni erre. Már 30 éve vívjuk ezt a háborút, és ma rosszabb a helyzet, mint valaha.” Marco Davila, a Texas-Bronwnsville Egyetem kriminológia professzora szerint a büntetőpolitika azért nem képes befolyásolni az illegális drogkereskedelmet, mivel a piac törvényei mindig is jóval erősebbek voltak a büntető törvényeknél: amíg az emberek nem képesek legális úton jövedelmet szerezni, a drogcsempészet csábításának nem képesek ellenállni. Szerinte ezért nem a mexikói hadsereg és rendőrség felvegyverzésére kellene pénzt költeni, hanem a nyomor és a munkanélküliség felszámolására.
Sárosi Péter
