A marihuána és dohány összehasonlításával, illetve a marihuána egészségkárosító hatásaival kapcsolatos főbb tények:
A marihuána és dohány összehasonlításával, illetve a marihuána egészségkárosító hatásaival kapcsolatos főbb tények:
„A rendelkezésre álló orvosi bizonyítékok alapján, a kannabisznak kevés káros hatása van az egészségre, és a tiltásának vagy legalizációjának egyéb megfontolásokon kell alapulnia”, írja a neves orvosi folyóirat, a The Lancet egyik szerkesztői levelében. (1)
„ A kannabiszgyakori fogyasztása nem jár komoly egészségügyi problémákkal az egyén és a társadalom számára”, vonja le a következtetést a kutatások áttekintése után az angol kábítószer visszaéléssel foglalkozó tanácsadó testület, az Advisory Council on the Misuse of Drugs. (2)
„Amikor a kannabiszt szisztematikusan összehasonlítjuk más drogokkal az okozott károk tekintetében (halandóság, megbetegedés, toxicitás, addikciós potenciál és a bűnözéssel való kapcsolat), kevésbé ártalmas a társadalomra és az egyénre nézve, mint a többi illegális kábítószer, vagy az alkohol és dohány”, írja az angol Rendőrség Alapítvány (Police Foundation) alapos vizsgálatának (Az ún. Runciman Jelentés) következtetéseként. (3)
Az eddigi kutatások alapján nincs meggyőző bizonyíték arról, hogy a marihuána rákot okozna az emberben, beleértve az általában dohányzáshoz kapcsolható rákokat is. Ugyanakkor a sejtes, genetikus és humán kutatások alapján feltételezhető hogy a marihuána jelentős rizikófaktor a légzőrendszeri rák kialakulásában, de ennek kimondásához még számos jól tervezett kutatás kivitelezésére van szükség. Megnehezíti a helyzetet, hogy a marihuánát szívók nagy része dohányt is fogyaszt, ezért nehéz elkülöníteni a két szer hatását. (4)
A kannabisz fogyasztásának legelterjedtebb módja a szívás. A dohányzás (a füst belélegzésének) bármilyen formája egészségkárosító, ezért a kannabisz fogyasztása is, a dohányhoz hasonlóan a bronchitis, asztma és tüdőrák, valamint szív érrendszeri megbetegedések rizikóját hordozhatja magában. A kannabiszban ráadásul bizonyos karcinogének magasabb koncentrációban fordulnak elő. (4)
„Ugyanakkora súlyú cigarettát alapul véve, a marihuána szívók tüdejébe körülbelül négyszer annyi kátrány kerülhet, mint a cigarettát szívókéba. A különbség leginkább a szűrési (a marihuánás cigarettának leggyakrabban nincs filtere) és inhalációs technika (nagyobb erővel, mélyebbre szívják és több ideig tartják lenn a füstöt, mint a cigaretta esetében) különbségeiből adódik. Ugyanakkor a rekreációs célra fogyasztott marihuánás cigarettát legtöbbször nem tömik meg olyan szorosan mint a dohányból készült cigarettát, és az elszívható mennyiség körülbelül a fele a cigarettáénak. (4)
Az Action on Smoking and Health (ASH) brit civil szervezet szerint viszont az ilyen jellegű összehasonlításokkal különösen óvatosnak kell lenni, Megnehezíti az összehasonlítást az is, hogy a különböző cigaretták között is jelentős (akár kilencszeres) különbség van a kátránytartalomban. (5)
Továbbá számos tényezőt kell még figyelembe venni, mely csökkenti a kannabisz potenciális veszélyességét: a legtöbb csak kannabiszt használó sokkal kevesebbet szív egy nap, mint a cigarettát fogyasztók, legtöbbjük pedig harmincas évei előtt felhagy a marihuána fogyasztásával. A dohányzás keltette legnagyobb kockázat pedig éppen a hosszú távú használatban rejlik, a dohány tartalmú cigarettát letenni sokkal nehezebb, mint a marihuánás cigarettát. Azok közül akik valaha napi marihuána használók voltak, mindössze 15%-volt az, aki az is maradt húszas évei végén, írja az angol Lordok Háza a témával foglalkozó jelentése. (6)
A kannabisz potenciájának (THC tatalmának) megnövekedése az utóbbi években a kannabisz fogyasztás potenciális légúti megbetegedést okozó kockázatát nem hogy növelné, hanem éppen hogy csökkenti (ugyanazon hatás eléréséhez kevesebbet kell belőle elfogyasztani, így kevesebb füstöt is lélegez be a fogyasztó)
A marihuána fogyasztásának is léteznek ártalomcsökkentő változatai. Van technika a kevesebb papírral való sodrásra, és létezik egy vaporiser nevű szerkezet, mely forró levegő segítségével úgy szabadítja fel a növény THC- tartalmát, hogy közben füst nem keletkezik, és nem jut a tüdőbe.
A különböző szerek kockázatával kapcsolatos félrevezető és leegyszerűsítő összehasonlítások, és a kannabisz „erősségéről” szóló adatok félreértelmezése nem segítenek sem az emberek informálásában és oktatásában, sem pedig a megelőzésben.
A hosszan tartó mértéktelen kannabisz használat lehetséges egészségkárosító hatásairól a fent említett cikkekben olvashatunk, nagyon jó összefoglalóját adja a témának a Lancet cikke is:
Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
Források:
1 Anon (editorial). Dangerous habits. Lancet 1998;352:1565.
4 Marijuana and Medicine: Assessing the Science Base (1999) Institute of Medicine
Ez az oldal is, mint mindegyik másik a drogriporteren, folyamatosan bővül adatokkal és linkekkel.
További linkek:
Journal of Clinical Pharmacology 42 (11 supplement), November 2002 (abstracts)
