Téves adatokban gazdag ismertető a kábítószerekről, tinédzserek számára
Úgy látjuk, hogy egyre többen próbálják meg a kamaszok figyelmét felhívni a drogok veszélyeire, ami önmagában egy örvendetes tendencia, azonban számos ismertető minden szakmaiságot nélkülöz, így a szerző jóindulata és várakozásai ellenére gyakran többet árt, mint használ.
A Test&Lélek cikke a szcientológusoktól ismert Mondj NEMET a Drogokra! címet viseli, és az eszmei atyjának megfelelő elfogultsággal közelít a témához. A szerző arra vállalkozik, hogy részletesen megismerteti az olvasót a kábítószerekkel. Bár megemlíti, hogy a drogprevenciós foglalkozásokat a diákok általában unottan ülik végig, mégis a leghiteltelenebb drogmegelőző előadások kliséi köszönnek vissza a cikkből, a szakmai hozzáértés minden jele nélkül.
Lássuk a már emlegetett definíciókat!
"Kábítószer: Kábítószernek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a szervezetbe kerülve kellemes érzést, eufóriát, színes álmokat, csapongó gondolatokat, érzékcsalódásokat idéznek elő.
Drog: Hivatalosan a gyógyszerészetben használt fogalom, szárított növényi részeket jelent. Az angol drug szóból ered, melyet a heroin és a marihuána gyűjtőneveként alkalmaznak."
Kezdjük a drog meghatározásának helyesbítésével!
Az angol „drug” szó gyógyszerészeti terminológiában használt eredeti értelme a növényi vagy állati eredetű, gyógyászati célra előállított készítmények alapanyagait jelöli. A "drog" szó a ma leginkább elterjedt értelmében a pszichoaktív anyagokat jelöli, tehát azokat a természetes vagy mesterséges vegyületeket, amelyek a szervezetbe jutva hatást gyakorolnak a központi idegrendszer működését. Természetesen egy tinédzsereknek szóló felvilágosításnak nem érdemes egy túlontúl száraz, szakmai definícióval előrukkolni, azt viszont mindenképpen világossá kell tennie, hogy nem csak a marihuána és a heroin, hanem a gyógyszerek és a legnépszerűbb élvezeti cikkek – a koffein (tea, kávé, energiaital), az alkohol és a dohánytermékek – is a központi idegrendszerre ható drogok, melyek közül a két utóbbi a legtöbb kábítószerhez mérve is kifejezetten magas függőségi potenciállal rendelkezik és számos megbetegedésért felelős.
Térjünk át a drogok szűkebb kategóriájára, a kábítószerekre!
A cikk által összefoglalt meghatározás több különböző szer hatásait ötvözi, amelyekbe a legális drogok is beleférnek, nem következnek be szükségszerűen és messze nem fedik le a lehetséges hatásokat, tehát ez a definíció semmiképpen sem állja meg a helyét.
Bár már többször írtunk róla, sosem árt újra emlékeztetni, hogy a „kábítószerek” csoportja nem egy tudományosan körülhatárolható halmaz, hanem egy jogi műszó, amely az ENSZ kábítószerlistáin szereplő pszichoaktív anyagokat jelenti. A kábítószerlistára tehát elsődlegesen nem az élettani és a szociális hatások szakmai mérlegelése, hanem politikai döntések alapján kerülhet fel egy anyag. Tudományos kritériumok tekintetében a legális és illegális tudatmódosító szerek nem alkotnak külön kategóriát, sem veszélyességük, sem hatásmechanizmusuk szerint.
A cikk következő pontja, mely a „Mit kell tudni a kábítószerekről?” kérdésre hivatott válaszolni, az eddigiek tükrében meglehetősen félrevezető válaszokkal szolgál.
A felsorolás meg sem kísérli megnevezni azokat a drogokat és kábítószereket, amelyekről határozott állításokat tesz, így az általános érvényűnek szánt válaszok óhatatlanul a sztereotípiák terepére vezetnek. Nem esik például szó arról, hogy a különböző drogok egészen eltérő mértékű veszélyekkel bírnak, melyek jelentősen függnek az anyagon kívül a fogyasztó személyiségétől és motivációitól és a használat módjától – lásd Zinberg elméletét. A kábítószerek használata (beleértve a „keménynek” nevezett szereket) nem vezet szükségszerűen gyors függőséghez, testi/lelki leépüléshez és egész napos anyag utáni kajtatáshoz – pont az ilyen kijelentések teszik a tinédzserek szemében hiteltelenné a drogprevenciót, hiszen számos példával találkozhatnak, amelyek cáfolják ezeket az állításokat. A tizenéveseknek szánt kábítószer ismertetőnek mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a mai kamaszok sokkal többet tudnak a drogokról, mint a szüleik korosztálya, és jelentős hányaduk személyes tapasztalattal is rendelkezik.
A függőségről beszélve nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ennek tünetei is drogonként változóak. Például az idült alkoholisták absztinenciájakor fellépő delirium tremens orvosi beavatkozás nélkül halálos is lehet, míg egy napi rendszerességgel, nagy mennyiségű kannabiszt szívó személy számára a megvonás többnyire csak pár napos ingerlékenységgel és alvászavarral, vagy még annyival sem jár .
A gyanút keltő eszközök, illetve a droghasználatra utaló pszichés és fizikai tünetek puszta felsorolása, a hozzájuk kapcsolódó szerek megjelölése nélkül inkább zavart eredményez, mint megfelelő tájékozódást, és pont a legfontosabb információt nélkülözi: hogy probléma esetén a szülők, a barátok, vagy maga az érintett hova forduljon segítségért.
A kommentekben olvashatjuk, hogy a cikknek várható a folytatása, amely a drogok fajtáira is kitér. Reméljük az pontosabb és hasznosíthatóbb információkkal fog szolgálni!
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.01.14.
