A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság múlt heti ülésén a HIV helyzetről és ártalomcsökentésről is szó esett
A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) június 12. ülésén a bizottság civil képviselői (Gondi János, Sárosi Péter, Szemejácz János és Topolánszky Ákos) felhívást intéztek a kormányzati képviselőkhöz két fontos üggyel kapcsolatban. Az első, hogy az OPNI (közismert nevén Lipót-mező) bezárása miatt megszűnt kezelési helyekre az Egészségügyi Minisztérium még mindig nem írt ki pályázatot a szolgáltatók számára. Pedig az OPNI-ban olyan alapvető fontosságú szolgáltatásokat nyújtottak, mint például a metadonfenntartó kezelés, amelyet mindenképpen pótolni szükséges. Az EÜM képviselője, Müller Éva azt válaszolta, hogy az OPNI helyekkel kapcsolatos döntést “hamarosan” meg fogja hozni a miniszter, a döntés előkészítése jelenleg is folyik (hasonló választ kaptak a szolgáltatók már hónapokkal ezelőtt is). A másik kérdés a Büntető Törvénykönyv módosításának kérdése: vajon az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) mikor hajlandó tárcaközi és társadalmi vitára bocsátani a Btk. kábítószerrel kapcsolatos szakaszainak módosításáról készült tervezetet, amelyet Frech Ágnes bírónő készített el a minisztérium kérésére? Hiszen a tervezet koncepciója (szabálysértés) széleskörű szakmai támogatást élvez és megoldást kínál olyan jogértelmezési problémákra, amelyek anomáliákat okoznak a jogalkalmazásban. A KKB legutóbbi ülésén határozatot hozott arról, hogy a Btk. kábítószer-fogyasztókkal kapcsolatos szankciói jelenleg nem megfelelőek, ezek enyhítése szükséges. Kiderült, hogy Draskovics igazságügyi miniszer az egykori szociális és munkaügyi minisztertől, Lamperth Mónikától hivatalos levelet is kapott ebben az ügyben, azonban erre azóta sem reagált. Az IRM képviselője ezúttal sem adott határozott választ a kérdésre: a minisztérium jelenleg csupán a Btk. általános részének módosítását tervezi az őszi parlamenti ülésszak során, ez azonban nem zárja ki a kábítószerrel kapcsolatos szakaszok módosítását, erről azonban “politikai döntést” kell hozni. A KKB elnöke, Kórozs Lajos államtitkár javaslatára végül az a döntés született, hogy az IRM a KKB következő, szeptemberi ülésén beszámolót tart ebben a témában. A civil képviselőknek az ülésen az a határozott benyomása támadt, hogy a kormányzat megpróbálja elodázni azokat a kényelmetlen döntéseket, amelyeket pedig sürgősen meg kellene hoznia a drogpolitika területén. Reméljük, hogy csak késlekedésről van szó, ellenkező esetben komoly aggályok merülnek fel a KKB működésének hatékonyságával és hitelességével, illetve a civil képviselők szerepével kapcsolatban.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy hamarosan felállhat a Drogmegelőzési Egészségfejlesztési Akkreditációs Bizottság – erről Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója számolt be. Az akkreditációs bizottság a minisztériumok és az NDI részvételével, az NDI irányítása alatt, szakértői bizottságok kijelölésével, egységes kritériumrendszert alkalmazva vizsgálja meg az egyes drogprevenciós programok működését, hogy eldönthesse, vajon alkalmasak-e az állam támogatására. Felvinczi reményei szerint ez az akkreditációs rendszer előbb-utóbb el fog vezetni oda, hogy az iskolák és egyéb intézmények csak a hivatalosan akkreditált prevenciós programok tevékenységeit engedélyezzék. (A TASZ reményei szerint ezáltal kiszűrhetővé válnak az olyan ál-prevenciós programok, mint a Drogmentes Maraton, és megkérdőjelezhetővé válnak olyan programok is, amelyek hatékonyságát tudományos kutatások kétségbe vonják, pl. a DADA program). Mint Felvinczi is hangsúlyozta, a bizottság kétségkívül nehéz munkára vállalkozik, ugyanis jelenleg nincsen nemzetközi konszenzus arról, mi számít hatékony prevenciónak, a szakmai irányelvek kidolgozása jó pár hónapba telhet, maga az akkreditációs eljárás is lassan fog haladni a programok óriási száma miatt. Első lépésben ezért csak az iskolai prevenciós programokra fognak összpontosítani.
A KKB meghallgatta az EÜM előterjesztését a magyarországi HIV-helyzetről és az injekciós droghasználók körében folytatott szűrésről és gyógykezelésről. A minisztérium képviselői szerint Magyarország szerencsésnek mondható a HIV előfordulásának alacsonysága miatt, bár a kevés fertőzött nem szükségszerűen bizonyítja a prevenciós erőfeszítések elégségességét. Jelenleg évente alig egy-két HIV fertőzöttet regisztrálnak az injekciós droghasználók körében, ezek is főleg külföldiek. Több forrásra lenne szükség a kampányszerű szűrési programok állandóvá tételére a drogkezelő helyeken – Kórozs Lajos államtitkár ígéretet tett arra, hogy “politikai lobbit” szervez az ügynek. Civil oldalról komoly kritika érte ugyanakkor a kormányzatot azért, mert a nemzeti AIDS-stratégia végrehajtására nem fordít kellő figyelmet, így például a Nemzeti AIDS Bizottság gyakorlatilag évek óta tetszhalott állapotban van, a speciális kockázati csoportok számára pedig nincsenek megfelelő prevenciós szolgáltatások, így például megszüntették a szexmunkások számára létrehozott HIV-prevenciós buszt is. Az alacsony HIV-prevalencia mellett nyugtalanító ezenkívül a kockázati magatartásformák magas előfordulása az injekciós droghasználók körében (fecskendők, tűk, filter stb. megosztása).
Ilyen helyeken lövik be magukat szerhasználók a VIII. kerületben…
Eldobált fecskendők: szükség van a tűcserére (fotók: Kék Pont)
Az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete részéről Sárosi Péter tartott előadást a hazai ártalomcsökkentő programok helyzetéről. Bár jelenleg már számos metadon szubsztitúciós kezelőhely és tűcsere program működik az országban, a lefedettség még messze van a kívánatostól. A metadon-programokba való bejutást számos tényező nehezíti, a felvehető új kliensek számát a kormány különféle módokon korlátozza (pl. teljesítmény-volumen korlát, kevés OEP támogatás). Bár a tűcsere programok jogi hátterét a Szociális Törvénnyel némileg sikerült biztosítani, a kliensek büntetőjogi fenyegetettségét kizárólag a Btk. módosításával lehetne megszüntetni. Pedig az ártalomcsökkentő szolgáltatások iránti igény növekszik, ezt bizonyítják azok az új programok, amelyeket olyan helyszíneken létesítettek, ahonnan ezidáig hiányoztak ezek. Ilyen például a Kálvária téren a Kék Pont által létesített tűcsere program, amely tavalyi alapítása óta már mintegy 800 új klienst regisztrált – ők eddig többnyire láthatatlanok voltak az ellátórendszer számára. A tűcsere program kliensei körében nemrégen HIV és hepatitis szűrést végeztek, amely közel 75%-os hepatitis C fertőzöttséget mutatott ki az elsősorban roma szerhasználók körében. Ez a magas arány riasztó, különösen ha a VIII. kerületi romák marginalizált helyzetét figyelembe vesszük. Egy másik példa a programok iránti növekvő igényre a XV. kerületi Drogoplex metadon programja, amelyet a Drogprevenciós Alapítvány működtet, de OEP befogadás nélkül, bizonytalan önkormányzati támogatással csupán töredékét tudják ellátni a kezelést igénylőknek (26 főt). A Drogprevenciós Alapítvány szerint akár száznál több kliensük is lehetne, ha megfelelő támogatáshoz jutnának. Az ÁSZ Egyesület javasolja az ártalomcsökkentő programok bevezetését a büntetés-végrehajtás intézményeibe is – ezzel kapcsolatban a BVOP jelen lévő képviselője elmondta, hogy tervezik az első Suboxone program elindítását az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) keretein belül. Erről többet még nem tudhattunk meg.
Végül, de nem utolsósorban a bizottság meghallgatta a nemzetközi fórumokon hazánkat képviselő kormánytisztviselők jelentését, az erről készült beszámolók elolvashatók itt és itt.
Sárosi Péter
