Anglia egyik vezető gazdasági elemzője szerint a bonyolult problémáknak néha egyszerű megoldása van.
Anglia egyik vezető gazdasági elemzője szerint a bonyolult problémáknak néha egyszerű megoldása van.
Bár a magyarországi sajtó a legalizáció híveit előszeretettel ábrázolja idealista, naív hippikként, a legalizációs mozgalom már jó pár évtizede túllépett ezen a fázison. Erről tanúskodik az is, hogy a nemzetközi sajtóban egyre több komoly publicista, gazdasági és politikai elemző, egyetemi professzor szólít fel a legalizációra. A Washington Postban augusztus 19-én megjelent írás és a Foreign Policy legalizációt sürgető cikke után egy újabb rangos magazin hányja a politikusok szemére, hogy nem képesek szembenézni a globális drogellenes háború kudarcának következményeivel. Anatole Katetsky a londoni The Times fő gazdasági elemzője "Adj esélyt a békének, felejtsd el a drogellenes háborút" c. szerkesztőségi cikkében azt üzeni a politikusoknak, hogy legyen kellő bátorságuk megtenni a radikálisnak tűnő, de szükséges lépéseket. Az első dolog, amit egy politikusnak megtanítanak, az, hogy soha ne adjon egyszerű választ egy bonyolult kérdésre. Katetsky szerint azonban a drogpolitikában jelenleg szükség lenne ennek a szabálynak a megtörésére, mivel a globális drogellenes háború olyan bonyolult problémahalmazhoz vezetett, amelyet csakis egy radikális paradigmaváltás hozhat helyre: a legalizáció. Ehhez a lépéshez hasonló politikai bátorságra és kreativitásra lenne szükség, mint amellyel Gordon Brown a Munkáspárt gazdasági helyzetét rendezte. „Az egyszerű megoldások éppoly fontosak a diplomáciában, mint a gazdaságban,” írja. „A Hitlerre adott egyszerű válasz az volt, amit Churchill sürgetett, de Chambarlein elvetett: a fegyverkezés. Az Európa háború utáni újjáépítésének kérdésére adott válasz a Marshall Terv volt: ahelyett, hogy megsarcolnánk Németországot, adjunk neki segélyt. És a válasz, amit Tony Blairnek kellett volna adnia George Bush rosszul megtervezett iraki inváziójára, ez lett volna: csak mondj nemet.”
Anatole Katetsky
Katetsky rámutat, hogy az illegális drogkereskedelem által okozott károk mind a brit csapatok által megszállt Afganisztánban, mind a brit nagyvárosok utcáin könnyen érzékelhetőek. Az illegális drogpiac egy „alternatív társadalmi rendet” teremtett, amelyre gyakorlatilag nincsenek hatással a törvények előírásai. Az afgán hadurak és a brit utcai bandák számára ugyanis az elsőszámú bevételi forrás a drogkereskedelem, amelyből jelentős profitokat remélnek. Az erőszakos bűnözés és a törvénytelen fegyvertartás elleni szankciók szigorítása hatástalan marad egy olyan közegben, ahol életfogytig tartó börtönbüntetés jár a kábítószerek jelentős mennyiségben történő birtoklásáért: miután az utcai bandák ez utóbbit megteszik, nem törődnek többé az előbbi cselekedetek következményeivel. A bűnözés motorja mind Afganisztánban, mind Angliában a drogok illegalitása. A politika rosszul lőtte be a prioritásokat: a drogellenes harc szempontjainak rendelte alá az emberek jóllétét és biztonságát, holott fordítva lenne logikus. „Egy tűzszünet a drogellenes háborúban legalább esélyt adna a békének – nem csak Afganisztánban, hanem Nagy-Britanniában is,” vonja le a konklúziót a szerző.
Sárosi Péter
