• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A krokodilpara nyomában

Szerző: Péter Sárosi | október 21, 2014

Tweet

Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.

Napok óta arról lehet hallani a médiában, hogy Magyarországot is elérte a “húsevő” drog, a rejtélyes krokodil. Valójában minden jel arra utal, hogy a hír kamu – teljesen más miatt kellene aggódnunk.

A Blikk megírta, hogy egy lány karját amputálni kellett, ugyanis a krokodil nevű drog mellékhatása miatt az elüszkösödött. A lap nem hozta nyilvánosságra, hogy melyik kórházban került sor a műtétre, és nem is bizonyosodhatunk meg arról, milyen szert fogyasztott. Nem zárható ki teljesen, hogy krokodilról volt szó, azonban okunk van kételkedni benne – ennek a szernek a fogyasztása ugyanis Magyarországon teljesen ismeretlen. Egy olyan házilag pancsolt szerről van szó, amelynek a hatóanyaga egy opiát származék (dezomorfin). Ezt egy olyan eljárással vonják ki gyógyszerekből és teszik injektálhatóvá, amelynek során rendkívül maró, savas szennyezőanyagok keletkeznek, és ezek felelősek a szövetroncsoló hatásokért, nem pedig maga a hatóanyag.

A Drogriporter interjúja egy holland krokodilszakértővel

A krokodil fogyasztása elsősorban azokban az országokban terjedt el, ahol az opiátalapú gyógyszerekhez való hozzáférés viszonylag egyszerű, ilyen például Oroszország és az USA, és nagy számú heroinfüggő él, akik olcsó helyettesítőszert keresnek függőségük csillapítására. Magyarországon az opiátalapú fájdalomcsillapító gyógyszerekhez való hozzáférés igen nehéz, ráadásul a heroinfogyasztás az utóbbi években szinte teljesen eltűnt az utcákról. A injekciós drogfogyasztók túlnyomó többsége nem opiátalapú szereket fogyaszt, hanem olyan stimuláns, tehát pörgető dizájnerdrogokat, amelyek hatóanyaga többnyire valamilyen szintetikus katinon.

Ez nem jelenti azonban azt, hogy a dizájner drogok fogyasztása nem okozhat rendkívül súlyos sérüléseket, fertőzéseket és zavarokat a keringési rendszerben, amelyek végeredménye a végtagamputáció lehet. Az utcán különféle fantázianeveken árult szereket (pl. zene, rög) gyakran rendkívül szennyezett körülmények között, veszélyes anyagok felhasználásával állítják elő zuglaborokban, Kínából vagy Indiából importált alapanyagok felütésével. A tűcserék arról számolnak be, hogy a dizájnerdrogokat fogyasztók körében jóval gyakoribbak a vénafertőzések, majd tályogok, amelyek oka részben a savas felütőanyagokban, részben az injektálás során az alapvető higiénés körülmények hiányában keresendő. Több olyan esetről is hallottunk, amikor dizájnerdrogot injektáló végtagját kellett amputálni, mivel a fertőzések, tályogok miatt már üszkösödés lépett fel.

Bár a bulvármédia számára jóval izgalmasabb és egzotikusabb a húsevő drogról szóló hír, a valóság nem kevésbé borzasztó. Budapesten jelenleg több ezer injekciós drogfogyasztó él szennyezett, felütött dizájnerdrogokkal, koszos sikátorokban, kapualjakban, ahol legfeljebb az öngyújtó pislákoló fényénél találgathatják, hogy éppen megtalálják-e a vénájukat a kicsorbult, közösen használt tűvel. A józsefvárosi tűcsere bezárása ezen a helyzeten sokat rontott. Sok lakó most szembesül azzal, hogy a tűcsere megszűnése nem vezetett az utcai drogfogyasztás eltűnéséhez – sőt, a helyzet egyre súlyosabbá válik. Az egyedüli megoldás egy átfogó stratégiai programban rejlene az utcai drogfogyasztás visszaszorítására, amelyet a TASZ a Szoba a Nyolcban kampányban követel. Ennek részeként fel kellene állítani olyan felügyelt fogyasztói helyiségeket, ahol a higiénikus körülmények és egészségügyi személyzet segítségével egyrészt meg lehetne előzni a végtagamputációhoz vezető bakteráliás, illetve akár májbetegséghez, AIDS-hez vezető vírusos fertőzések kialakulását, a már meglévő fertőzéseket időben el lehetne látni, a függőséget kezelő programokhoz való hozzáférést növelni, másrészt pedig az utcai drogszemét mennyiségét is jelentősen csökkenteni lehetne.

Sárosi Péter

Kategória: Blog, Hírek Drogok: Katinonok (kristály, mefedron, mefi, kati)Archívum: Ártalomcsökkentés, Belövőszobák, Fertőzések (HIV/HCV), Prevenció, Tűcsere

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter