• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

Mennyire rákkeltő a marihuána?

december 25, 2007 | Szerző: István Gábor Takács

Tweet

A marihuána és dohány összehasonlításával, illetve a marihuána egészségkárosító hatásaival kapcsolatos főbb tények:

A marihuána és dohány összehasonlításával, illetve a marihuána egészségkárosító hatásaival kapcsolatos főbb tények:

 

„A rendelkezésre álló orvosi bizonyítékok alapján, a kannabisznak kevés káros hatása van az egészségre, és a tiltásának vagy legalizációjának egyéb megfontolásokon kell alapulnia”, írja a neves orvosi folyóirat, a The Lancet egyik szerkesztői levelében. (1)

 

„ A kannabiszgyakori fogyasztása nem jár komoly egészségügyi problémákkal az egyén és a társadalom számára”, vonja le a következtetést a kutatások áttekintése után az angol kábítószer visszaéléssel foglalkozó tanácsadó testület, az Advisory Council on the Misuse of Drugs. (2)

 

 „Amikor a kannabiszt szisztematikusan összehasonlítjuk más drogokkal az okozott károk tekintetében (halandóság, megbetegedés, toxicitás, addikciós potenciál és a bűnözéssel való kapcsolat), kevésbé ártalmas a társadalomra és az egyénre nézve, mint a többi illegális kábítószer, vagy az alkohol és dohány”, írja az angol Rendőrség Alapítvány (Police Foundation) alapos vizsgálatának (Az ún. Runciman Jelentés) következtetéseként. (3)

 

Az eddigi kutatások alapján nincs meggyőző bizonyíték arról, hogy a marihuána rákot okozna az emberben, beleértve az általában dohányzáshoz kapcsolható rákokat is. Ugyanakkor a sejtes, genetikus és humán kutatások alapján feltételezhető hogy a marihuána jelentős rizikófaktor a légzőrendszeri rák kialakulásában, de ennek kimondásához még számos jól tervezett kutatás kivitelezésére van szükség. Megnehezíti a helyzetet, hogy a marihuánát szívók nagy része dohányt is fogyaszt, ezért nehéz elkülöníteni a két szer hatását. (4)

 

A kannabisz fogyasztásának legelterjedtebb módja a szívás. A dohányzás (a füst belélegzésének) bármilyen formája egészségkárosító, ezért a kannabisz fogyasztása is, a dohányhoz hasonlóan a bronchitis, asztma és tüdőrák, valamint szív érrendszeri megbetegedések rizikóját hordozhatja magában. A kannabiszban ráadásul bizonyos karcinogének magasabb koncentrációban fordulnak elő. (4)

 

„Ugyanakkora súlyú cigarettát alapul véve, a marihuána szívók tüdejébe körülbelül négyszer annyi kátrány kerülhet, mint a cigarettát szívókéba. A különbség leginkább a szűrési (a marihuánás cigarettának leggyakrabban nincs filtere) és inhalációs technika (nagyobb erővel, mélyebbre szívják és több ideig tartják lenn a füstöt, mint a cigaretta esetében) különbségeiből adódik. Ugyanakkor a rekreációs célra fogyasztott marihuánás cigarettát legtöbbször nem tömik meg olyan szorosan mint a dohányból készült cigarettát, és az elszívható mennyiség körülbelül a fele a cigarettáénak. (4)

 

Az Action on Smoking and Health (ASH) brit civil szervezet szerint viszont az ilyen jellegű összehasonlításokkal különösen óvatosnak kell lenni, Megnehezíti az összehasonlítást az is, hogy a különböző cigaretták között is jelentős (akár kilencszeres)  különbség van a  kátránytartalomban. (5)

 

Továbbá számos tényezőt kell még figyelembe venni, mely csökkenti a kannabisz potenciális veszélyességét: a legtöbb csak kannabiszt használó sokkal kevesebbet szív egy nap, mint a cigarettát fogyasztók, legtöbbjük pedig harmincas évei előtt felhagy a marihuána fogyasztásával. A dohányzás keltette legnagyobb kockázat pedig éppen a hosszú távú használatban rejlik, a dohány tartalmú cigarettát letenni sokkal nehezebb, mint a marihuánás cigarettát. Azok közül akik valaha napi marihuána használók voltak, mindössze 15%-volt az, aki az is maradt húszas évei végén, írja az angol Lordok Háza a témával foglalkozó jelentése. (6)

 

A kannabisz potenciájának (THC tatalmának) megnövekedése az utóbbi években a kannabisz fogyasztás potenciális légúti megbetegedést okozó kockázatát nem hogy növelné, hanem éppen hogy csökkenti (ugyanazon hatás eléréséhez kevesebbet kell belőle elfogyasztani, így kevesebb füstöt is lélegez be a fogyasztó)

 

A marihuána fogyasztásának is léteznek ártalomcsökkentő változatai. Van technika a kevesebb papírral való sodrásra, és létezik egy vaporiser nevű szerkezet, mely forró levegő segítségével úgy szabadítja fel a növény THC- tartalmát, hogy közben füst nem keletkezik, és nem jut a tüdőbe.

A különböző szerek kockázatával kapcsolatos félrevezető és leegyszerűsítő összehasonlítások, és a kannabisz „erősségéről” szóló adatok félreértelmezése nem segítenek sem az emberek informálásában és oktatásában, sem pedig a megelőzésben.

 

A hosszan tartó mértéktelen kannabisz használat lehetséges egészségkárosító hatásairól a fent említett cikkekben olvashatunk, nagyon jó összefoglalóját adja a témának a Lancet cikke is:

 

Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16

 

Források:

1 Anon (editorial). Dangerous habits. Lancet 1998;352:1565.

 

2 Advisory Council on the Misuse of Drugs. The classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971, (UK Government) Home Office, March 2002.

 

3 Drugs and the Law, Report of the Independent Inquiry into the Misuse of Dugs Act (1971): Chairman: Viscountess Runciman DBE, 1999. 7. fejezet 21.pont

 

4 Marijuana and Medicine: Assessing the Science Base (1999) Institute of Medicine

 

5 Cannabis and tobacco: responding to claims made by the British Lung Foundation and related news coverage (2002) Action on Smoking and Health

 

6 House of Lords Committee on Science and Technology, Ninth Report Session 1997-98, Cannabis, the scientific and medical evidence. November 1998. (4.31)

 

Ez az oldal is, mint mindegyik másik a drogriporteren, folyamatosan bővül adatokkal és linkekkel.

 

További linkek:

 

Journal of Clinical Pharmacology 42 (11 supplement), November 2002 (abstracts)

Kategória: Hírek Témák: Legalizáció

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter