A hivatalos drogjelentés adatai szerint Ecstasy túladagolásban halt meg – a valóságban lefejezte egy vonat.
A hivatalos drogjelentés adatai szerint Ecstasy túladagolásban halt meg – a valóságban lefejezte egy vonat.
Az Európai Unió drogstratégiája (2005-2012) és drogpolitikai akcióterve (2005-2008) nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tagállamok megbízható adatokat szolgáltassanak a droghelyzet alakulásáról, mivel a drogpolitikának bizonyítékokon és nem spekulációkon kell alapulnia. Nemzeti drogstratégiánk (2000-2009) szintén felhívja a figyelmet arra, hogy „a helyi közösség akkor tud megfelelő módon fellépni a drogproblémákkal kapcsolatban, ha reális információi állnak rendelkezésre”, illetve figyelmeztet arra, hogy „a veszélyek eltúlzása a közlő hitelességét és megbízhatóságát kérdőjelezi meg”. Az állam felelőssége tehát, hogy mind az EU, mind a helyi közösségek irányába hiteles és megbízható ismereteket közvetítsen a drogproblémák olyan fontos mutatóiról, mint például a droghasználat előfordulása vagy a droggal összefüggő megbetegedések és halálesetek számának alakulása. Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Drog Fókuszpont éves jelentése, amely összefoglalja az elmúlt év történéseit az Európai Kábítószer- és Kábítószer-függőség Megfigyelő Intézete (EMCDDA) és a magyar nyilvánosság számára. Sajnos azonban a Fókuszpont munkatársainak tiszteletreméltó erőfeszítései ellenére az adatgyűjtés sok területen még mindig akadozik vagy hiányos. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet munkatársai a legutóbb a halálozási adatok között bukkantak olyanokra, amelyek kétkedésre adtak okot.
A Fókuszpont 2006-os drogjelentése szerint 2005-ben 28 személy halt meg illegális drogok közvetlen következményeként, azaz „kábítószer túladagolásban”, ebből 3 személy Ecstasy ((MDA, MDMA, MDE, MBDB, 4-MTA) túladagolásban. Ez utóbbi adat azért is keltette fel érdeklődésünket, mivel a szakirodalomból nem ismeretes olyan eset, amely közvetlen MDMA túladagolás következményeként következett be, az MDMA halálos dózisa nem ismert az embereknél. Vannak dokumentált esetek, amikor emberi fogyasztók extrém mennyiségű Ecstasy tabletta használatát is túlélték. Főemlősöknél csak extrém nagy dózissal – 100-300 mg/testsúlykilogramm – érték el az állatok pusztulását. Ez különösen érdekes az idei NEXUS-ügy fényében, amikor is a rendőrség speciális vegyvédelmi ruhában vonult ki egy illegális laboratóriumba, ahol állítólag az Ecstasy-nál négyszer halálosabb szert készítettek…
Az Ecstasy közvetetten persze okozhat halált, bár ennek előfordulása nagyon ritka: az elektronikus partikon a droghasználók gyakran az Ecstasy hatása alatt nem fogyasztanak elég folyadékot vagy túlhevül a testük, így kiszáradás vagy belső vérzés miatt következik be a halál. Biztosra vehetjük azonban, hogy ezekben az esetekben nem erről volt szó, hiszen a drogok által közvetetten okozott haláleseteket a jelentés külön fejezetben tárgyalja. A közvetlen halálokozás definíciója világos: „az adott szer okozta túladagolás, toxikus hatás okozza a személy halálát”. Megkértük tehát a Fókuszpont munkatársait, hogy kérjék ki az illetékes intézménytől a 3 Ecstasy túladagolás részletes adatait. A válaszból kiderült, hogy két esetben a halál oka kétséges volt, egy esetben pedig szó sem volt „Ecstasy túladagolásról”. Az első esetben az elhunyt egy „ismert depressziós” férfi volt, akinek a vérében nagy mennyiségű MDMA-t találtak – „a halál körülményeiről több információ nem áll rendelkezésre”. A második esetben egy férfi öngyilkosságot követett el, felvágta az ereit. A boncolás során a vérében nagy mennyiségű Ecstasyt találtak, így a halál okaként a drogtúladagolás került bejegyzésre. A harmadik eset a legbizarrabb: a halál közvetlen oka „nyomkarimás jármű általi lefejeztetés”. Aki számára ez a szakkifejezés nem elég világos, annak eláruljuk, hogy az illetőt elgázolta a vonat. A vérben talált Ecstasy miatt a halál közvetlen okaként itt is drogtúladagolást állapított meg a szakértő!
Kérdéses, hogy ha József Attilát a nevezetes 1937-es öngyilkossága (mások szerint vonatbalesete) után felboncolták volna, és a vérében nikotint, alkoholt vagy esetleg nyugtatókat találtak volna, akkor vajon a halál okaként nikotin, alkohol vagy nyugtató túladagolást állapítottak volna-e meg?
A TASZ kikérte még a hallucinogén túladagolásról szóló beszámolók háttéradatait is. A jelentés szerint ugyanis 2005-ben 2 személy halálozott el közvetlen hallucinogén túladagolás miatt. Szintén a szakirodalomból tudjuk, hogy a legnépszerűbb illegális hallucinogén szerek, így például az LSD vagy a pszilocibin szintén nem különösebben toxikus szerek, halálos túladagolásuk nem ismert embereknél. A válaszból kiderült, hogy „a hallucinogén drogokkal kapcsolatban jelentett 2 haláleset Somogy megyében történt, azonban az adatkérés során itt is kiderült, hogy nem kábítószer-fogyasztás történt. A boncolás során colhicin azonosítása történt, amely az őszi kikerics jellemző alkaloidája. A szervezetben rendkívül erős idegméreggé alakul, már egy gumó elfogyasztása is halálos lehetett. A halál oka az őszi kikerics gumójának szájon át történő fogyasztását követően kialakuló heveny oxicolhicin mérgezés volt.”
Nem tudjuk, hogy vajon csak a túlhajszolt igazságügyi orvosszakértők pongyolasága vagy tudatos elrettentő szándéka áll a csúsztatások mögött, annyit azonban megállapíthatunk, hogy 2005-ben egyetlen személy sem halt meg bizonyítottan Ecstasy vagy illegális hallucinogén szer túladagolásának következményeként Magyarországon. A Fókuszpont nem tagadja a hiányosságokat, szerintük a megoldást az adatgyűjtés megbízhatóságának növelése jelenti, ezért egy olyan új rendszert vezettek be a nyáron, amelyben az Országos Addiktológiai Intézet munkatársai fogják ellenőrizni a droghalálozással kapcsolatos adatok pontosságát. Reméljük, a jövőben ez a rendszer kiküszöböli majd a hasonló hibákat. Az esetnek mindenesetre van két olyan tanulsága, amely a TASZ korábbi álláspontját erősíti.
Ad1: a lakosságban – sőt, gyakran szakemberekben is – túlzó kép él az illegális drogok veszélyességéről, míg a legális szerek kockázatait hajlamosak elbagatellizálni. A 28 (valójában 23, vagy még kevesebb) droggal kapcsolatos túladagolás mellett a jelentés beszámol arról is, hogy nyugtatók és altatók túladagolása miatt 2005-ben 178 személy halálozott el! Kérdéses az is, vajon hogyan válhatnak összehasonlíthatóvá az egyes szerek veszélyességéről szóló adatok akkor, ha nem állítjuk őket párhuzamba az „élvezeti cikkek” (a veszélyes legális drogok, így a cigaretta és az alkohol eufémisztikus kódja a magyar közbeszédben) halálozási mutatóival. A közhittel ellentétben az alkohol veszélyesebb a halálos túladagolás szempontjából, mint az olyan illegális drogok, mint az Ecstasy vagy az LSD. Nagy adagban az alkohol halált okozhat fulladás, alkoholmérgezés, kardiomüopáthia vagy szívinfarktus útján. A közvetett halálozások szempontjából pedig mind az alkohol, mind a dohányzás túlzott használata jóval kockázatosabb, mint a legtöbb illegális szer túlzott fogyasztása: évente több tízezer honfitársunk hal meg májzsugorodásban vagy tüdőrákban. A legnépszerűbb illegális szerek, mint a marihuána vagy az Ecstasy használata nem okoznak olyan súlyos szervi elváltozásokat, amelyek hosszú távon hasonló halálozáshoz vezetnének. Az USA-ban, ahol már évtizedek óta a lakosság egy jelentős része marihuánát használ, nem sikerült összekapcsolni a füvet a halálozási mutatók növekedésével. A függőségi potenciál tekintetében hasonló a helyzet: a nikotinfüggők leszokási rátája még a heroinistákénál is rosszabb. A magyar közvélemény mégis egy olyan tudathasadásban szenved, amely miatt nem látja az elefántot a szobában, ehelyett az egeret hajkurássza. A tudathasadás még az olyan csúcsszervekre is jellemző, amelyeknek a hitelesség és elfogulatlanság forrásaiként kellene szolgálniuk: gondoljunk csak az Alkotmánybíróság 2004/54. határozatára, amely szerint „az alkoholfogyasztás kockázatai pedig a függőség kialakulásához szükséges mennyiség és időtartam jelentősen eltérő volta miatt messze elmaradnak a kábítószerek okozta veszélyektől.” Vagy Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke előadására a Mindentudás Egyetemén, amelyben szintén az alkohol veszélyeit bagatellizálta az illegális szerekkel szemben.
Ad2: a megbetegedéssel és halálozásokkal kapcsolatos adatok mélyebb összefüggéseinek vizsgálata azért is különösen fontos, mert ezen keresztül ismerhetjük meg azokat a valós problémákat, amelyekkel fel kell vennünk a harcot. Így például nem mindegy, milyen körülmények között történt a halálozás. Az Ecstasy használatának kockázatai például rohamosan nőnek meleg, párás és zsúfolt környezetben, ahol nem elérhető a fogyasztó számára a pihenés, a táplálék és a hideg ivóvíz. A kockázatokat olyan kevés erőbefektetéssel járó programokkal lehet a legjobban csökkenteni, amelyek hasonló szolgáltatást nyújtanak a fiataloknak (ún. partyservice szolgálatok). Ezeket a szolgáltatásokat azonban a legtöbb rendezvényszervező nem engedi be a diszkókba, partikba, ráadásul gyakran elzárják a mosdóban a hideg vizes csapot is, hogy a fiatal több alkoholt fogyasszon. Ha a jogalkotó igazán aggódik a partizó fiatalok sorsáért, akkor olyan szabályozást kell alkotnia, amely hatékonyan kötelezi a tulajdonosokat a körülmények javítására, a partyservice beengedésére. Ugyanígy a heroinnal kapcsolatos túladagolás körülményeinek feltárása is sokat segíthet a problémák megértésében: a megfelelő időben kiérkező mentők, a megfelelő időben történő egészségügyi vagy szociális segítség gyakran megakadályozhatta volna a tragédiát. A marginalizáció és a stigma jelenti a leghalálosabb veszélyt. A halálozási adatoknak csak úgy van értelmük, ha személyes és társadalmi kontextusba ágyazva mutatják be az esetet – máskülönben csupán értelmetlen számsorok maradnak számunkra.
Sárosi Péter
