A megosztott tƱ-, Ă©s fecskendĆ-hasznĂĄlat a intravĂ©nĂĄs droghasznĂĄlĂłk között olyan fertĆzĂ©sekhez vezet mint a HIV Ă©s az Hepatitis C. A hasznĂĄlat utĂĄn az utcĂĄkon eldobĂĄlt tƱk ellenĂ©rzĂ©seket vĂĄltanak ki a helyi lakossĂĄg körĂ©ben. A megoldĂĄs azonban nem a rendĆrsĂ©g kezĂ©ben van – a szerhasznĂĄlĂłk elĆĂĄllĂtĂĄsa nem csökkenti a drogfogyasztĂłk szĂĄmĂĄt, hanem arra kĂ©szteti Ćket, hogy mĂ©g veszĂ©lyesebb körĂŒlmĂ©nyek között injektĂĄljanak Ă©s minĂ©l elĆbb eldobĂĄljĂĄk a fecskendĆket. A kĂĄbĂtĂłszerek elleni kĂŒzdelem rĂ©gi mĂłdszerei nem mƱködnek. Ez egy olyan kampĂĄny, mely Ășj megoldĂĄsok keresĂ©sĂ©re szĂłlĂt – hogy teret kapjon a vĂĄltozĂĄs.
TalĂĄlatok erre: HPE2-T38 Latest Torrent 𧏠HPE2-T38 Reliable Exam Tips đĄ HPE2-T38 Certification Book Torrent đ” Open website ă www.pdfvce.com ă and search for â HPE2-T38 ïžâïž for free download âźHPE2-T38 Certification Book Torrent
Pazar NĆk 2005. augusztus 29. AktuĂĄlis kĂ©rdĂ©sek a kĂĄbĂtĂłszerekrĆl (A drogriporter ĂĄltal elkĂŒldött levĂ©l)
Tisztelt szerkesztĆsĂ©g!
Az „AktuĂĄlis kĂ©rdĂ©sek a kĂĄbĂtĂłszerekrĆl” cĂmƱ cikkben (Pazar NĆk 2005. augusztus 29.) Szomor Katalin a következĆt jegyzi meg: „tĂĄjĂ©kozatlan embert könnyƱ fĂ©ligazsĂĄgokkal, csĂșsztatĂĄsokkal fĂ©lrevezetni”. Mi is Ăgy gondoljuk: a droggal kapcsolatos tĂĄjĂ©koztatĂĄsra a mai napig az elrettentĂ©s Ă©rdekĂ©ben a kĂĄrokat Ă©s veszĂ©lyeket egyoldalĂșan eltĂșlozĂł kommunikĂĄciĂł a jellemzĆ, mely tendencia alĂłl nem kĂ©pez kivĂ©telt Szomor Katalin cikke sem.
A cikk azt sugallja, mintha a marihuĂĄnĂĄt vagy mĂĄs drogokat kiprĂłbĂĄlĂłk Ă©lete kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl „visszafordĂthatatlanul tönkremenne”. A vilĂĄgon leggyakrabban hasznĂĄlt illegĂĄlis drogot, a marihuĂĄnĂĄt, MagyarorszĂĄgon Ă©s a vilĂĄgon mindenhol a legtöbb ember alkalomszerƱen fogyasztja. Ezek az emberek, ugyanĂșgy, mint a marihuĂĄna helyett mĂĄs szert fogyasztĂłk, tanulnak, munkĂĄba jĂĄrnak Ă©s normĂĄlis csalĂĄdi Ă©letet Ă©lnek. A legtöbb rendszeres hasznĂĄlĂł hĂșszas Ă©vei vĂ©gĂ©re felhagy marihuĂĄna-fogyasztĂĄsĂĄval[1]. Nagyon kevesen vĂĄlnak napi marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłvĂĄ, Ă©s ezeknek is egy töredĂ©ke vĂĄlik valĂłban „fĂŒggĆvĂ©” a szertĆl. A marihuĂĄna egyĂĄltalĂĄn nem veszĂ©lytelen szer, de nem elĆzzĂŒk meg a hasznĂĄlatĂĄbĂłl eredĆ esetleges kĂĄrokat azzal, ha az ijesztgetĂ©s Ă©rdekĂ©ben eltĂșlozzuk az ĂĄltala okozott problĂ©mĂĄk mĂ©rtĂ©kĂ©t.
