Belgium

Jogszabályi háttér

A kábítószerekkel kapcsolatos belga jogszabályok 1921 óta folyamatosan fejlődnek. A szabályozás 1975-ös átfogó módosítását 1994-ben, majd 2003-ban követte újabb módosítás, a jelenlegi szabályozás 2003 júniusától van érvényben.

Illegális drogok

A belga drogszabályozás folyamatosan frissülő listával megkülönbözteti egymástól az altató- és bódító hatású szereket (ópium, heroin, kokain, morfin, metadon, cannabis és cannabis gyanta), valamint a pszichotróp anyagokat (amfetaminok, hallucinogének, pipradrol és MDMA). Az illetékes belga hatóságok már 1998-tól különbséget tettek a cannabis származékok és más drogok személyes használata között, az adott drogok által kiváltott egészségügyi kockázatok alapján. 2003-tól törvény rendelkezik arról, hogy eltérő (enyhébb) büntetést kell kiszabni csekély mennyiségű cannabis-termékek fogyasztásáért, amennyiben az nem zavarja a közrendet.   

Legfontosabb (és leggyakoribb) elkövetési magatartások és büntetési tételek

A 2003 júniusában bevezetett módosítás értelmében a csekély mennyiségű (max. 3 gramm vagy egy növény) cannabis személyes használatra történő birtoklását 75-125 Eurós pénzbírsággal büntetik. A másodszori elkövetést a törvény 130-250 Eurós pénzbírsággal, a harmadszori visszaesést pedig 8 naptól 1 hónapig terjedő szabadságvesztéssel illetve 250-500 Eurós pénzbírsággal szankcionálja. Ha azonban a cannabis használatát a jogalkalmazó megítélése szerint zavarja a közrendet (pl. kiskorú, iskola, katonai laktanya közelségében történik), a büntetési tételek sokkal súlyosabbak (háromtól egy évig terjedő szabadságvesztés illetve 5000-500.000 Eurós pénzbüntetés).

 A belga törvény 2003 óta szintén megkülönbözteti a drogfüggők megélhetési célból történő drogterjesztését az illegális drogok egyéb, üzleti haszonszerzés céljából történő terjesztésétől. A drogfüggők megélhetési célzatból elkövetett csekélyebb bűncselekményeinek ügyében indított eljárások többnyire próbára bocsátással végződnek.

Elterelés lehetősége

Belgium a megelőzés és az elkövetők jó útra terelése szellemében már több évtizede alkalmazza az elterelést. Az első kifejezetten erre a célra létesült egészségügyi intézményeket 1997-ben hozták létre, 9 belga városban.

A csekélyebb súlyú, kábítószerrel kapcsolatos illegális cselekményt elkövető kábítószerfüggők teljes, rehabilitációs célú együttműködés mellett (tartózkodás a szerhasználattól, rendszeres vizeletvizsgálat, munkakeresés stb.) vállalhatták, hogy gyógykezelésnek vetik alá magukat, ezesetben az ügyész a büntetőeljárás folytatása helyett átirányította őket valamelyik egészségügyi intézményhez. 1994 óta a droghasználó elkövetők bizonyos esetekben már jóvátétel teljesítése (bocsánatkérés, kártérítés), illetve a köz számára végzett segítő munka, vagy az elterelésben részt vevők segítése esetén is kérhetik az ellenük indult büntetőeljárás megszüntetését.

Csekély és jelentős mennyiség

Kannabisz: maximum 3 g vagy 1 növény. 2003-ban dekriminalizálták 3 gramm növény tartását, ám 2014 októberében visszavonták az erről rendelkező jogszabályt.

Újdonságok

A kábítószerekkel kapcsolatos belga jogi szabályozás 2001-től különösen a szabványosítás (egyszerűsítés) felé halad, amely azonban semmiképpen nem jelenti bizonyos szerek, anyagok legalizációját, és toleranciát sem jelent azokkal szemben, inkább a következő sarokpontokra fókuszál:

–          Az illegális drogtermesztés/előállítás és a kábítószer-kereskedelem súlyosabban büntetendő;

–           A Cannabis származékok birtoklása, illetve saját felhasználásra történő termesztése szabálysértés marad (maximum 3 gramm, közrendet nem zavaró magatartás);

–          Lebeszélés (eltérítés) bármilyen fajta kábítószer-használatról, beleértve a felnőttek számára elérhető gyógyászati célú droghasználatot;

–          Kiskorúak számára illegális droghasználat elősegítése bármilyen formában tilos. Még a felnőttek által gyógyászati célból alkalmazott drogok kiskorúak jelenlétében történő használatát is a legszigorúbban bünteti a törvény;

–          Kábítószer hatása alatt tilos vezetni (beleértve a cannabist is);

–          A problémás kábítószer-használók elterelése, gyógyítása (ennek beépítése a büntetőeljárásba).