• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Országgyűlés (Keresztény Élet – kritika)

Szerző: Kardos Tamás | szeptember 8, 2008

Tweet

"Az egyértelműnek tűnik, hogy megbukott a drogliberalizáló – szókimondóbb vélemények szerint a drogbárók érdekeit kiszolgáló – kormánypolitika" – írja a szerző, mi pedig helyesbítünk

A Keresztény Élet augusztus 31-i számában egy újabb önjelölt drogügyi szakértő, ifj. Fekete Gyula mutatja be a „drogliberalizáló kormánypolitika” bukását az olvasóknak Országgyűlés című cikkében – a szokásos félreértések és bűnbakkeresés kíséretében.
 
Még mindig az augusztusi túladagolásokról van szó. Nagyon helyes, hogy sokat beszélünk róla és lassan rendelkezünk is annyi információval a körülményekről, hogy helytálló konklúziókat vonhassunk le az esetekből, amelyek segítségével megelőzhetnénk a hasonló tragédiák többségét. Ifj. Fekete Gyula mégis jobbnak látta, ha a jelenséggel kapcsolatos behatóbb szakmai háttértől távol tartja magát és építő javaslatok híján lehorgonyoz a politikai vagdalkozásoknál:
 
„Nyár közepén rövid két hét alatt kilenc 20 és 33 év közötti fiatal halt meg heroinhasználat miatt. A szűkszavú orvosi hírek azt sejttették, hogy nem volt sem szennyezett a használt drog, túladagolás sem történt – egyszerűen csak megadta magát az emberi szervezet a méreg előtt. Ez az orvosi konklúzió azt is jelenti, hogy tévúton járnak azok a kormánypárti politikusok, akik lehetővé tennék a heroin legális használatát orvosilag ellenőrzött körülmények között – mert ezek az orvosok is legfeljebb a szer tisztaságát és dózisát ellenőrizhetnék -, de a felhasználók szervezeteinek a várható reakcióját ők sem találhatnák ki előre. Az egyértelműnek tűnik, hogy megbukott a drogliberalizáló – szókimondóbb vélemények szerint a drogbárók érdekeit kiszolgáló – kormánypolitika. Amikor az ellenzék kritizálta a kormány százmilliókkal támogatott, az intravénás kábítószer-használóknak százezer számra ingyenes steril fecskendőket osztogató stratégiáját, akkor a kormányzati elutasítás indoka az volt, hogy a tiszta tűk használata következtében kevesebb lesz majd a haláleset. Nos, a drogfogyasztás állami támogatása révén több lett a fogyasztó, és – ahogyan tapasztaljuk több lett a haláleset is. A kormány felelőssége egyértelmű, de mit csinál ez ügyben az Országgyűlés? – teszik fel többen a kérdést. Nos, a drogfogyasztás társadalmi következményei az üléseken rendszeresen napirendre kerülnek, de hírértéke nem a leszavazott, hanem az elfogadott javaslatoknak szokott lenni. A drogveszélyt emlegetők sorsa ma a leszavazás és elutasítás. Februárban zajlott le az Országgyűlés " Kábítószerügyi eseti bizottságának tevékenységéről" szóló jelentés elfogadásának a vitája. A jelentés elején olvasható a hivatalos adat, mely szerint 2006-ban 25 haláleset fordult elő kábítószer-fogyasztás következtében. Eszerint tehát idén nyáron mindössze két hét alatt több mint a harmadát "teljesítette" az ország a "megszokott" tragédia-mértéknek. Mi ez, ha nem a kormány drogpolitikájának a látványos kudarca?”
Az írás még folytatódik, de elégedjünk meg ennyivel, így is bőven akad korrigálnivaló.
Ifj. Fekete azt írja „nem volt sem szennyezett a használt drog, túladagolás sem történt – egyszerűen csak megadta magát az emberi szervezet a méreg előtt”.
Tegyük gyorsan hozzá, hogy a leromlott egészségi állapoton felül – az ORFK jelentése értelmében – elsősorban a polidrog használat tehető felelőssé – azaz a heroin melletti alkohol és gyógyszerhasználat. Ám a meredek következtetés csak most következik, mely szerint ezek az esetek rávilágítottak arra, hogy a heroinfenntartó programok azért jelentenek tévutat, mert az orvosok csupán a heroin tisztaságát és dózisát ellenőrizhetik, „de a felhasználók szervezeteinek a várható reakcióját ők sem találhatnák ki előre”. Tehát egy orvos – esetleg szakmájából kifolyólag – alkalmatlan lenne az egészségügyi állapot előzetes felmérésére? Az emberi szervezet „várható reakciója” alatt a szerző gyaníthatóan arra gondol, hogy a különböző személyek eltérő dózis lehet halálos. Ez részben így is van, de nem árt tudni, hogy a nyugati mintákat figyelembe véve, heroinfenntartó programokba a már több sikertelen metadonterápián átesett függők kerülhetnek, akiknek egészségügyi állapota – a hosszas kezeléseknek köszönhetően – vélhetőleg nem ismeretlen az orvosok számára. Nem olyan komolytalan módon kell elképzelni ezt a kezelést, hogy az orvos ugyanazt a dózist adja minden betegnek és egy esetleges túladagolás esetén széttárja a kezét egy „Ja, azt hittem többet bír!” felkiáltással. Még ha túladagolás is történne – bár Svájcban a 90-es évek óta tartó fenntartó programokban erre még nem volt példa (!) –, az orvos megfelelő eszköztárral rendelkezik, hogy újraélessze az illetőt, tehát a cikkíró aggodalma indokolatlan.

Az iromány egy újabb meglepő felelősségre vonása a következő: „Az egyértelműnek tűnik, hogy megbukott a drogliberalizáló – szókimondóbb vélemények szerint a drogbárók érdekeit kiszolgáló – kormánypolitika”.
Bár nem először találkozunk vele, még mindig érthetetlen, hogyan képesek sokan Európa egyik legszigorúbb drogpolitikáját liberálisnak nevezni, ami viszont még furcsább, milyen módon lehet a drogliberalizációt összekapcsolni a drogbárók érdekeivel?
A feketepiaci kereskedelem részvevőinek közös érdeke a kábítószerek illegális státuszának fennmaradása, legális forgalmazás esetén ugyanis kicsúszna a kezükből e szerek piaca. Így a heroinfenntartó kezelések bevezetése – liberális helyett inkább pragmatikus megfontolásból – éppen hogy a drogbárók érdekei ellen hatna, hiszen a legkrónikusabb heroin használók csoportját emelné ki a vásárlói körükből. Érthetetlen az a gondolatmenet, mely szerint a drogpolitika további szigorításai ellehetetlenítenék a drogbárók érdekeit.

„Nos, a drogfogyasztás állami támogatása révén több lett a fogyasztó, és – ahogyan tapasztaljuk több lett a haláleset is” – riogatja olvasóit a szerző.
Vajon a büntetőjogi szankciókkal való fenyegetés jelentené a drogfogyasztás állami támogatását? A cikkíró állításával szemben az igazság az, hogy az utóbbi tíz évben a hazai drogfogyasztás stagnál és a kábítószer használattal összefüggésbe hozható halálesetek száma a régióban alacsonynak mondható – ezek szinte kizárólag a heroinhoz kötődnek. Az augusztusi halálesetek sokkal inkább arra mutattak rá, hogy egy szűk csoport túlélési esélyeinek megteremtéséért indokolt lenne kísérleti szinten bevezetni a nyugaton több országban sikeresen működő heroinfenntartó kezeléseket és nem arra, hogy ezeket a fogyasztókat szakszerű kezelésbe kerülés helyett börtönnel kéne fenyegetni. A kezelésről érdemes tudni, hogy a társadalom számára képes előnyöket felmutatni: a heroin fogyasztók e kemény magjának az illegális piacról való kivonása töredékére csökkenti az általuk elkövetett bűncselekmények számát, a fertőző betegségek terjedését (nincsenek eldobott fertőző tűk), mindezen felül még költséghatékony is és a tapasztalatok szerint csökkenti az új kipróbálók számát.

És végül még egy különös megállapítás a szerző részéről:

„A drogveszélyt emlegetők sorsa ma a leszavazás és elutasítás”.
A cikk írója valóban komolyan gondolja, hogy csupán a szigorításokat pártolók emlegetnek drogveszélyt, míg a többiek szerint a drogfogyasztás egy veszélytelen fogalaltosság? Ez esetben hogyan lehetséges, hogy drogügyi szakértők (addiktológusok, pszichológusok, toxikológusok, stb.) által szinte teljes körben elfogadott javaslatokkal mégis az a csoport szolgál, amelyik a büntetőjogi szankciók helyett a prevenciót és a problémás fogyasztók szakszerű ellátását szorgalmazza? A leszavazás és elutasítás annak az eredménye, hogy a szigorítás pártiak drogügyi javaslatai – elsősorban a határozottabb rendőri fellépések büntetőjogi felelősségre vonás szélesebb körben való alkalmazása – bizonyítottan nem hatékony.
A hírhez kapcsolódik a Kossuth Rádió tegnapi Vasárnapi Újságban közölt riportműsora, melyben a műsor szerkesztője, Molnár Pál beszélgetett el Sárosi Péterrel, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programjának vezetőjével, Rácz Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia és Demetrovics Zsolttal, az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatójával a pártok szakértelmet nélkülöző drogügyi megnyilvánulásairól. Akinek nem sikerül a megadott link alatt lejátszani a műsort (nekem pl. nem ment), az meghallgathatja innen 17:55-től.

Kardos Tamás
Drogriporter
2008.09.08

 
Kapcsolódó írások:

Heroin dosszié

Orvosi heroinfenntartás káté

A parlamenti bizottság a túladagolásokról

Megelőzhető halálesetek – jelentés

Sokat tehetnénk

Drogpiaci robbanás várható hazánkban

 

Kategória: Hírek Drogok: Heroin (opiátok), Pszichedelikus drogok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter