Az orvosok pedig állítólag azon vitatkoznak, hogy drog vagy gyógyszer-e a növény
Jó ideje nem találkoztunk a salvia divinorum, vagyis a látnokzsálya nevével a médiában. A csendet egy ifjú sztárnak sikerült megtörnie, aki egy a napokban kiszivárgott videón salviát szív. Ebben önmagában persze semmi újdonság nincs, hiszen a látnokzsályát részben épp a használókról készült felvételek tették népszerűvé Európában és Észak-Amerikában, sőt a médiában gyakran – a Mexikóban őshonos növény évezredes tradicionális alkalmazásának ellenére – egyenesen YouTube drognak nevezik. Érdekesebb azonban, hogy a média nagy hirtelenjében hogyan próbálja bemutatni a növényt az olvasóknak.
A neon.hu a „botrányos videó” napvilágra kerülését követően zavarában egy kóros lelki tünetegyüttes összefoglaló nevét alkalmazva „pszichotikusnak” ítéli az amúgy helyesen pszichoaktívnak, vagy pszichedelikusnak nevezhető szert. A portál emellett azt is állítja a szerről, hogy „öntudatvesztést nem okoz”. Ezt írja salviáról szóló tanulmányában a hallucinogénekről Ujváry István, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának vegyészmérnöke is, azonban nem árt leszögezni, hogy a világ egyik legerőteljesebb pszichedelikumáról beszélünk, ami jelentősebb dózisban a gyakorlott hallucinogén használók számára is meglepő élményeket tud okozni – lásd például ezt az élménybeszámolót. Ha viszont igazán meredek megállapításokat szeretnénk olvasni, akkor lapozzunk tovább a Juicelap cikkére!
Már az indítás is hatásos:
„Drog vagy gyógyszer? Ezen még vitatkoznak az orvosok, de az USA-ban mindenesetre a drogdílerek már terjesztik.”
Az orvosok tudják, hogy a gyógyszerek pszichoaktív szerek, más néven drogok, így a fenti kérdés aligha képezheti vita tárgyát körükben. Az USA államainak többségében pedig még legálisan hozzáférhető a salvia, ezért azokban semmi szükség a drogdílerek közbenjárására. Tovább olvasva kiderül, hogy a honlap a „drog” szó mellett, a „kábítószer” kifejezés jelentésével sincs tisztában, hiszen úgy véli, hogy „erős hallucinogén következményei miatt jelenleg mindenekelőtt kábítószernek minősül.” A látnokzsálya szabályozása országonként, illetve államonként meglehetős változatosságot mutat: míg nálunk és Európa nagyobbik felében nem minősül kábítószernek, addig például Olaszországban és Franciaországban tiltólistás. Hasonló arányt mutatnak az USA államai is, bővebben lásd ezt az ábrát. Vagyis egy anyag nem a hallucinogén hatásai miatt minősül kábítószernek, hanem az adott ország szakértői – rosszabb esetben kizárólag a politikusai – döntenek arról, hogy felvegyék-e a tiltólistára. A definíciókkal és a jogi státusszal való küzdelem után a Juicelap áttér a szer használóinak csoportjára és megteszi az egész cikk legvitathatóbb állítását:
Ácsi, kik azok a drogosok? A legális és illegális szereket fogyasztók összessége? Vagy csupán a kábítószer használók? A rekreációs, a rendszeres fogyasztók és a függők egyaránt? Vagy csak azok, akik marihuánát is használnak, így például az opiátfüggők jelentős része nem is az? A kérdések nyilván mesterkéltnek hatnak, céljuk csupán az, hogy rávilágítsanak arra, hogy a droghasználók heterogén csoportját nem lehet egy kalap alá venni. De tételezzük fel, hogy a cikk szerzője kizárólag a marihuána használóira gondolt! Az állítás azonban ez esetben is több mint megkérdőjelezhető, ugyanis a két szernek egészen más a hatása és a használati kultúrája. Míg a kannabiszt leginkább társaságban – vagy rendszeres használat esetén egyedül is – használják a hangulat fokozására, a kreativitás növelésére vagy egyszerűen kikapcsolódásra, addig a látnokzsálya erőteljes hatásai nem teszik lehetővé ezt a használati módot. Ugyanakkor a betépés 2-3 órás hosszúságával ellentétben salvia élmény alig pár percig tart, ez a periódus azonban nyugodt körülményeket és alapos felügyeletet igényel. A pszichedelikus hatások miatt közelebb járunk a valósághoz, ha azt mondjuk, hogy a látnokzsálya inkább a hallucinogén szerek kedvelőinek fantáziáját mozgatja, de a kapott élmény gyakran még számukra is túl intenzívnek bizonyul.
A tárgyi tévedések és az előítéleteken alapuló megállapítások mellett üdítő, hogy röviden a növény gyógyászati alkalmazásáról is olvashatunk. Aki pedig kíváncsi arra, hogy a bulvárlapok sztárok vs. drogok típusú cikkeknek milyen hatása van az olvasókra, az tekintse meg ezt az írást és hozzá fűzött kommenteket.
Kardos Tamás
Drogriporter
2010.12.14.
