Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
“Rosszul lett és meghalt egy 17 éves lány, miután bevett egy extasyt” – tudósított a média. Sajnos nálunk még nem léteznek olyan drogbevizsgáló programok, amelyek meg tudják előzni a hasonló baleseteket.
A rendőrség honlapján beszámolt róla, hogy egy 17 éves lány egy 18 éves fiútól két Ecstasy tablettát vásárolt. A beszámoló szerint az egyiket ő, a másikat 22 éves barátnője vette be. A tablettától azonban rosszul lett és mentőt kellett hozzá hívni. A kórházban pedig sajnos nem tudtak rajta segíteni és meghalt. A rendőrség őrizetbe vette a 18 éves fiút, akitől a tablettát vették. És a honlapján mindenkit felszólít arra, hogy ne drogozzon, mert a drogozás halálos veszélyt jelent – „akár egy szem tabletta is”.
Valóban ilyen veszélyes és mérgező anyag az Ecstasy, hogy akár már egyetlen tabletta is halálos lehet?
Először is, az Ecstasy hatóanyaga, a metiléndioxi-metamfetamin (avagy MDMA), valójában önmagában nem igazán mérgező anyag.
Magyarországon 2020-ban az összes mérgezéses eset 52%-a (11.143 eset) volt alkoholmérgezés, míg 8%-a függött össze kábítószer-használattal, ebbe minden illegális szer beletartozik. Az alkohol-túladagolásban elhunytak számáról nincs pontos becslés, de az ivás rövid- és hosszú távú hatásaiba évente több ezer ember hal bele Magyarországon. Ezekkel a halálesetekkel ritkán találkozunk a sajtóban.
Az Ecstasy fogyasztása következtében nemzetközi szinten is nagyon ritka a mérgezés és a halál is. Magyarországon a Nemzeti Drog Fókuszpont adatai szerint évente mintegy 20-30 kábítószer-fogyasztással összefüggő haláleset történik, ezek mintegy fele opiátok, másik fele pedig dizájner drogok fogyasztásával függ össze, és alig van egy-két példa az elmúlt évtizedekben arra, hogy az MDMA bármilyen szerepet játszot volna halálesetben . És még ezeknek a ritka haláleseteknek a túlnyomó többsége is, amelyekben az Ecstasy szerepet játszik, egyáltalán nem MDMA túladagolás következménye.
A szakirodalom szerint az átlagos fogyasztói dózis 15-szörösét kell elfogyasztani ahhoz, hogy valaki MDMA mérgezést kapjon. Ez azt jelenti, hogy az ecstasy esetében az ún. biztonsági arány (safety ratio, az átlagos fogyasztói dózis és a halálos dózis aránya) valójában jobb, mint az alkohol esetében (10).
Az MDMA eredetileg a pszichoterapeuták körében kedvelt, a traumák feldolgozását segítő szerként vált ismertté, mielőtt kikerült a feketepiacra (lásd a Drogriporter Szabadegyetemen elhangzott előadásról készült videót alább). Az elmúlt években a MAPS nevű szervezet sikeres klinikai vizsgálatokat szponzorált annak érdekében, hogy az MDMA a poszt-traumatikus stressz szindróma (PTSD) kezelésében alkalmazott törzskönyvezett gyógyszerrá váljon. Klinikai körülmények között az MDMA biztonságos gyógyszernek bizonyult.
De mi a helyzet a rekreációs fogyasztással?
David Nutt brit professzor nagy felhördülést váltott ki, amikor arról írt, hogy az ecstasy rekreációs fogyasztása nem veszélyesebb, mint a lovaglás. A kutatások szerint a lovaglás és az Ecstasy-fogyasztás esetében a halálozás kockázata nagyjából azonos, de a két tevékenység kulturális megítélése az, ami igazán különbözik. És éppúgy, ahogy a lovaglás is többnyire sokféle tényező együttjárása esetén vezethet halálhoz, az Ecstasy-fogyasztáshoz köthető haláleseteknél is a leggyakrabban a szeren kívüli tényezők játszanak szerepet.
A legtöbb balesetet és ártalmat az okozza, hogy az Ecstasy-ként árult tablettában valamilyen más hatóanyag volt jelen, esetleg a fogyasztó valamilyen más szerrel (például SSRI típusú antidepresszáns gyógyszerrel, alkohollal vagy egyéb illegális szerrel) kombinálva fogyasztotta az Ecstasy-t. Vagy pedig hosszú időn keresztül táncolt és túlhevült (hipertermia), esetleg kiszáradt, vagy éppen ellenkezőleg, túl sok vizet fogyasztott, és lecsökkent a vére nátrium-tartalma (hiponatrémia).
Bár manapság az Ecstasy tabletták hatóanyagtartalma magasabb, mint 10 éve, de még a magas hatóanyag-tartalmú tablettákban is legfeljebb az átlagos fogyasztói dózis két-háromszorosa lehet jelen, így halálos túladagoláshoz ez önmagában nem elég. Olyan esetről tudunk, amikor egy 15 éves lány 0,5 gramm 91%-os tisztaságú MDMA kristályt fogyasztott el, mert nem ismerte az adagolást, és ezért meghalt. De szinte kizárt, hogy egyetlen tablettába ennyi MDMA került volna.
Nagy a valószínűsége annak, hogy a most elhunyt lány a) nem egy tablettát fogyasztott, hanem többet és mást, és/vagy b) a tabletta, amit a lány fogyasztott, nem (csak) MDMA-t tartalmazott, és/vagy c) valami mást is fogyasztott mellé, és/vagy d) rossz fizikai állapotban volt, illetve volt valami olyan egészségügyi problémája, amiről nem tudunk és/vagy e) túlhevült, esetleg túl sok folyadékot ivott.
Valójában a rendőrség felhívása maga is elismeri, hogy az Ecstasy esetében a fő veszélyt a feketepiac kiszámíthatatlansága jelenti. A tabletták összetétele “folyamatosan változik, a használók sosem tudják pontosan mit is fogyasztanak és mindenkinél más-más tüneteket produkálhatnak. Legnagyobb veszélyük a kiszámíthatatlanságuk, akár már egy alkalom is végzetes lehet,” írják.
A feketepiac kiszámíthatatlansága nem az adott szer tulajdonsága, hanem a jogi-politikai szabályozásból (illetve annak hiányából) következik. Ezen semmit sem javít az, hogy rácsok mögé dugják azt a fiatalt, akitől a lányok az Ecstasy tablettát kapták. Az iskola kapujában vagy a diszkókban a fiatalokat „beetető” díler népszerű figurája lehet a filmek világának, de a valóságban a fiatalok többsége olyan barátoktól szerzi be a szert, akik maguk is fogyasztók, csak továbbadják azt. A Globális Drogvizsgálat eredményei szerint például a fogyasztók 75%-a mondta azt, hogy baráttól szerezte be a szert, míg csak 22,6%-a vásárolt ismeretlen dílertől.
Az elrettentésen és büntetésen kívül sokat tehetnénk azért, hogy kevesebb ember haljon meg. A legtöbb Ecstasy-fogyasztással kapcsolatos ártalmat viszonylag könnyen el lehetne kerülni megfelelő ártalomcsökkentő tájékoztatással és programokkal.
Így például a tudatos, tájékozott fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy milyen fontos a pihenés, a hőmérséklet és megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Ami pedig a tabletták tartalmát illeti: az EU számos országában működnek már olyan drogbevizsgáló programok, amelyek keretében a fiatalok betesztelhetik az általuk vásárolt szert. Például tőlünk pár száz kilométerre nyugatra, Bécsben (CheckIt). Vagy Barcelonában az Energy Control nevű program.
Ezek a programok képesek jobban monitorozni a drogpiac változásait. Nálunk éppen a szigorú tiltó drogpolitika miatt nem létesülhettek ilyenek. És gyerekcipőben járnak azok a partiszervíz szolgáltatások is, amelyek sorstárs segítői a szórakozóhelyeken figyelnek a táncoló fiatalokra, hogy megelőzzék a túlhevülést, kiszáradást, hiponatrémiát és beavatkozzanak, mielőtt baleset történik. Az ártalomcsökkentő programok bevezetésével és kiterjesztésével Magyarországon is sokat tehetnénk azért, hogy megelőzzük a baleseteket.
A sajtó 99%-a a rendőrségi hír alapján számolt be erről az esetről, és egyedül a Drogriporter vette a fáradtságot, hogy alaposan utánanézzen és hitelesen tájékoztasson. Ezért is hiánypótló a Drogriporter – kérünk, támogass minket, nélküled nem megy!
