• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Nálunk csak vadkender létezik

Szerző: Kardos Tamás | június 1, 2012

Tweet

A Cannabis Kultusz válaszcikke a média vadkenderezésére, avagy léteznek-e jó és rossz kannabinoidok?

Tegnap több portálon olvashattuk a hírt, hogy izraeli kutatók olyan kannabisz fajtát nemesítettek, amelynek csekély a THC, de magas a CBD tartalma, így a betegek betépés nélkül élvezhetik a CBD jótékony – például fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő – hatásait. A websiteok egy része persze ezt a kifejezetten céltudatosan nemesített fajtát is vadkendernek minősítette, ahogyan tették azt annyiszor korábban is. Ezúttal azonban nem kellett olvasói Médiamonitor levelekkel bombáznom az érintett portálokat, mert megtette ezt helyettem a Cannabis Kultusz főszerkesztője, aki hozzánk is eljuttatta az Index és a HVG cikkeire írt reakcióját. Az alábbiakban az ő válaszcikke olvasható:

Nálunk csak vadkender létezik

Számos alkalommal tapasztaltam, hogy cikkeikben a Cannabis Sativát (jelentése egyéb iránt hasznos kender) egész egyszerűen vadkendernek nevezik, akaratlanul is utalva a kifejezéssel egy vadon növő, haszontalan, értéktelen növényre. Ez pedig amellett, hogy helytelen, még inkább zavaró akkor, ha a cikk maga is egy növénynemesítési folyamat eredményeként előállított, előre meghatározott kannabinoid profillal rendelkező – ennek segítségével pedig egy-egy adott betegségtípus kezelésére alkalmas – vadonatúj, tehát korábban nem is létező fajtáról ad hírt.

A rövid híradás, ha már itt tartunk, tartalmaz egy-két egyéb tévedést is. A kannabisz esetében valóban a THC kannabinoid okozza az egyik legjellemzőbb hatás az ún. agyi high-t, a benne található többi kannabinoid nem pszichoaktív. Ettől függetlenül testi hatásai azoknak is érzékelhetőek ez az ún. testi-high. A gyógyászati páciensek fogyasztási motivációja valóban nem egy módosult pszichikai állapot elérése, hanem a betegségükkel járó tünetek – például görcsök – enyhítése. Ám vannak kifejezetten olyan betegségek is, melyekre épp a THC kannabinoid van jó hatással. Ilyenek például a kóros soványság (anorexia) vagy a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási zavarok, étvágytalanság és hányinger, vagy a poszttraumás stressz szindróma. Nem is beszélve arról a tényről, hogy a THC kannabinoid pszichoaktív hatásával szemben a rendszeres fogyasztás során a szervezetben tolerancia alakul ki, ami azt jelenti, hogy a pszichoaktív hatás néhány hét, esetleg hónap elteltével már nem számottevő, de mindenképp tolerálható. Erről bővebben az egyik legismertebb kannabisz kivonat feltalálója és gyártója a kanadai Rick Simpson – aki maga is páciens – ad felvilágosítást a Phoenix Tears oldalon, illetve a szintén kanadai gyógyászati marihuána magazin a Treating Yourself alapító főszerkesztője Marco Renda – szintén a kanadai gyógyászati marihuána program páciense – lehet megfelelő forrás.

A cikk tévesen azt a benyomást kelti, hogy a THC a rossz kannabinoid, az csak a drogosoknak kell, a többi pedig jó kannabinoid, ami betegségeket gyógyít. Ez elég leegyszerűsítő bemutatása a tárgynak, ráadásul bár az egyik oldalon – hogy a marihuánára az emberek gondoljanak gyógyszerként is – igyekszik csökkenteni az előítéleteket, a másik oldalon – a THC csak a drogosoknak kell – épp hogy erősíti azokat a szerhasználók társadalmi csoportjával szemben. Ez semmiképp sem kívánatos, hiszen épp ez az oka, hogy Magyarországon nem mernek, akarnak fellépni a számukra leghatékonyabb kezeléshez való jogukért sem a rákos betegek, sem a Tourette-szindrómások, sem a szklerózis multiplextől és Alzheimer kórtól szenvedők, se a Crohn-betegek, sem a glaukómában, vagy más betegségekben szenvedők.

A rekreációs fogyasztók egyébként nem kifejezetten és feltétlenül a magas THC tartalmú, így igen intenzív agyi high-t nyújtó fajtákat preferálják. Sokan épp hogy az alacsonyabb THC tartalmú fajtákat keresik, melyre kiváló példa Spanyolország, ahol a kannabisz szabadon hozzáférhető a felnőttek számára, annak átlagos THC tartalma pedig az elmúlt tíz év során 7% körül stabilizálódott. Ez arra enged következtetni, hogy a magas THC tartalmú, erősen pszichoaktív fajták iránti igényt épphogy a kendert démonizáló és tiltó drogpolitikák teremtik meg. Ha azonban a kender gyógyszerként, vagy akár rekreációs szerként szabadon hozzáférhető, a pszichoaktív hatóanyag tartalom iránti természetes igény alacsonyabb szintén állapodik meg.

Bizonyos hogy nem a fenti kutatás a 21. század legnagyobb tudományos eredménye és hogy médiumuk sem tör a tudományos ismeretterjesztő kiadványok babérjaira, de azt a tartalmi tévedését tekintve, hogy következetesen vadkendernek nevezik, ami nem az, már-már arra enged következtetni, hogy valamilyen koncepció mentén teszik ezt.

Ha nem szándékos, akkor az olvasószerkesztőnek kéne egyszer elmagyarázni a különbséget, és biztos, hogy meg fogja érteni. Ebben és egyéb a témát érintő kérdésben is szívesen állunk rendelkezésükre, hisz nem elvárható hogy minden területen mellyel egy-egy híradás szintjén foglalkoznak akár minimális előképzettséggel is rendelkezzenek.

Lukács Gábor főszerkesztő (CK Magazin)

A szóban forgó cikkeket leellenőrizve örömmel tapasztaltam, hogy az Index már nem nevezte vadkendernek a kannabisz növényt és már csak a találati listájukon olvasható a korábbi lead, miszerint: „Az új típusú vadkender csak orvosi célokra, fájdalomcsillapítóként használható”. Talán már maguktól is észreveszik a hibát.

Kardos Tamás
Drogriporter
2012.06.01

Kategória: Hírek Drogok: Kannabisz (fű/hasis)

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter