Vagy a megkérdezett szakértők nem tudják, mi legális és mi nem?
A beágyazott videó alapján úgy tűnik, hogy Tóth Ferenc alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályvezetője határozottan állítja, hogy a C lista bevezetéséig a rendőrség nem tud fellépni a GHB terjesztésével szemben, de az sem kizárt, hogy a portál felelős a különböző szerek összemosásáért.
A Dehir cikkének elején felidézi azt a január végi esetet, melyben egy GHB (Gina) fogyasztó életét vesztette, majd közelebbről meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva azt állítja, hogy a GHB „az egyik legalattomosabb kábítószer, mert csak néhány éve ismerik, és pontosan nem lehet tudni, hogyan hat a szervezetre”. Két mondat után már ideje is megállnunk, hogy tisztázzuk az eddig felmerült pontatlanságokat.
Az áldozatról hamar kiderült, hogy a Gina mellé alkoholt is fogyasztott, erről a kombinációról pedig tudható, hogy légzésbénulást és akár halált is okozhat. Tudható, vagyis egyáltalán nem igaz, hogy egy néhány éve felbukkant, ismeretlen hatású szerről lenne szó. Elég megnézni a GHB Wikipedia szócikkét, hogy lássuk, magyarul is bőséges mennyiségű információ hozzáférhető az először még a 19. században előállított GHB történetéről és a szervezetre gyakorolt hatásairól.
A cikk viszont ezután lesz igazán érdekes, mikor is a következő snittben a bűnügyi osztályvezető elmondja, hogy az e szerek terjesztőivel szemben eddig nem tudtak fellépni, hiszen az anyagok nem szerepeltek a tiltólistán. De melyik szerekről is van szó? Ha – ahogyan azt a cikk sugallja – még mindig a GHB-ról beszélünk, akkor a megyei rendőr-főkapitányság nincs tisztában azzal, hogy a GHB Magyarországon már 2002-ben a pszichotróp anyagok listájára került, 2003-ban egyéb szerek mellett megtörtént a kockázatelemzése és a tiltás lehetséges hatásainak a mérlegelése, majd 2004. május 1-én került át IV. Jegyzékről a II. Jegyzékre. Ez azonban nem lehet új a rendőrség számára, hiszen például a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya még a 2010. májusi hírlevelében tájékoztatott a szer hatásairól és emlékeztetett, hogy a GHB országunkban kábítószernek minősül. A cikkbe ágyazott videó alapján azonban fel sem merülhet, hogy Tóth Ferenc nem a GHB-ról beszél, hacsak nem a többes szám használata miatt. Akkor vajon a rendőr-főkapitányság tévedett, vagy a portál vezeti félre az olvasókat? Rákérdezünk a Dehirnél és reméljük, hogy választ kapunk.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.02.15.
