(Új drog) + (n-szer erősebb) = Hír
Gyakran úgy érezzük, hogy a Médiamonitor program gyümölcsei kezdenek beérni és a sajtó körültekintőbb hozzáállást tanúsít a drogtémájú hírek tálalásakor, az „új drogok” esetében azonban rendszeresen kibújik a szög a zsákból. Amikor a média szorzótábla és kedvenc toxikológusunk után nyúl, abban általában nincs köszönet.
Legutóbb a Nexus (2C-B) esetén kellett kifejtenünk, hogy miért félrevezető két különböző hatóanyagú szer hatásának szorzatokon keresztüli összemérése. Ezúttal részben szerencsésebb helyzetben vagyunk, hiszen az egymásnak ellentmondó hírek és néhány, rövid utánajárásra is vállalkozó portál rávilágít arra, hogy a média számmisztikája nem feddhetetlen, hiába adja hozzá az arcát az ország toxikológusa.
A hír egyébként röviden annyi, hogy lefoglaltak 1600db Diablo márkájú tablettát, ami vélhetőleg BZP-t tartalmaz és a későbbi házkutatáskor egyéb illegális drogok is előkerültek.
Míg az MTI és az FH hírforrások beérik annyival, hogy a BZP egy „új típusú drog”, esetleg hozzáteszik, hogy a „hatása a speedéhez, illetve az extasyéhoz hasonló”, addig néhányan megpróbáltak jobban utánanézni ennek a szernek. A hirado.hu és az [origo] legnagyobb örömünkre nem elégedett meg az MTI hírének emésztetlen továbbadásával, és utánajárásuk során azt találták, hogy a BZP hatása nem annyira az ecstasyhoz, inkább az amfetaminhoz és a metamfetaminhoz hasonlít, ám potenciálja jóval alacsonyabb azoknál.
Az RTL Klub Híradója képviselte a másik oldalt. A hír az ő szájukból nemes egyszerűséggel úgy hangzik, hogy új, nagyon veszélyes, az ecstasynál 8x erősebb hatású partidrogot találtak.
Ha mindenképpen osztani/szorozni szeretnénk, akkor érdemes megvizsgálni a BZP USA-beli 2002-es betiltásának körülményeit! A tiltólistára helyezés közvetlen előzménye az Egyesült Államok Drogellenes Ügynökségének (DEA) az a jelentése volt, mely hamisan azt állította, hogy a BZP 10-20x potensebb is lehet, mint az amfetamin. Később elismerték, hogy a valóság az, hogy a BZP 10x gyengébb, mint az ADHD és a narkolepszia kezelésére használt dextroamfetamin, ennek ellenére a BZP tiltólistás maradt.
Az is elgondolkodtató, hogy Új-Zélandon eleddig mintegy 20 millió BZP tartalmú tablettát értékesítettek és még sincs adat BZP-túladagolásos halálesetről.
A RTL Klub hír további részében a BAZ megyei rendőrkapitányság szóvivője tudatja, hogy a BZP 2009. január 1. óta nem csak nálunk, de az egész Unióban illegális. Ez egy újabb tévedés!
Az Európai Unió Tanácsa 2008. március 3-án kelt határozata azt állapítja meg, hogy “nincs konklúzív tudományos bizonyíték a BZP általános veszélyességére. Ugyanakkor tekintettel a BZP fogyasztásának stimuláns hatására, egészségügyi veszélyeire, egészségügyi alkalmazásának hiányára és az elővigyázatosság elvére, szükség van a BZP kontroll alá helyezésére, a szabályozásnak azonban arányban kell állnia a BZP viszonylag alacsony kockázatával”. A rendelet arra szólította fel a tagállamokat, hogy 1 éven belül vegyék fel az ellenőrzött anyagok jegyzékébe a benzilpiperazint – a kérésnek Franciaország már eleget is tett. Korábban 8 további EU tagállamban tiltották be a BZP rekreációs célú használatát (Észtország, Olaszország, Svédország, Málta, Litvánia, Görögország, Belgium, Dánia), míg Hollandiában és Spanyolországban a gyógyszer-törvény alapján szabályozzák azt. Az ellenőrzött anyagok jegyzékébe való felvétel nem jelent egyet a betiltással, így nem igaz, hogy a BZP már egész Unióban tiltólistás.
Természetesen a hírből Zacher Gábor toxikológus sem hiányozhatott, akinek az „új drogokkal” kapcsolatos információit a Spice-eset óta érdemes fenntartásokkal kezelni – ekkor ugyanis a főorvos úr nagy határozottsággal más hatóanyagokat tulajdonított a keveréknek, mint amit a csomagoláson feltüntettek, és amit a vizsgálatok kimutattak. Zacher ezúttal nem próbálta árnyalni a szer hatásait, mint a Spice esetében (amitől csak „utazgat” az illető), hanem az önkontrollvesztés jól ismert, szájhagyomány útján terjedő történeteit vette elő. „Az ember esetleg bizonyos dolgokkal véli magát fölvértezni: tud repülni, meg tud állítani egy robogó vonatot” – állítja a toxikológus. Ezzel csupán az a gond, hogy a BZP nem hallucinogén (aminek hatásait ez a sarkított kép szintén nem jellemzi túl hitelesen), hanem stimuláns, így a használóik – bármennyire is szeretnék egyesek azt hinni – nem fognak kiugrálni az ablakon.
Sajnos sem ő, sem a RTL Klub nem foglalkozott azzal, hogy az EMCDDA tanulmány és a szakma mennyire ítélte veszélyesnek a BZP-t és mik is voltak a hazai betiltásának pontos körülményei.
Talán azért nyúl a sajtó visszatérően az n-es szorzatokhoz, hogy megpróbálja a saját eszközeivel alátámasztani a számára is érthetetlen hirtelen betiltás jogosságát, és egy ráijesztéssel azt érezteti a nézőkkel, hogy az állam az ő védelmükben tett valamit. Pedig biztosak lehetünk benne, hogy még találkozni fogunk a BZP-vel, de már nem olyan kiszerelésben, amelyen fel van tüntetve a pontos hatóanyag-tartalom, hanem olyan, ismeretlen eredetű tabletták formájában, amelyek ki tudja még milyen egyéb, akár sokkal mérgezőbb anyagot is tartalmaznak.
Egyes felelősségteljesebb államok nem kizárólag a legális/illegális, egészséges/káros ellentétpárokban képesek gondolkodni a drogokról és szakvélemények figyelembevételével döntenek az egyes szerek sorsáról. Nálunk a szakmát nem hogy nem vonták be, de nagyobb részükkel nem is tudatták a törvénymódosítást, utolsó döfésként pedig a kereskedelmi médium átvette a szakértői szerepkört, és kiemelkedően potens hallucinogénként mutatta be a stimulánsok között az enyhébb szerek közé sorolt BZP-t. Köszönjük a tájékoztatást!
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.03.17.
