• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Patkánypark

Szerző: Péter Sárosi | augusztus 23, 2010

Tweet

A laboratóriumban agyonstresszelt patkányok könnyebben válnak függővé – kisfilm

Még mindenki emlékezhet az MTA akkori elnökének, Vizi E. Szilveszternek a Mindentudás Egyetemén tartott és a közszolgálati televízió által többször is levetített előadására, amelyben azt magyarázta a nézőközönségnek, hogy miként lehet a laboratóriumi patkányok segítségével modellezni a drogfüggőség jelenségét. Amennyiben a patkányok számára elérhetővé teszik a kábítószereket, akkor rövid időn belül teljesen rászoknak – megváltozott viselkedésüket pedig a felboncolásuk után az agyukban bekövetkezett neurokémiai változásokkal magyarázhatjuk. Annak idején a Beszélőben ezt az álláspontot biológiai redukcionizmusnak minősítettük és részletesen kritizáltuk. Egy most készülő kanadai dokumentumfilm egy vancouver-i kutató az addiktológiai szakma által méltatlanul agyonhallgatott kísérletét mutatja be, amely szintén a klasszikus laboratóriumi patkánykísérletek korlátaira hívta fel a figyelmet. Alább megtekinthető a film trailere.

 

Rat Park Trailer from Jennifer DiCresce on Vimeo.

 

Bruce Alexander, akinek az “Addikció globalizációja” címmel nemrégen könyve is megjelent, valójában csupán már egy évtizedek óta közismert tételt ültetett át a gyakorlatba: a drog hatásait nem pusztán a drog neurokémiai hatásai magyarázzák, hanem a fogyasztó személyisége és lelki állapota (set), illetve a fogyasztás szociális környezete (setting). Létrehozott egy olyan ingergazdag környezetet a patkányok számára, ahol szabadon futkoshattak, játszhattak és szocializálódhattak egymással, és változatos étrendet biztosítottak számukra – ezt nevezte el patkányparknak (rat park). A patkánypark lakói számára is hozzáférhetővé tette a morfium fogyasztását, és összehasonlította a viselkedésük változásait a ketrecekben izolált patkányokéval. Az eredmény csak azok számára meglepő, akik hisznek a neurokémiai folyamatok mindenhatóságában: a patkányparkban élő állatok jóval kevésbé váltak függővé a morfiumtól, mint a ketrecekben tartott egyedek.

A kísérlet rávilágít arra, hogy a függőség jelenségét nem lehet annak társadalmi környezetéből kiragadva vizsgálni: a laboratóriumi ketrecben tartott, stresszes patkányok éppen annyira a függőség nagyobb kockázatának vannak kitéve, mint ahogy egy lerobbant gettóban perspektívátlan életet élő utcagyerekek. Bruce Alexander szerint a függőségi kockázatot nem is igazán a szegénység, hanem a közösségi kohézió hiánya, hanyatlása növeli a leginkább: ezzel magyarázható a drogfüggőknek a nagyvárosokba költözött etnikai kisebbségek körében jelentkező magas aránya (pl. indiánok Kanadában, eszkimók Dániában, romák Budapesten). Brit-Kolumbiában ezt az elméletet már a gyakorlatba is átültették a “kultúra kezelés” (Culture is Treatment) programmal, amely a helyi indián közösségek feljesztésével próbálja visszaszorítani a drogfüggőséget. Magyarországon azonban sokan – köztük szakemberek is – még mindig a drogfogyasztók izolációjában, elszigetelésében látják a drogfüggőség problémájának megoldását (Nils Bejrot svéd pszichiáter nyomán, aki a drogfüggőséget fertőző betegségnek tekintette és a függőket egy lakatlan szigetre száműzte volna). Pedig a probléma gyakran éppen a társadalmi kirekesztésben és az izolációban rejlik, a megoldás pedig a közösség és az integráció szintjén keresendő. 

Sárosi Péter

 

 

Kategória: Hírek Drogok: Pszichedelikus drogok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter