Kollégáink lefordították és feltöltötték a magyar nyelvű Wikipediára a Marinol (Dronabinol) nevű szintetikus gyógyászati THC leírását. A CND 50. ülésén a gyógyszer enyhébb kategóriába sorolása ellen Magyarország delegációja tiltakozott.
Kollégáink lefordították és feltöltötték a magyar nyelvű Wikipediára a Marinol (Dronabinol) nevű szintetikus gyógyászati THC leírását. A CND 50. ülésén a gyógyszer enyhébb kategóriába sorolása ellen Magyarország delegációja tiltakozott.
|
A Marinol az egyik kereskedelmi neve annak az etanol-alapú üzemanyagnak, amelyet a hordozható tűzhelyhez használnak Finnországban.
A Marinol a kereskedelmi neve és bejegyzett védjegye a Unimed Pharmaceuticals vállalatnak. A termék dronabinolt tartalmaz zselékapszulában, szezámolajban. A dronabinol szintetikus THC (Δ9–tetrahidrokannabinol). A THC a kannabisz egy természetesen előforduló alkotóeleme. A Marinol az egyetlen FDA (Amerikai Gyógyszerhatóság) által jóváhagyott kannabinoid, amit súlyveszteség ellen, étvágygerjesztőnek szoktak felírni, elsősorban AIDS betegséggel élő, kemoterápiában részesülő és gyomor-bypass betegeknek. A Sativex nevű szájspray-hez hasonlítható, melyet a szklerózis multiplex okozta neuropátiás fájdalmakra írnak fel Kanadában és az Egyesült Államokban 2006-óta. Különbség, hogy a Sativex természetes kannabisz kivonatot tartalmaz. A Marinolt szedő páciensek 80%-a a HIV pozitivitással kapcsolatos súlycsökkentés ellen, 10% rák miatti kemoterápiás kezeléssorán az émelygés és hányinger enyhítésére, 5-10% egyéb tünetekre szedi. [1] A Marinol éves kereskedelme 20 millió dollár körülire becsült.
Tartalom Összehasonlítás az orvosi kannabisszal
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Akik szerint a Marinolból hiányoznak a kannabisz gyógyászatilag előnyös bizonyos tulajdonságai, úgy érvelnek, hogy a kannabisz több mint 66 kannabinoidot tartalmaz, [1] amelyek együttes hatása különböző betegségek kezelésében hatékonyabb lehet, mint egyedül a THC-é (dronabinolé). Példaként hozható fel a kannabidiol (CDB), a kannabisz nem pszichoaktív hatóanyaga, amelynek fájdalomcsillapító, görcsoldó, szorongás csökkentő, antipszichotikus, hányinger csökkentő és a reumás izületi gyulladás elleni hatásait, illetve a szklerózis multiplex tüneteinek enyhítését klinikai tanulmányok bizonyítják. [2] A kannabisz hatóanyagai közé tartozik még például a kannabikromén (CBC), amelynek gyulladáscsökkentő hatása ismert.[3]
Az elszívott vagy vaporizált (egy készülék segítségével füst nélkül gőzzé alakított) kannabisz pár percével szemben a Marinolnak több mint egy órára van szüksége a teljes hatás kifejtésére. [1] A Marinol rossz vízoldékonysága és az orális adagolás miatt a dózis 10-20%-a kerül csak a véráramba, a hatás kialakulása lassú, a vérplazma koncentráció maximuma csak 2-4 óra után alakul ki.
A Marinol laboratóriumi előállítása jóval költségesebb, mint a természetes kannabiszé. [1] Egy havi adag a leggyakoribb indikációra, a HIV pozitív emberek súlyveszteségének megállítására havi átlag 200 dollárba kerülhet, de az egészség biztosítási fedezetek miatt (ami az illegálisan vásárolt kannabisz mögött nincs) illetve a kannabisz elszívott mennyiségének különbségei miatt az összehasonlítás nehezen kivitelezhető. [1]
Vannak betegek, akik arra panaszkodnak, hogy a Marinol előre meghatározott dózisai túl intenzívek a számukra. [4] A Marinol a marihuánához hasonló pszichoaktív hatásokat okozza, amit egyes kliensek mellékhatásként élhetnek meg (szorongás, "betépés", eufória, furcsa gondolatok stb.). A tanulmányok szerint a páciensek egy harmada élt meg ilyen mellékhatásokat, de nagyon kevesen voltak, akik emiatt abbahagyták a gyógyszer szedését. [5] [6]Az adag csökkentése nyújthat megoldás a mellékhatások enyhítésére. [7]
A Journal of Psychoactive Drugs 1998 április-júniusi számában szereplő absztrakt szerint az “egészségügyi szakértők semmi jelét nem tapasztalták „receptvadászatnak” vagy orvosok lefizetéseknek azon páciensek körében, akiknek a dronabinolt felírták”[8]. A szerzők végkövetkeztetése szerintszerint a Marinol visszaélés szempontjából alacsony potenciállal rendelkezik. Szabályozásának története1985-ös kereskedelmi forgalombahozatalakor a a szezám-olajba és a lágy zselatin kapszulákba zárt szintetikus Dronabinol az Ellenőrzött anyagok törvényének (Controlled Substances Act) II. jegyzékére került, azok közé a szerek közé, "amelyek orvosilag alkalmazhatóak, de magas abúzus potenciállal rendelkeznek". A forgalmazó később a Kábítószerügyi Szakhatósághoz (DEA) fordult, hogy sorolják át a gyógyszert a III. jegyzékbe, amely enyhébb korlátozásokat szab az orvosi felhasználás során (például mennyiségi korlátozást).
1999-ben a dronabinolt átsorolták az Ellenőrzött anyagok törvényének (Controlled Substances Act) II. jegyzékéből a III. jegyzékbe, arra hivatkozva, hogy a THC kisebb visszaélési potenciával rendelkezik, mint az LSD, kokain, és a heroin. Ez az újraosztályozás részben a 2002-es “a kannabisz újraosztályozásáért az Egyesült Államokban” petíció alapján történt, melyben Jon Gettman megjegyezte: “A kannabisz egy természetes forrása a dronabinolnak (THC), ami a Marinol™ összetevője, mely pedig egy III. jegyzékbeli szer. Semmi ok nincsen arra, hogy a kannabiszt egy korlátozóbb kategóriába soroljuk, mint a Marinol™-t [9].
Az Egészségügyi Vikágszervezet (WHO) Drogfüggőség Szakértői Bizottsága 33. értekezletén javasolta a tetrahidrokannabinolnak az 1971-es Egyezmény IV. jegyzékbe történő áthelyezését, hivatkozva a szer orvosi felhasználására és alacsony visszaélési potenciáljára. Ez áthelyezné a THC-t az egyezmény szerinti legkevésbé szigorúan kontrollált osztályába. [10]
Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának (CND) 50. ülésén (Bécs, március 12-16.) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Szakértői Bizottsága a CND számára megfogalmazott ajánlásában arra kérte a tagállamokat, hogy helyezzék át a Marinol hatóanyagát a dronabinol-t az 1971-es Pszichotróp Anyagokról szóló Egyezmény II. listájából a III. listába. Ez a lépés azzal járt volna, hogy a dronabinol orvosi felhasználása előtt szélesebb lehetőségek nyíltak volna. A javaslat ellen többek között az Egyesült Államok és Magyarország tiltakozott A javaslatot végül nem fogadták el. Külső Linkek
Hivatkozások[2] R. Mechoulam et al. 2002. Cannabidiol: an overview of some pharmacological aspects. Journal of Clinical Pharmacology, 2002;42:11S-19S PDF; McPartland and E. Russo. 2002. Cannabis and cannabis extracts: greater than the sum of their parts. Journal of Cannabis Therapeutics 1: 103-132; A. Zuardi and F Guimaraes. Cannabidiol as an anxiolytic and antipsychotic. In: M. Mathre (Ed): Cannabis in medical practice: a legal, historical and pharmacological overview of therapeutic use of marijuana. McFarland Press: 1997: 133-141.; D. Wade et al. 2004. Do cannabis-based medicinal extracts have general or specific effects on symptoms in multiple sclerosis? A double-blind, randomized, placebo-controlled study on 160 patients. Multiple Sclerosis 10: 339-340 PMID: [3] P. Wirth et al. 1980. Anti-inflammatory properties of cannabichromene. Life Science 26: 1991-1995. PMID: 7401911 [5] Beal JE, Olson RLL, Morales JO, Bellman P, Yangco B, Lefkowitz L, Plasse TF, Shepard KV. 1995. Dronabinol as a treatment for anorexia associated with weight loss in patients with AIDS. Journal of Pain and Symptom Management 10:89—97. PMID: 7730690 [6] Beal JE, Olson R, Lefkowitz L, Laubenstein L, Bellman P, Yangco B, Morales JO, Murphy R, Powderly W, Plasse TF, Mosdell KW, Shepard KV. 1997. Long-term efficacy and safety of dronabinol for acquired immunodeficiency syndrome-associated anorexia. Journal of Pain and Symptom Management 14:7—14. PMID: 9223837 [7] Plasse TF, Gorter RW, Krasnow SH, Lane M, Shepard KV, Wadleigh RG. 1991. Recent clinical experience with dronabinol. Pharmacology Biochemistry and Behavior 40:695—700. PMID: 1666930 [8] Calhoun, S. R., Galloway, G. P., and Smith, D. E. (1998). Abuse potential of dronabinol (Marinol). Journal of Psychoactive Drugs, 30, 187-196. PMID: 9692381 [9] Petition to Reschedule Cannabis (Marijuana) per 21 CFR §1308.44(b), Filed October 9th, 2002 with the DEA by the Coalition for Rescheduling Cannabis. [10] WHO Expert Committee on Drug Dependence, Thirty-fourth Report, WHO technical Report Series, World Health organization, Geneva, 2006 PDF |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
