• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

Módosult tudatok (Magyar Demokrata – Kritika)

szeptember 12, 2008 | Szerző: Kardos Tamás

Tweet

A drogprevenciós tevékenységek és a mindenkori drogpolitika vélt és valós összefüggései a heroin okozta halálesetekkel

A Magyar Demokrata tudományos rovatának vezetője, Hankó Ildikó tegnapelőtt megjelent Módosult Tudatok című írásában avatta be olvasóit a kábítószerek világába. A drogok hatásaival kapcsolatos, a szcientológiai kiadványokból már ismerős, unalomig ismételt fals sztereotípiák (pl.: kapudrog elmélet) és tárgyi tévedések (pl.: marihuána és LSD túladagolás) helyreigazításától ezúttal eltekintünk és csak a prevencióra vonatkozó állításokat vesszük szemügyre. Mivel az írás online formában e kritika írásakor nem érhető el, ezért a kérdéses részt idemásoljuk:

„A kilenc drogos fiatal halála mintha kicsit fölrázta volna a társadalmat. A kellemes elszállás, az időtlen repülés testi-lelki nyomorba vezeti a más világba elvágyódót. Oda, ahonnan nincs visszaút. Volt idő, amikor a médiában, az iskolákban, egészségügyi fórumokon és egyéb, fiatalokkal foglalkozó intézményekben napirenden volt a kábítószerekkel foglalkozó ismeretterjesztés. Aztán néma csönd követezett, szinte senki sem beszélt arról, hogy nemcsak más országokban, hazánkban is komoly probléma a drogfogyasztás. A felvilágosítás pénzbe kerül, ezért erre már nem fordított megfelelő összeget a balliberális kormány, sőt, "tudatmódosult" liberálisok kifejezetten ajánlották a szerintük ártalmatlan lágy drogokat, például a marihuánát és néhány gombafajtát, kaktuszt. Természeti népek kultúrájának mindig is része volt a különböző kábító (fájdalomcsillapító) hatású gyógynövények használata. Részben rituális szertartásokhoz, részben gyógyításhoz használták, használják. A múlt század közepe óta kultúránkba is bekerült, és az 1960-as évek óta főleg zenés helyek, valamint különböző sajtótermékek révén szinte divattá vált. Becslések szerint a XXI. század elejétől nemzetközileg mintegy 200 millió ember használ drogokat. A leggyakrabban használt illegális drog a marihuána. Az ENSZ felmérése szerint a világ népességének mintegy 4 százaléka él marihuánafogyasztással. Riasztó, hogy a magyar diákok 48 százaléka kipróbálta már a füvet. A nevezett drog előszobája a későbbi, kemény kábítószereknek”.

Nos tehát kezdjük az elején. Nem is időznék sokat a testi-lelki nyomor víziójánál, ahonnan nincs visszaút – mint tudjuk, nagyon nem szerencsés, ha a valaki differenciálatlan módon, mindennemű droghasználat következményét egy ilyen általános riogató képben összegzi, de mi most vegyük úgy, hogy Hankó a heroinfüggők kemény magjának világát ábrázolja ily módon, bár a „nincs visszaút” megállapítás így is túlzás. „Kínkeservesen ugyan, de megfelelő segítséggel bárkit le lehet hozni az anyagról” – állítja Funk a Népszabadsággal készített interjúban.

Na de térjünk rá Hankó prevencióval kapcsolatos kritikájára! A kábítószerekkel foglalkozó ismeretterjesztés körüli néma csönd nem azt jelzi, hogy megszűnőben volna ez a tevékenység, hanem elsősorban annak a következménye, hogy a média számára a droghelyzettel kapcsolatosan a bulvár hírek mellett csupán a képviselők egymásra mutogatása és a szakmailag vitatható kritikus megjegyzései bírnak hírértékkel. A drogszíntér szakembereiről azonban keveset hallani, így az sem kapott jelentős sajtóvisszhangot, hogy éppen a napokban közös közleményben tiltakoztak az ellen, „hogy a pártok szakértelem nélkül, politikai pecsenyét sütögetve” nyilatkozzanak drogkérdésekben. Ez főleg annak a tudatában szomorú, hogy ismeretes: a politika és a törvények csak nagyon korlátozott mértékben hatnak a drogfogyasztásra. Hazánkban a drogjelenség felbukkanása óta eddig minden kormány alatt növekvő tendenciát mutatott a droghasználat, ez azonban egy összeurópai tendencia, akárcsak az utóbbi években a növekedés ütemének lassulása, tehát a jelenség magyarázata egyáltalán nem redukálható a mindenkori drogpolitikára.

