• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

A krokodilpara nyomában

október 21, 2014 | Szerző: Péter Sárosi

Tweet

Ez a cikk eredetileg a 444-es blogunkon jelent meg.

Napok óta arról lehet hallani a médiában, hogy Magyarországot is elérte a “húsevő” drog, a rejtélyes krokodil. Valójában minden jel arra utal, hogy a hír kamu – teljesen más miatt kellene aggódnunk.

A Blikk megírta, hogy egy lány karját amputálni kellett, ugyanis a krokodil nevű drog mellékhatása miatt az elüszkösödött. A lap nem hozta nyilvánosságra, hogy melyik kórházban került sor a műtétre, és nem is bizonyosodhatunk meg arról, milyen szert fogyasztott. Nem zárható ki teljesen, hogy krokodilról volt szó, azonban okunk van kételkedni benne – ennek a szernek a fogyasztása ugyanis Magyarországon teljesen ismeretlen. Egy olyan házilag pancsolt szerről van szó, amelynek a hatóanyaga egy opiát származék (dezomorfin). Ezt egy olyan eljárással vonják ki gyógyszerekből és teszik injektálhatóvá, amelynek során rendkívül maró, savas szennyezőanyagok keletkeznek, és ezek felelősek a szövetroncsoló hatásokért, nem pedig maga a hatóanyag.

A Drogriporter interjúja egy holland krokodil-szakértővel

A krokodil fogyasztása elsősorban azokban az országokban terjedt el, ahol az opiát alapú gyógyszerekhez való hozzáférés viszonylag egyszerű, ilyen például Oroszország és az USA, és nagy számú heroinfüggő él, akik olcsó helyettesítőszert keresnek függőségük csillapítására. Magyarországon az opiát alapú fájdalomcsillapító gyógyszerekhez való hozzáférés igen nehéz, ráadásul a heroinfogyasztás az utóbbi években szinte teljesen eltűnt az utcákról. A injekciós drogfogyasztók túlnyomó többsége nem opiát-alapú szereket fogyaszt, hanem olyan stimuláns, tehát pörgető dizájner drogokat, amelyek hatóanyaga többnyire valamilyen szintetikus katinon. 

Ez nem jelenti azonban azt, hogy a dizájner drogok fogyasztása nem okozhat rendkívül súlyos sérüléseket, fertőzéseket és zavarokat a keringési rendszerben, amelyek végeredménye a végtagamputáció lehet. Az utcán különféle fantázianeveken árult szereket (pl. zene, rög) gyakran rendkívül szennyezett körülmények között, veszélyes anyagok felhasználásával állítják elő zuglaborokban, Kínából vagy Indiából importált alapanyagok felütésével. A tűcserék arról számolnak be, hogy a dizájner drogokat fogyasztók körében jóval gyakoribbak a vénafertőzések, majd tályogok, amelyek oka részben a savas felütőanyagokban, részben az injektálás során az alapvető higiénés körülmények hiányában keresendő. Több olyan esetről is hallottunk, amikor dizájner drogot injektáló végtagját kellett amputálni, mivel a fertőzések, tályogok miatt már üszkösödés lépett fel.

Bár a bulvármédia számára jóval izgalmasabb és egzotikusabb a húsevő drogról szóló hír, a valóság nem kevésbé borzasztó. Budapesten jelenleg több ezer injekciós drogfogyasztó él szennyezett, felütött dizájner drogokkal, koszos sikátorokban, kapualjakban, ahol legfeljebb az öngyújtó pislákoló fényénél találgathatják, hogy éppen megtalálják-e a vénájukat a kicsorbult, közösen használt tűvel. A józsefvárosi tűcsere bezárása ezen a helyzeten sokat rontott. Sok lakó most szembesül azzal, hogy a tűcsere megszűnése nem vezetett az utcai drogfogyasztás eltűnéséhez – sőt, a helyzet egyre súlyosabbá válik. Az egyedüli megoldás egy átfogó stratégiai programban rejlene az utcai drogfogyasztás visszaszorítására, amelyet a TASZ a Szoba a Nyolcban kampányban követel. Ennek részeként fel kellene állítani olyan felügyelt fogyasztói helyiségeket, ahol a higiénikus körülmények és egészségügyi személyzet segítségével egyrészt meg lehetne előzni a végtagamputációhoz vezető bakteráliás, illetve akár májbetegséghez, AIDS-hez vezető vírusos fertőzések kialakulását, a már meglévő fertőzéseket időben el lehetne látni, a függőséget kezelő programokhoz való hozzéférést növelni. Másrészt pedig az utcai drogszemét mennyiségét is jelentősen csökkenteni lehetne.  

Sárosi Péter

Kategória: Blog

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter