A "Csillagok az Életért Drogellenes Alapítvány" hitelesség nevében folytatott harca a kábítószerek ellen.
Egyre több alapítvány működik Magyarországon, amely az amerikai modell sikertelenségére és a zéró-tolerancia alapvető elhibázottságára fittyet hányva, a drogellenességet és a teljes körű drogmentességet tűzte ki céljául.
Ezek közül kétségkívül a leghíresebb a szcientológusok által működtetett Drogmentes Magyarországért program, amely maratonokkal, költészeti versenyekkel és nyereményjátékokkal, illetve a Narconon program felvilágosító füzeteivel igyekszik felhívni a figyelmet a drogfogyasztás szükségszerű csapdájára.
Talán kevésbé ismert, de legalább annyira érdekes a drogmentességet hirdető szerveződések sorában a Csillagok az Életért Drogellenes Alapítvány, amely a sztárok és leállt drogosok előadásán keresztül "veszi fel a küzdelmet" a drogokkal. Ha már a Narconon hatékonyságának kapcsán is felmerültek kételyek, akkor ez fokozottan igaz a Csillagok „újfajta prevenciós módszereire”.
Jómagam a Kossuth Rádió április 7-i, a szenvedélybetegségekről szóló riportműsorban hallottam először Varga Tímea alapítványáról, illetve a pár hete megjelent Szilánkokra Hullva című könyvéről.
Varga Tímea, mérlegképes könyvelő, az alapítvány elnöke és frissen megjelent könyve
Tímea az interjúban hangsúlyozta, hogy a fiatalokra drogtémában a hitelességen keresztül lehet hatni. Ennek jegyében beszámolt arról, hogy másfél éven keresztül használt hétvégenként „különböző szereket”, de a heroinig nem jutott el. Egy másik interjúban így fogalmaz:
„Fizikálisan, mentálisan leépültem. Minden drogfogyasztó eljut erre a pontra, és itt dől el, hogy megáll, vagy továbbmegy”.
Erre a megállapításra talán a témában tájékozatlanabb szülők rábólinthatnak, hiszen féltik a gyermeküket a rájuk leselkedő veszélyektől, de ettől még a szubjektív élményekből való általánosítás aligha lesz hiteles. Pláne a témában kicsit is járatos szülők és fiatalok körében, hogy a szakértőket már ne is említsük.
Továbbá azt is észre kell venni, hogy Varga nem tartja szükségesnek a "különböző szerek" megkülönböztetését, sem hatásukat, sem elterjedt használati módjukat és a fogyasztás gyakori színtereit tekintve, hanem egy kalap alá veszi az összes drogot és fogyasztóikat, akikről úgy véli, mind leépülnek és a függőséggel kell szembenézniük.
Ma már igen kevesen vallják ezt a szélsőséges nézetet, és pont egy prevenciós alapítvány esetében igen veszélyes az efféle erőteljes túlzások hangoztatása, hiszen egyrészt aláássa a tagok hitelességét (csúnyábban fogalmazva betekintést nyújt a dilettanciájukba), másrészt minden jó szándék ellenére nem is ér célt.
Lássunk egy másik példát Varga Tímea-féle hitelességre!
A Kossuth Rádió riportere egy ponton rákérdez, hogy a könyvben szereplő 13 ember tragédiája hiteles-e. Interjúalanyunk erre a következőképpen válaszol:
"Az alaptörténetek mindegyik teljesen igazak, tehát reálisak, az írói szabadságom, az írói fantáziám segítségével színesebbé tettem a könyvet."
Nesze neked hitelesség!
Egyébként Tímea az MR2 interjújában elmondta, hogy „[F]ontos, hogy hiteles emberek szóljanak hozzájuk [a fiatalokhoz] és ami fontos, hogy hitelesek azok az emberek is, akik valaha már átérezték a drogok nyújtotta érzéseket.”.
Márpedig Takáts „én nem tudom, hál istennek nem nagyon értek hozzá” Tamás, aki megtérése óta nem csak az ivással számolt le, de a drogellenesek egyik fő hangadójává is vált, kétségkívül igazi szakértője a témának és számos „drogok nyújtotta érzésen” van már túl.
Takáts Tamás, zenész, az alapítvány bálján
A honlapon a letöltések között megtalálható az alapítványnak a Budapest TV-n sugárzott karácsonyi kiadása, ahol Takáts borzalmas teákról, főzetekről és bogyókról beszél, amitől meghalnak az úton a gyerekek, és benyomva összeverekszenek a metrón. Szívesen idéznék a a művésztől, de a lelkes előadásmód sajnos a szöveg belső kohéziójának a rovására megy, és nem is adja vissza a zenész szenvedélyességét, így inkább a videó megtekintését javaslom. A műsor hátralevő részében Takáts gitárjával a kezében letelepszik a karácsonyfa mellé és előadja a szívhez szóló „Jaj, de jó, hogy nem vagyok kábszeres!” című szerzeményét, amelyben számos legális drogot is pellengérre állít.
Ha ez a prevenciós módszer nem működik, akkor semelyik.
Azoknak sem kell ám szomorkodniuk, akik nem kedvelik a blues műfaját: A „letöltések” menüpont alatt Komáromi Pisti, a nagy múltú és méltán híres zeneszerző, számos stílusban nyújt zeneterápiát, a tévelygő lelkeknek. A Drogriporter kedvence, a drogmentes diszkók pezsgését idéző „Karolj Belém” című darab, Janza Kata – Pintér Tibor duettjében, Vágó Evelyn közreműködésével.
Komáromi Pisti, Pr. főnök, előadóművész
A drogstratégia megvalósításáról szóló legújabb kormányhatározat szerint létre kell hozni a prevenciós szervezetek akkreditációs rendszerét, melynek értelmében csak az a prevenciós program kaphat állami támogatást, amelyik akkreditálva van. Kíváncsian várjuk, hogy a Csillagok hogyan teljesít majd ezen a megmérettetésen és vajon Takáts Tamás személye, illetve ismeretanyaga a drogok és a prevenciós stratégiák területén elegendőnek bizonyul-e az akkreditáláshoz. Addig is ajánljuk mindenkinek Rodney Skager prevenciós módszerét, amely számunkra egy meggyőzőbb modellel szolgál.
A Csillagok munkásságának tanulmányozása közben önkéntelenül is a Takáts Tamás közreműködésével készült, hasonlóan hiteles klasszikus sorai jutottak eszembe:
„Sometimes people make a war, don't know what is for – business.”
Ennél tömörebben azt hiszem nem is lehet összefoglalni a Csillagok drogok elleni harcának lényegét. Hitelesen és szakértői szemmel…
Yíííí, kamon!
Hallgassa meg a Morális Vállalkozók április 8-i műsorát, mely szintén a Csillagokkal foglalkozik! 1. rész 2. rész