Egy alkalmi droghasznĂĄlĂł kevĂ©s droggal kapcsolatos problĂ©mĂĄt tapasztal sajĂĄt Ă©letĂ©ben mindaddig, amĂg bĂŒntetĆeljĂĄrĂĄst nem indĂtanak ellene.
Huszonöt Ă©ve nem talĂĄlnak bizonyĂtĂ©kot arra a kutatĂłk, hogy a marihuĂĄna az embereket amotivĂĄlatlannĂĄ, hedonistĂĄvĂĄ Ă©s Ă©letunttĂĄ tennĂ©[2].
A marihuĂĄna hatĂĄsa alatt az emberek valĂłban nehezebben tanulnak meg Ășj dolgokat Ă©s ezekre rosszabbul is emlĂ©keznek. Ez a rövidtĂĄvĂș memĂłriĂĄban beĂĄllĂł mƱködĂ©scsökkenĂ©s csak az intoxikĂĄciĂł idĆtartamĂĄnak vĂ©gĂ©ig tart, körĂŒlbelĂŒl kĂ©t ĂłrĂĄig. Igaza van tehĂĄt a cikk szerzĆjĂ©nek abban, hogy marihuĂĄna hatĂĄsa alatt nem tanĂĄcsos tanulni.
A kannabisz-fogyasztĂĄs nem befolyĂĄsolja a fĆiskolĂĄsok Ă©s egyetemistĂĄk tanulĂĄsi teljesĂtmĂ©nyĂ©t[3]. A közĂ©piskolĂĄs diĂĄkok körĂ©ben az erĆs marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk gyengĂ©bben tanulnak[4], de többsĂ©gĂŒknek mĂĄr a fĂŒvezĂ©s elĆtt is volt tanulĂĄsi problĂ©mĂĄjuk[5], sokan mĂĄs drogokat is hasznĂĄlnak közĂŒlĂŒk, amelyek valĂłszĂnƱleg hozzĂĄjĂĄrulnak a teljesĂtmĂ©ny csökkenĂ©sĂ©hez[6]. A marihuĂĄna rendszeres hasznĂĄlata a közĂ©piskolĂĄban inkĂĄbb egy ĂĄltalĂĄnos „devianciamintĂĄba” illeszkedik. DepressziĂłs, motivĂĄlatlan, a konvenciĂłkhoz nem alkalmazkodĂł közĂ©piskolĂĄsok vĂĄlaszthatjĂĄk a marihuĂĄnĂĄt, de nem a marihuĂĄna okozza a devianciĂĄjukat[7]. A tanulmĂĄnyok egyöntetƱen azt talĂĄltĂĄk, hogy a marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk a nem hasznĂĄlĂłkhoz hasonlĂł vagy azokĂ©nĂĄl magasabb bĂ©reket keresnek[8].
A kutatĂĄsok szerint a marihuĂĄna fogyasztĂĄsa valĂłban sĂșlyosbĂthatja a szkizofrĂ©nia tĂŒneteit, Ă©s kivĂĄlthatja Ășj "epizĂłdot", de nem a marihuĂĄna okozza a szkizofrĂ©niĂĄt (az utĂłbbi Ă©vtizedekben a marihuĂĄna fogyasztĂĄsĂĄnak ugrĂĄsszerƱ terjedĂ©sĂ©hez kĂ©pest a szkizofrĂ©nia elĆfordulĂĄsa enyhe csökkenĂ©st mutat[9]).
A kannabisznak az autĂłvezetĂ©sre gyakorolt hatĂĄsait illetĆen a tudomĂĄnyos kutatĂĄsok megĂĄllapĂtottĂĄk, hogy bĂĄr nem veszĂ©lytelen a kannabisz hatĂĄsa alatt a volĂĄn mellĂ© ĂŒlni, ez a drog sokkal kisebb kockĂĄzatot jelent a közĂști balesetokozĂĄs szempontjĂĄbĂłl, mint az alkohol, mely a balesetek egyik fĆ oka[10]. Az OrszĂĄgos KriminolĂłgiai IntĂ©zet közlekedĂ©si balesetekkel kapcsolatos vizsgĂĄlata szerint „a kĂĄbĂtĂłszer szerepe a bƱncselekmĂ©nyekben mind a tĂ©nyek, mind a közvĂ©lekedĂ©s alapjĂĄn elenyĂ©szĆ”[11].
A kannabisz THC-tartalmĂĄt illetĆen valĂłban enyhe növekedĂ©s mutathatĂł ki EurĂłpĂĄban. Ez a növekedĂ©s a hĂĄzilag termesztett növĂ©nyekre jellemzĆ, Hollandia kivĂ©telĂ©vel az eurĂłpai orszĂĄgokban tovĂĄbbra is az importĂĄlt, Ă©s a korĂĄbbival megegyezĆ 6-8%-os THC-tartalmĂș kannabisz kaphatĂł[12]. Egyes kutatĂłk szerint a megnövekedett hatĂłanyag tartalom sem feltĂ©tlenĂŒl vezet nagyobb kĂĄrokhoz, sĆt. Gyakorlatilag lehetetlen a kannabiszt halĂĄlosan tĂșladagolni, mĂ©g hĂĄromszoros THC tartalom esetĂ©n is. A megnövekedett potencia lehetĆsĂ©get ad arra, hogy a kĂvĂĄnt hatĂĄst kevesebb mennyisĂ©ggel Ă©rjĂ©k el, ezzel pedig kevesebb egĂ©szsĂ©gi kĂĄr is keletkezne (mivel kevesebb kĂĄtrĂĄny Ă©s mĂĄs Ă©gĂ©stermĂ©k kerĂŒlne a tĂŒdĆbe. [13])
A kannabisz betiltĂĄsĂĄt AmerikĂĄban sokkal kevĂ©sbĂ© a valĂłdi közegĂ©szsĂ©gĂŒgyi szempontok indokoltĂĄk, mint az olcsĂł kender elleni gazdasĂĄgi lobbi, Ă©s az afro-amerikaiakkal szemben tĂĄplĂĄlt rasszizmus. A szervezett bƱnözĂ©st Ă©s illegĂĄlis drogkereskedelmet Ă©ppen a tiltĂĄs eredmĂ©nyezi, aminek tökĂ©letes pĂ©ldĂĄjĂĄt lĂĄthatjuk az amerikai szesztilalom esetĂ©ben.
A cikk ĂĄllĂtĂĄsĂĄval ellentĂ©tben, a „döntĂ©shozĂłkra nyomĂĄst gyakorolni kĂvĂĄnĂł csoportok” soha nem ĂĄllĂtottĂĄk, hogy a kannabisz veszĂ©lytelen. Ezek a civil szervezetek a drog-jelensĂ©g embersĂ©ges Ă©s hatĂ©kony kezelĂ©sĂ©Ă©rt lĂ©ptek fel. LegutĂłbb, a PolgĂĄri EngedelmessĂ©gi Mozgalom kapcsĂĄn 56 kĂĄbĂtĂłszer-jelensĂ©ggel napi szinten foglalkozĂł szakember is kiĂĄllt a dekriminalizĂĄciĂł szĂŒksĂ©gessĂ©ge mellett[14].
Semmilyen tudomĂĄnyos bizonyĂtĂ©k nincs amellett, hogy a bĂŒntetĆjogi eljĂĄrĂĄsnak elrettentĆ hatĂĄsa lenne azokra a fiatalokra, akik illegĂĄlis szerekkel prĂłbĂĄlkoznak, ugyanakkor nyilvĂĄnvalĂł bizonyĂtĂ©kok ĂĄllnak rendelkezĂ©sre arrĂłl, hogy a problĂ©mĂĄs fogyasztĂłk ĂŒldözĂ©se nemhogy megakadĂĄlyozza, hanem elĆsegĂti marginalizĂĄciĂłjukat Ă©s stigmatizĂĄciĂłjukat Ă©s csökkenti a sikeres tĂĄrsadalmi integrĂĄciĂł valĂłszĂnƱsĂ©gĂ©t.
Ezt az olvasĂłi levelet a TĂĄrsasĂĄg a SzabadsĂĄgjogokĂ©rt drogpolitikai weboldalĂĄnak a www.drogriporter.hu-nak MĂ©diamonitor programja rĂ©szekĂ©nt kaptĂĄk. A MĂ©diamonitor program cĂ©lja, hogy figyelje Ă©s olvasĂłi levelek segĂtsĂ©gĂ©vel tudomĂĄnyos alapokon nyugvĂł tĂ©nyekkel korrigĂĄlja a sajtĂłban megjelent, legĂĄlis Ă©s illegĂĄlis drogokkal kapcsolatos tĂ©vedĂ©seket Ă©s pontatlan informĂĄciĂłkat. A cikk kritikĂĄja felkerĂŒlt a honlapunkra, melyet ezĂșttal szeretnĂ©m szĂves figyelmĂŒkbe ajĂĄnlani.
MunkĂĄjukhoz tovĂĄbbi sok sikert kĂvĂĄnva,
TakĂĄcs IstvĂĄn GĂĄbor
PszicholĂłgus
Tårsasåg a Szabadsågjogokért
MĂ©diamonitor Program
1054 Budapest, VĂg utca 28. 3. em. 1.
tel/ fax: (36) 1 279-2236, (36) 1 279-0755
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[2] Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
[4] Jessor, R. et al., “Psychosocial Correalates of Marihuana Use and Problem Drinking in a National Sample of Adolescence,” American Journal of Public Health 70: 604-13 (1980); Brook, J.S. et al., “Stability of Personality During Adolescence and its Relationship to Stage of Drug Use,” Genetic, Social,and General Psychology 111: 317-30 (1985); Block, J. et al., Longitudinally foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environment Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Kandel, D.B. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” General Archives of Psychiatry 53: 71-80 (1996); Kandel, D.B. and Logan, J.A., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood: I. Periods of Risk for Initiation, Contunued Use and Discontinuation,” American Journal of Public Health 74: 660-66 (1984); Hawkins, J.D. et al., “Risk and Protective Factors for Alohol and Other Drug Problems in Adolescence and Early Adulthood: Implications for Substance Abuse Prevention,” Psychological Bulletin 112: 64-105 (1992).
[5] Shedler, J. and Block, J., “Adolescent Drug Use and Psychosocial Health,” American Psychologist 45: 612-30 (1990); Block et al (1988).
[6] Johnson, V., “A Longitudinal Assessment of Predominant Patterns of Drug Use Among Adolescence and Young Adults,” pp. 173-82 in Chesher, G. et al. (eds), Marijuana: An International Research Report, Canberra: Australian Government Publishing Service (1988); Yamaguchi, K. and Kandel, D.P., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood III: Predictors of Progression,” American Journal of Public Health 74: 673-81 (1974); Jessor, R., “Roblems Drinking and the Dimensions of Involvement with Drugs,” American Journal of Public Health 73: 543-52 (1983); Kandel, D.P. and Yamaguchi, K., “From Beer to Crack: Developmental Patterns of Drug Involvement,” American Journal of Public Health 83: 851-55 (1993); Kandel, D.P. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” Archives of General Psychiatry 53: 71-80 (1996).
[8] Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
[9] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 MĂĄjus 15;363(9421):1579-88.
[10] Mitch Earleywine: MarihuĂĄna – a tudomĂĄny ĂĄllĂĄspontja. EDGE 2000-NDI KiadĂł, Budapest, 2004.
[11] Irk Ferenc (1999) BƱnözĂ©s Ă©s balesetek, kĂŒlönös tekintettel a fiatalokra, OrszĂĄgos KriminolĂłgiai IntĂ©zet
[12] EMCDDA (2004) Ăves jelentĂ©s, 2004: A kĂĄbĂtĂłszer-problĂ©ma az EurĂłpai UniĂłban Ă©s NorvĂ©giĂĄban (90. oldal)
[13] Mitch Earleywine: MarihuĂĄna – a tudomĂĄny ĂĄllĂĄspontja. EDGE 2000-NDI KiadĂł, Budapest, 2004.
[14] Szakemberek a drogfogyasztĂłk mozgalma mellett NOL • NĂ©pszabadsĂĄg Online • 2005. ĂĄprilis 20.
A vilĂĄg vezetĆi a drogellenes hĂĄborĂș befejezĂ©sĂ©re szĂłlĂtanak fel
Az ENSZ KözgyƱlĂ©s kĂĄbĂtĂłszerekkel foglalkozĂł kĂŒlönleges ĂŒlĂ©sĂ©nek (UNGASS) elĆestĂ©jĂ©n a vilĂĄg vezetĆ szemĂ©lyisĂ©gei Ă©s aktivistĂĄk nyĂlt levĂ©lben fordultak az ENSZ fĆtitkĂĄrĂĄhoz, Ban Ki Munhoz, arra kĂ©rve, hogy tegye lehetĆvĂ© „a globĂĄlis drogkontroll politikĂĄk valĂłdi reformjĂĄt”.
10 ĂĄrtalomcsökkentĆ tipp ketamin-fogyasztĂłknak
MagyarorszĂĄgon közkeletƱ vĂ©lekedĂ©s, hogy aki drogot fogyaszt, az dögöljön meg (persze Ă©rdekes mĂłdon ezt az alkoholra nem vonatkoztatjĂĄk). Mi nem osztjuk ezt a vĂ©lekedĂ©st. Fontos azoknak is tanĂĄcsokat adni, akik mĂĄr eldöntöttĂ©k, hogy valamilyen tudatmĂłdosĂtĂł szert hasznĂĄlnak, de szeretnĂ©k csökkenteni a fogyasztĂĄs ĂĄrtalmait. Az ĂĄrtalomcsökkentĂ©s az eurĂłpai Ă©s nemzeti drogstratĂ©giĂĄnak is szerves rĂ©sze. Az alĂĄbbiakban ĂĄrtalomcsökkentĆ tippeket adunk a ketamin (utcai nevĂ©n: „icapor”) nevƱ drog fogyasztĂłi szĂĄmĂĄra. Â
A kapudrog-elmélet nyomåban
A Drogriporter legĂșjabb tanulmĂĄnyĂĄban annak jĂĄrtunk utĂĄna, hogy vajon mi az igazsĂĄg az Ășn. kapudrog-elmĂ©lettel kapcsolatban, Ă©s tĂ©nyleg a „kemĂ©nyebb” szerek elĆszobĂĄja-e a kannabisz. A rövid vĂĄlasz: nem. A hosszĂș vĂĄlaszĂ©rt olvass tovĂĄbb!
Drogriporter Szabadegyetem I. – Ecstasy
A Drogriporter Ășj rendezvĂ©nysorozatot indĂt Drogriporter Szabadegyetem cĂmmel olyan emberek szĂĄmĂĄra, akik szeretnĂ©nek elmĂ©lyĂŒlt, tĂĄrgyilagos ismereteket szerezni a drogok vilĂĄgĂĄrĂłl. A Szabadegyetem elsĆ rendezvĂ©nye egy olyan szerrĆl szĂłl, amelyrĆl ma mĂĄr egyre inkĂĄbb nem csak partidrogkĂ©nt, de ĂgĂ©retes pszichoterĂĄpiĂĄt elĆsegĂtĆ gyĂłgyszerkĂ©nt is lehet olvasni. – AZ ĂSSZES ELĆADĂS VIDEĂJA ELĂRHETĆ
Az amerikai drogpolitikai vita
A BeszĂ©lĆben megjelent cikkvĂĄltĂĄsban Ethan Nadelmann politolĂłgus csap össze az amerikai drogcĂĄrral.
Az amerikai drogpolitikai vita
A BeszĂ©lĆben megjelent cikkvĂĄltĂĄsban Ethan Nadelmann politolĂłgus csap össze az amerikai drogcĂĄrral.
„Drogmentes vilĂĄg” – az ENSZ Ă©s a coffee shopok
A TASZ munkatĂĄrsĂĄnak a Magyar Narancsban a drogellenes vilĂĄgnap alkalmĂĄbĂłl megjelent cikke
A TASZ a szigorĂtĂĄsrĂłl
A TASZ ĂŒdvözli a kormĂĄny azon szĂĄndĂ©kĂĄt, hogy az eredeti törvĂ©nytervezet szigorĂĄn enyhĂtsen, azonban a törvĂ©nyjavaslat mĂ©g mindig nem igazsĂĄgos, tettarĂĄnyos Ă©s következetes – olvasd el a TASZ ĂĄllĂĄspontjĂĄt Ă©s javaslatait!