Mi a drogpolitikák és a korrupció kapcsolata? Jelen-van-e magyarországon a droggal kapcsolatos korrupció, és ha igen, milyen eszközökkel lehet küzdeni ellene? Tekintse meg a kábítószer-ellenes világnap alkalmából szervezett beszélgetésről készített videónkat!
Találatok erre: HPE2-T38 Latest Torrent 🧬 HPE2-T38 Reliable Exam Tips 🐡 HPE2-T38 Certification Book Torrent 👵 Open website 【 www.pdfvce.com 】 and search for ☀ HPE2-T38 ️☀️ for free download ⏮HPE2-T38 Certification Book Torrent
III. Ártalomcsökkentő konferencia
Sem a drogstratégiában, sem a költségvetésben nem kap kellő hangsúlyt az ártalomcsökkentés
A drogdizájnerek már a spájzban vannak
A dizájner drogok jelentik jelenleg a legnagyobb kihívást az Európai Unió drogpolitikája számára. Miközben a tagállamok görcsösen próbálnak minél gyorsabban minél több szert tiltólistára helyezni, a szakemberek szerint a tartós megoldások a keresleti oldalon rejlenek – derül ki a TASZ által készített vizsgálatból. Meg kell haladni azt a paradigmát, ami kizárólag az új szerek megjelenése és betiltása közötti időszak lerövidítésében látja a megoldást.
Felhívás a globális drogpolitika megreformálására
Szakemberek, aktivisták és politikusok a drogellenes világnap alkalmából a globális drogpolitika reformját sürgetik
Anti-kannabisz tabletta a piacon
Bár a gyógyászati marihuána értékét kétségbe vonják, a francia hatóságok engedélyezték egy bizonytalan hosszú távú kockázatokkal rendelkező tabletta forgalmazását, amely blokkolja a kannabisz hatásait.
Senkinek sem kellene meghalnia az Ecstasy-tól
“Rosszul lett és meghalt egy 17 éves lány, miután bevett egy extasyt” – tudósított a média. Sajnos nálunk még nem léteznek olyan drogbevizsgáló programok, amelyek meg tudják előzni a hasonló baleseteket.
Rodney Skager: Alternatív prevenció
A Kaliforniai Egyetem (UCLA) pszichológia professzora összefoglalja tapasztalatait az amerikai iskolai prevenciós programok sikereiről és kudarcairól.
A TASZ javaslatai a dizájner-drogokkal kapcsolatban
A TASZ javaslatokat tett a kormány fő döntéselőkészítő és tanácsadó szerve számára az új pszichoaktív szerek szabályozásával kapcsolatban – a javaslatokat a KKB megvitatta és jóváhagyta
RTL Klub Híradó 2006. március 27. Hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima (A Drogriporter levele)
Tisztelt Hegyi Nóra!
Az RTL Klub Híradó 2006. március 27.-ei adása a marihuána füstjének rákkeltő hatásával foglalkozott, „Hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima” címmel. A hivatkozott kutatás és a rendelkezésre álló kutatások nem elégségesek ilyen súlyú következtetések levonására.
A műsorban elhangzó kutatást a Francia Fogyasztók Intézete (Institut National de
Hogy meg lehessen becsülni a marihuána használat kockázatának mértékét a rák kialakulására nézve, nem elég pusztán a füst anyagait összehasonlítani.
Először is ismernünk kell az általános fogyasztási mintákat: A legtöbb kannabisz fogyasztó alkalmilag szív, sokkal kevesebben fogyasztanak naponta, főleg napi három jointot. Legtöbbjük harmincas évei előtt felhagy a marihuána fogyasztásával[4]. A dohányzás keltette legnagyobb kockázat éppen a hosszú távú rendszeres használatban rejlik.
Másodszor nagyobb jelentőséggel bírnak azok a kutatások, amelyek rákos emberek marihuána és dohány-fogyasztási múltját elemezve próbálják megbecsülni a két drog használatának rákkeltő potenciálját. Egy 2005-ös tanulmány szerint az áttekintett 14 ilyen kutatás nem volt képes meggyőző oki kapcsolatot találni a marihuána-használat és a rák kialakulása között.[5] Az ezt az elemzést is elvégző neves kutató, Dr. Donald Tashkin, a los angelesi egyetem (UCLA) professzora ugyanakkor a Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaság (ICRS) 2005-ös ülésén egy olyan, még nem publikált kutatásáról számolt be, amely 1209 rákos beteget vizsgált. A marihuána használat és a rák kialakulása között nem, hogy nem talált pozitív kapcsolatot, de azoknál a pácienseknél, akik kizárólag marihuánát szívtak és nem dohányoztak, még pozitívabb eredményeket kapott, mint a sem nem dohányzó, sem füvet nem szívó kontroll-csoport tagjainál![6]
Egyes szakértők szerint mind a dohányfüst, mind a kannabiszfüst hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, farmakológiai hatásaik azonban jelentősen különböznek. A kannabiszfüst összetevői minimalizálnak bizonyos rákkeltő folyamatokat, a dohányfüst viszont felerősít egyeseket.[7]
Ahogy nem megalapozott azt állítani, hogy „hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima”, elhamarkodott lenne azt a következtetést levonni, hogy a marihuána szívása megelőzi a rák kialakulását. A helyzet viszont mindenképpen bonyolultabb, és árnyaltabb bemutatást kíván, mint ahogyan az a műsorban történt.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[1] Wu, T. C., Tashkin, D. P., Djahed, B., & Rose, J. E. (1988). Pulmonary hazards of smoking marijuana as compared with tobacco. N Engl J
Med 318, 347–351. idézi Hashibea, Straifa, Tashkin, Morgenstern, Greenland, Zhangd (2005) Epidemiologic review of marijuana use and cancer risk, Alcohol 35 (2005) 265–275
[2] Hoffmann, D., Brunnerman, D. K., Gori, G. B., & Wynder, E. L. (1975).On the carcinogenicity of marijuana smoke. Recent Adv Phytochem 9,63–81. idézi Hashibea, Straifa, Tashkin, Morgenstern, Greenland, Zhangd (2005) Epidemiologic review of marijuana use and cancer risk, Alcohol 35 (2005) 265–275
[4] House of Lords Committee on Science and Technology, Ninth Report Session 1997-98, Cannabis, the scientific and medical evidence. November 1998. (4.31)
http://www.parliament.the-stationery-office.co.uk/pa/ld199798/ldselect/ldsctech/151/15101.htm
[6] Fred Gardner (2005) Study: Smoking Marijuana Does Not Cause Lung Cancer, www.counterpunch.org illetve Drogriporter (2005) Okoz-e tüdőrákot a fű? 2005.08.11 Sárosi Péter
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. Drogmegelőzési Program (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Tóth Kovács Krisztina Drogmegelőzési program című írásában (XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. II. évfolyam, 22.szám) rendkívül sematikus sztereotíp és torz képet fest a droghasználókról, a társadalom számára felesleges munkaképtelen „élőhalottnak” írja le őket. A drogfogyasztók ilyen módon való bemutatása nem segíti a prevenciót, de tovább erősíti a drogfogyasztókkal szemben táplált alaptalan előítéleteket.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon az illegális kábítószerek fogyasztóinak legnagyobb hányada alkalmi, vagy úgynevezett rekreációs (tehát bizonyos szórakozásokhoz kötötten) droghasználó, elenyésző hányaduk válik rendszeres fogyasztóvá (1). Magyarországon a legelterjedtebb illegális drog a marihuána, a tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (2).
Nem igaz az sem hogy a drogfogyasztók munkaképtelenek lennének. A tudományos tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek (3).
A marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (4).
A marihuána-használó és nem-használó fiatalok egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,(5) s ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (6).
A középiskolás diákok esetében az erős marihuána-használat összefügg a rossz teljesítménnyel, ugyanakkor ez a probléma már a fogyasztás előtt is fellépett náluk. A rossztanulók, vagy a beilleszkedési zavarral küzdők többet használnak marihuánát, de nem a marihuána szívásától válnak rossz tanulóvá vagy deviánssá (7,4).
A kábítószer-jelenség Magyarországon is az egyik leginkább előítéletekkel és tévinformációkkal terhelt terület, ugyanakkor a hiteles információk beszerzése nem lehetetlen feladat. Az eligazodást segítheti ha a drogkérdésben megnyilvánuló újságíró tanulmányozza a 2004-es Jelentést a magyarországi kábítószerhelyzetről, a marihuánával kapcsolatosan pedig a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet gondozásában megjelent „Earleywine: Marihuána, a Tudomány Álláspontja” című könyvet érdemes forgatni.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(2) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
(4) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(5) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(6) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,