A heroinfelírásban részesülő függők kevesebbet bűnöznek, életkörülményeik javulnak
A Királyi Orvosi Akadémia konferenciáján tették közzé brit kutatók szeptember 19-én a Randomizált Injekciós Opioid Terápiás Vizsgálat, avagy RIOTT eredményeit. A 6 hónapos vizsgálatban heroinfüggők vettek részt, akik korábban sikertelenül próbáltak leszokni, és még az utcai heroint metadonnal helyettesítő kezelésre sem reagáltak megfelelően. A becslések szerint a brit heroinfogyasztóknak csupán mintegy 5%-a tartozik ebbe a csoportba – mégis, ezek a fogyasztók gyakran jóval több szociális és egészségügyi problémát okoznak (beszerzési bűnözés, fertőző betegségek, túladagolások stb.), mint a többség együttvéve. A kísérlet során ezeket a függőket három csopotra osztották: az első csoport napi szinten legális állami heroint injekciózhatott be magának az Nemzeti Addiktológiai Központ (NAC) klinikáján, a második csoport metadont injekciózhatott, míg a harmadik csoport hagyományos, orális metadon-terápiában részesült. Az eredmények szerint a heroint injektáló csoport jóval kedvezőbb eredményeket ért el, mint a másik kettő: 88%-uk maradt bent a kezelésben, míg az orálisan metadont fogyasztóknak csak 69%-a.
A heroinkezelésben részesült páciensek ezenkívül jóval kevesebb utcai heroint használtak a kezelés során: 60%-uk 1 vagy 2 visszaesést eltekintve teljesen elhagyta az utcai heroin fogyasztását, 20%-uk pedig egyáltalán nem fogyasztott utcai heroint (a fogyasztást drogtesztekkel ellenőrizték, amelyek kimutatják a különbséget az orvosi és utcai heroin között). A metadon-csoportokban jóval kevesebben tudták ezt elérni. A kísérletnek volt egy másik érdekes mozzanata is: a heroinfüggők háromnegyede nem csak heroint, hanem crack-et is (szabadbázisos kokain) használt. A kutatók előzetes félelmeivel ellentétben a vizsgálat során nem nőtt a crack-fogyasztás a résztvevők körében – sőt, az elfogyasztott illegális drog mennyisége jelentősen csökkent. Jelentős javulást mértek a páciensek szociális, mentális és egészségügyi állapotában is.
Meg kell említeni, hogy egy függő heroinfenntartása nem olcsó, mintegy 15 ezer Fontba kerül egy évben (Hollandiában csupán 2 ezer, a különbség oka valószínűleg egy cég gyógyszermonoplóiuma) – azonban ha figyelembe vesszük, hogy egy ember bebörtönzése 44 ezer Fontba kerül évente, ez nem is tűnik olyan soknak. És még költséghatékonyabb megoldásnak tűnik, ha tudjuk: a résztvevők a vizsgálat előtt átlagosan mintegy 300 Fontot (kb. 90 ezer Ft) költöttek heroinra minden héten, ez a pénz bűncselekményekből származott és a szervezett bűnözést gazdagította. A kísérlet előtt a páciensek több mint fele bűncselekményekből szerezte be a napi adagra valót, havonta mintegy 20-40 (főleg vagyon elleni) bűncselekményt követve el. 6 hónap alatt az elkövetett bűncselekményt elkövetők aránya megfeleződött, az elkövetett bűncselekmények száma kétharmaddal csökkent.
Sárosi Péter