Tévedés tehát azt gondolni, hogy az utóbbi időben elhaltak a prevenciós tevékenységek, egyszerűen az aktuálpolitikai csatározás zaja elnyomja az drogprevenciós tevékenységek visszhangját. Az alábbi linkre kattintva, a "prevenciós szervezetek" pont alatt szép számmal találhatunk drogprevenciós szervezeteket és programokat, amelyek sajnos kevesebb nyilvánosságot élveznek, mint egy-egy szakmailag megkérdőjelezhető felszólalás a politikusok részéről.

Hankó Ildikó akkor is téved, amikor az augusztusi túladagolásokat a megelőzés hatástalanságára fogja. Ha megismerkedett volna a már említett, egyik legtekintélyesebb múltú hazai addiktológusnak, Funk Sándornak a témában tett megállapításaival – akkor ő is tudná, hogy a hazai heroinfogyasztók többsége „a 90-es években kezdte heroinista "karrierjét". Egyből heroinnal. Néhányan mákteával, voltak, akik intravénásan is képesek voltak beadni maguknak a rostoktól és zacctól szennyezett főzetet”.

Ennek ismeretében (és az általunk összegyűjtött tanulmányok érvei is erre következtetnek) nem állja meg a helyét Hankó azon állítása sem, mely szerint a „nevezett drog [a marihuána] előszobája a későbbi, kemény kábítószereknek". Figyelembe véve a szerző által is közölt statisztikai adatot, mely szerint a magyar diákok 48%-a kipróbálta a füvet és azt, hogy az utóbbi 10 évben a hazai drogfogyasztás és az új kipróbálók száma stagnál, heroinfogyasztók százezreit kéne látnunk. Ennek ellenére Funk az idézett interjúban azt állítja, hogy országosan 4-5000 heroinfogyasztóról tudunk, amely a rejtőzködő használókat  beleszámolva is bajosan rúgna többszázezres nagyságrendűre.

Visszatérve a prevencióra: a legnagyobb probléma a drogmegelőző tevékenységet folytató szervezetek szabályozásában, pontosabban annak hiányában lelhető fel: egyelőre nem létezik egy olyan egységesen megállapított szakmai szint és ennek ellenőrzésére kifejlesztett vizsga, amelynek megléte előírás lehetne egy drogprevenciós szervezet működtetéséhez. Ezért is terjesztheti az alaptalan és tudományosan régen megcáfolt állításokat tartalmazó „prevenciós” füzetecskéit a Szcientológiai Egyház, amelyet cikke végén Hankó is aggályosnak ítél. Jó hír ezzel kapcsolatosan, hogy egy tavalyi kormányhatározat értelmében hamarosan felállításra kerül a Drogmegelőzési Egészségfejlesztési Akkreditációs Bizottság, amely iránytűként szolgálhat az iskolák, donorok és támogatók számára abban a tekintetben, hogy milyen programok tesznek eleget a szakmai hitelesség minimum-követelményeinek.

A kormány természetesen tiltakozik az ellen, hogy idén kevesebb pénzt fordítana prevencióra, de a százmilliókról folyó vita hevében senki nem említi meg, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűnüldözői kiadások 8 milliárd Ft-ot emésztenek fel, míg az egészségügyre (kezelésre, prevencióra, kutatásra és ártalomcsökkentésre együttesen is) csak 2 milliárd Ft jut.

A drogügyi szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a kínálatcsökkentésre (kábítószerrel kapcsolatos bűnözői körök üldözésére) fordított pénz aránytalanul magas a keresletcsökkentéshez képest (ide tartoznak többek között a prevenciós tevékenységek).
Egy csapásra meg lehetne többszörözni a prevencióra áldozható összeget, ha a bűnüldözés a drogfogyasztók helyett csak a drogkereskedőkre fókuszálna, de a szabálysértési javaslat a politikai szcéna részéről eddig süket fülekre talált, dacára annak, hogy a drogszakma krémje felsorakozik mögötte.
Vajon miért nem e javaslattól hangos a parlament és a sajtó akkor, amikor a droghelyzet „fölrázza a társadalmat”?

Kardos Tamás
Drogriporter
2008.09.12.

 
 
Update: 2008.09.26.

Megjelent Hankó írásának online verziója. Az alábbi linkre kattintva olvasható:

 

 

Kategória: Hírek Témák: Drogprevenció, Drogszabályozás, Magyar drogpolitika, Médiamonitor, Opiátok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter