Találatok erre: Exam NCA-6.5 Details 🧰 Reliable NCA-6.5 Test Materials 📕 NCA-6.5 Guide 🏟 Search on ( www.pdfvce.com ) for NCA-6.5 to obtain exam materials for free download ⚓Best NCA-6.5 Preparation Materials
Bulgária
Belgium
Reform 2005. augusztus 05. A kábulathoz való jog (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
A Reform 2005.augusztus 5.ei számában a „Kábulathoz való jog” c. cikkben több olyan állítás is szerepel amely a tények ismeret6ében nem állja meg a helyét. A cikk tévesen állította, hogy „az elmúlt években Európa-szerte szinte mindenhol egyre szigorúbban lépnek fel a drogfogyasztók ellen”. Éppen ellenkezőleg: Az európai trendek egyértelműen a fogyasztók büntetőjogi fenyegetettségének elhárítása irányába mutatnak, legutóbb az Egyesült Királyságban, Németországban (Berlinben) és Belgiumban enyhítettek a kannabisszal kapcsolatos jogszabályokon. 2004-ben Oroszországban is dekriminalizálták a kábítószerek csekély mennyiségben, saját használatra történő tartását. A legtöbb EU-tagállamban az illegális drogok személyes használat céljából történő tartása alapesetben nem von maga után büntetőeljárást, és nem fenyegetik az érintetteket börtönnel. Az "elterelés" is többnyire csak azokra a problémás droghasználókra vonatkozik, akik napi drogadagjuk beszerzése érdekében kisebb vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, és nem az alkalmi marihuána-fogyasztókra, mint Magyarországon.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai honlapjáról (www.drogriporter.hu) letölthető egy táblázat, amelyben részletesen összegyűjtöttük az egyes EU-tagállamok drogjogi szabályozásának jellemzőit. Az európai országok jogi szabályozásairól további információkkal szolgál az EU Drogmonitorozó központjának (EMCDDA) összefoglalója.
A másik állítás, miszerint „Svédországban például napjainkra olyan méretű egészségügyi és családügyi konfliktust generált a `70-es évek liberális kábítószer-politikája, hogy a kormány a polgárok követelésére áttért a tiltó drogpolitikára” hasonlóképpen félrevezető. Svédországban 1977-ben hirdették meg a drogmentes ország célját, kevésbé a valós problémákon, mint egy Nils Bejerot nevű orvos tanulmányain alapulva, mely tanulmányok érvényességét azóta egyértelműen megcáfolták. A svéd drogpolitika a terjesztők elfogásáról az 1980-as években tért át a drogfogyasztók üldözésére, az ellenük bevezetett szankciók (vizelet és vérvizsgálat, börtön, kényszergyógykezelés stb.) azóta egyre szigorúbbá váltak.
A kilencvenes években megdupázódott a drogra szakosodott rendőrök száma[1]. 1993 és 1998 között 40%-al nőtt az eljárások száma[2]. 2002-re a börtönök lakóinak fele droghasználók tették ki[3.
Az ország droghasználati adatai ugyanakkor nem támasztják alá, hogy a szigorú tiltó drogpolitikának hatása lett volna a kipróbálók és alkalmi droghasználók számára. Az illegális drogokat kipróbálók száma a „liberális” hetvenes években kezdett el csökkenni, az egyre szigorúbbá váló kilencvenes években pedig ugrásszerű növekedésnek indult[4]. A problémás droghasználók (az injektáló szerfogyasztó vagy, hosszú idejű/rendszeres opiát, kokain és/vagy amfetamin használó) száma pedig, a hetvenes évek végétől napjainkig folyamatosan növekedett, jelenleg 25 ezerre becsülik[5] a számukat, amely a teljes népességhez viszonyítva, magasabb mint Hollandiában.
A problémás droghasználat elterjedtsége kevésbé függ attól, hogy hányan próbálnak, vagy használnak időnként illegális szereket. A drogabúzus kialakulásának alapjai ugyanott keresendők, mint az alkohol függőségé. A tanulmányok időről időre azt mutatják, hogy a marginalizáció, a nehéz élethelyzetek, a szegénység és kilátástalanság, a családi konfliktusok és tragédiák, a munkanélküliség, a lelki problémák, a szociális védő-faktorok hiánya az amely veszélyeztetetté tesz a droghasználat abúzív, problémás használata iránt. A városiasodás, a bevándórlók és városi peremvidékek marginalizációja, a munkanélküliség pedig egyre inkább érinti Svédországot is.
Az egyre szigorúbbá váló svéd drogpolitika nem volt képes csökkenteni a problémás droghasználatot, de a drogmentesség ideájával gátját szabja a nehéz sorsú droghasználók problémáinak és a droghasználattal járó ártalmak csökkentésének. A droghalálozások (mind a „tű végi”, mind pedig a közvetett) folyamatosan emelkedtek a 70-es évektől kezdve Svédországban. Az átlag halálozási arány 2-5 szörösét becsülik a „drogfüggők” körében. A heroinhasználók halálozási értékei kétszer magasabbak Stockholmban, mint bármely más európai városban, és kétszer több a svéd amfetamin-használók értékeinél[6]. Az intravénás droghasználók nem jutnak steril tűhöz a patikákban, az egész országban két tűcsere-program működik. A közös fecskendőhasználattal terjedő fertőzések egyre terjednek az intravénás droghasználók között. Az opiát-függők heroinját helyettesítő, a HIV-megelőzésben, a droghasználók egészségügyi, lelki és szociális helyzetének javításában és a bűnözés minimalizálásában bizonyítottan hatékony metadon-programok nem megfelelő számban, és szinte teljesíthetetlenül kemény kritériumokkal érhetők csak el.
Kollégiumi állásfoglalás
A Neurológiai és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium az egyes pszichoaktív szerek egészségkárosító hatására vonatkozó állásfoglalása – SAJTÓKÖZLEMÉNY!
Széljegyzetek – 2023.02.17.
Srácok ritkán osztok meg Blikk cikket a Drogriporteren, de most megteszem: egy egész korrekt cikket sikerült összeállítania az újságíró kollégának a gyógyászati kannabisszal kapcsolatos legújabb mizériáról. Ma reggel egyébként a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában is nyilatkoztam ugyanerről. A lényeg dióhéjban: a magyar kormányzat az EU ellen szavazott két éve az ENSZ-ben, elutasítva, hogy a kannabisznak lehet bármilyen gyógyászati felhasználása. Azóta is megy a porhintés és zavarkeltés: ez az egész nem a kannabisz legalizálásáról szólt, a javaslat alapján az továbbra is a tiltott szerek jegyzékében, a kokainnal és a heroinnal közös listán maradt. Csupán arról van szó, hogy elismerjék, hogy lehet gyógyszerként IS használni, megfelelő körülmények között, feltételek mellett. Ez azért nem olyan radikális lépés, ha megfontoljuk, hogy még a kannabisznál sokkal veszélyesebb opioid drogoknak is van elismert gyógyászati hatása. Ráadásul a kannabisz gyógyászati alkalmazása Magyarországon nagy hagyományokra vezethető vissza: egészen az 1930-as évekig a kannabisz növény és oldatai szerepeltek a gyógyszerkönyvben, és éppenhogy külföldi nyomás hatására kerültek ki onnan. Ellenezheti valaki a kannabisz nem gyógyászati használatát, de ettől még el kell ismerni, hogy a kannabiszból számos olyan gyógyszer készül, ami ma már eredményesen segít súlyos betegségekben szenvedő, krónikus fájdalmakkal élő embereknek. Nem csodaszer, valóban túl van hypolva. De sok embernél nagyon jól működik, kevesebb mellékhatással, mint más gyógyszerek – lelkiismeretlenség őket kriminalizálni emiatt, és megakadályozni, hogy hozzáférjenek.
A Blikk cikk: https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/kirobbant-fuhaboru-eu-magyarorszag/w68wxe4
Sniffany Drogos Esti Meséi III. – Pornóellenzők, goa és ketamin
Olyan érzés megírni ezeket a kis memoár flashbackeket, mintha egy kristálygömb szerűidőkapszulám lenne, ami mások szemén keresztül mutatja meg az élményeket, az énnarrációm aláfestésével.” Olvasónk, Sniffany beszámolója folytatódik.
Drogpolitikai rémhírek nyomában
Az utóbbi hónapokban számos olyan hír jelent meg a magyar sajtóban, amely az egyes nyugat-európai országokban alkalmazott liberális drogpolitikai szabályozások bukásáról számolt be, illetve a tudományos kutatásban bekövetkezett fordulatról, melynek során a marihuánafogyasztás eddig nem sejtett, súlyos ártalmaira derült fény.
2005.július 16. Fejér Megyei Hírlap A kábulathoz való jog
Egy reagálásért kiáltó olvasói levél. Idézet: "Nézem a tévében a könnyű drogok legalizálásáért lobbizó Kendermag Egyesület elnökét, amint dr. Csernus Imrét győzködi, miért is lesz az e honban üdvös, ha szabadon lehet majd füvezni az utcán, tereken, diszkókban, iskolákban. Egy jólfésült, s bizonyára szép karrier előtt álló fiatalember magyarázza egy volt heroinistából orvossá lett embernek, hogy akkor most mi a helyzet a kábítószerekkel, meg azok hatásaival. Egyenlőtlen küzdelem. A szabadságjogok e megtévedt harcosait egyenként le kellene ültetni Csernus dokival, így élvezettel lehetne várni azt a pillanatot, amikor kifogy belőlük a szusz, utolsó érvük is megsemmisül porrá hullik, és beáll a jótékony csönd. Netán ezeket az aktivistákat el kellene vinni egy olyan rehabilitációs intézetbe, amelyről Hajnal Csilla írásában olvashatnak. Egy kis terepgyakorlatra, hadd lélegezzék be a valóságot, egy jó mély szippantással, teljen meg velük a tüdejük."
Küldjön levelet képviselőjének!
Hívja fel Ön is a törvénymódosítás szükségességére képviselője figyelmét!
Teendők:
1. Itt megtalálja, hogy Ön melyik választókerületbe tartozik, és ki az Ön választókerületének képviselője.
2. Ha egyetért vele, másolja ki a lent olvasható levelet!
3. A lenti listában kattintson képviselője nevére, és a megnyíló email-be másolja be a levelet! (A levél másolatában a TASZ is szerepel, hogy tudjuk, hogy hányan küldtek már levelet.)
A levél:
Mint bizonyára tudomása van róla, a kormány tervbe vette a Büntető Törvénykönyv reformját, és ennek részeként sor kerül a kábítószerrel kapcsolatos szakaszok módosítására is. Ezek a szakaszok a Btk. leggyakrabban módosított normaszövegei, eddig gyakorlatilag minden kormány szükségét érezte, hogy saját ideológiai felfogását és választóinak preferenciáit érvényre jutassa rajtuk keresztül. Azonban ezidáig egyszer sem sikerült olyan megoldást találni, amely az alkotmányos normáknak, a közegészségügyi szempontoknak és az európai jogharmonizációs követelményeknek is megfelelt volna.
A törvény módosítása számos okból egyre sürgetőbbé válik.
A Legfelsőbb Bíróság 1/2007. számú jogegységi döntése következtében a rendszeres droghasználók akár évekig tartó börtönbüntetéssel is számolhatnak (a bíróságoknak ezentúl az ítélet alapjául nem csak a lefoglalt, ténylegesen meglévő, hanem a droghasználó által korábban elfogyasztott, már meg nem lévő kábítószer-mennyiséget is be kell számítania). Az elterelés intézményének keretében több ezer alkalmi marihuána-használó kényszerkezelésére kerül sor az adófizetők pénzén (az összes elterelt majdnem 90%-a csak füvet fogyaszt, kevesebb, mint heti rendszerességgel), miközben a problémás droghasználók önkéntes kezelésére nincsenek megfelelő források: a jogegységi döntés következtében az elterelés további kiüresedése várható, egyre több alkalmi használó és kevesebb függő kerül kezelésbe.
Ezekre a problémákra megoldást kínál az a dr. Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntetőjogi Kollégiumának elnöke által készített törvénytervezet. Az új normaszöveg szabálysértéssé minősítené a droghasználatot, amely pénzbüntetéssel, annak be nem fizetése esetén pedig közérdekű munkával büntetendő. Ez a törvénytervezet maga mögött tudja a prevenciós, terápiás és jogalkalmazó szakemberek nagy részének támogatását is, beleértve a Magyar Addiktológia Társaságot és az Ártalomcsökkentők Szakmai Közhasznú Egyesületét.
A törvénytervezet és az azzal kapcsolatos háttérinformációk, illetve a törvénytervezetet támogató szakértőkkel készített riportfilm megtalálhatók a következő Internetes oldalon:
https://www.drogriporter.hu/drogreform
Arra kérjük a Képviselő Asszonyt/Urat, hogy álljon a szakmai szervezetek által támogatott törvénytervezet mellé, hogy az minél előbb a döntéshozók elé kerülhessen és törvény erőre léphessen!
További kérdéseivel forduljon a TASZ-hoz:
Email: tasz@tasz.hu
Cím: Társaság a szabadságjogokért 1084, Budapest, Víg utca 28.
Telefon: 06-1-209-0046
A képviselők listája: