A kormány a tömény italok fogyasztását propagálja, a tinédzserek szót fogadnak
Május elején már előzetes eredményeket kaphattunk a 2011-es, harminchat európai országra kiterjedő ESPAD felmérés magyarországi eredményeiből, melyből kitűnt, hogy a magyar 16 évesek messze az európai átlag fölötti arányban dohányoznak és fogyasztanak alkoholt. Most megérkezett a részletes kimutatás.
Amellett, hogy a magyar tinédzserek asztal alá isszák és dohányozzák az európai átlagot, külön aggasztó és az egészségtelen szerhasználati szokásokat mutatja, hogy gyógyszerek alkohollal történő fogyasztása már kétszerese az európai átlagnak, valamint növekszik a szipuzás aránya is. Ja, és amíg az európai kamaszok többsége az szeszes italok közül a sört választja, addig a magyarok töménypártiak.
A felmérés eredményeinek tájékoztatóján Dr. Elekes Zsuzsanna egyrészt rámutatott a család és az iskola gyengülő kötelékére és visszatartó erejére, valamint utalt az alkohol túlzott elfogadottságára (aminek következtében világelsők vagyunk az alkohollal kapcsolatos halálesetek arányában), ami legitimálja a fiatalok ivási szokásait.
Tény és való, hogy a magyarok viszonya a dohányhoz és az alkoholhoz több mint problematikus, mégis alig látni intézkedéseket ennek megváltoztatására. Emlékezzünk csak vissza, amikor 2009-ben az országgyűlés akkori elnöke, Katona Béla letagadta, hogy nemdohányzó helyen cigarettázott, majd később azzal viccelődött, hogy a nem-dohányosok egészsége érdekében készteti őket passzív dohányzásra. De utalhatunk a jelenlegi kormányból Harrach Péter esetére is, aki egy évvel ezelőtt azzal indokolta a dohánytermékek jövedéki adóemelésére írt módosítás visszavonását, hogy „a dohánylobbi erősebb volt”.
Az alkoholprobléma elleni küzdelem jegyében pedig elég felidéznünk, hogy jelenleg nemcsak működő drogstratégiánk, de alkoholstratégiánk sincs. A 2006-ban elkészült, majd 2009-ben módosított Alkoholpolitika- és Stratégia sosem lépett életbe, de 2008-ban felállt a Pálinka Nemzeti Tanács és 2010-ben a második Fidesz kormány első intézkedései között legalizálta az otthoni sör- és pálinkafőzést. Csodálkozzunk, hogy az alkoholfogyasztásra irányuló ártalomcsökkentő üzenetek hiányában élen járunk a kamaszkori töményital fogyasztásban és a nagyivásban?
Ami a marihuána fogyasztását illeti, a 2011-es ESPAD új fejleménye, hogy ha hajszállal is, de 16 év után először ebben is megelőztük az európai átlagot és lassan felzárkózunk a régiónkhoz. Mindez megfelelő alkalmat nyújthat a kormány számára, hogy megerősítést találjon a Btk. szigorításában, hiszen most már a vak is láthatja, hogy el kell rettenteni a fiatalokat a drogoktól!
Varga István fideszes politikus egyenesen Magyarország pestisének nevezte „a drogot” és a következőképpen értékelte a drogtörvények enyhítésének gondolatát:
"Nem értek egyet a liberális véleményekkel, melyek szerint legalizálni kellene a könnyűdrogokat, mert akkor a mostani negyven helyett a fiatalok száz százaléka próbálná ki ezeket a szereket".
Nos, ha legalizációra egyelőre nincs is minta, az ESPAD kutatásból leolvashatjuk, hogy miként változtak a cseh kamaszok marihuána fogyasztási szokásai a 2010-es dekriminalizáció óta. A cseh fiatalok füvezésének mértéke már egy jó évtizede messze meghaladja az európai átlagot és Varga gondolatmenetét követve az enyhítés ezt csak tovább kellett, hogy fokozza. Azonban nem ez történt. Vessünk csak egy pillantást az ábrára:
Látható, hogy a marihuána és az egyéb illegális szerek fogyasztása egyaránt csökkent Csehországban a 2007-es adatokhoz képest. Akkor ez azt jelenti, hogy a dekriminalizáció csökkenti a droghasználat mértékét a fiatalok körében? Ez az állítás is túlzás lenne, hiszen a portugálok esetében, ahol bő 10 éve vezették be a dekriminalizációt, az eddigi csökkenés után most enyhe növekedés figyelhető meg a fiatalok droghasználatának. Azt viszont bátran kijelenthetjük, hogy a dekriminalizáció nem vezet a droghasználat növekedéséhez, ellenben lehetővé teszi, hogy a rendőrség csak a valóban fajsúlyos ügyekkel foglalkozzon. A fogyasztók elleni eljárások elmaradásával pedig pénz szabadul fel, amit prevencióra vagy a kezelőprogramok fejlesztésére lehet fordítani és a problémás droghasználók a rejtőzködés helyett megfelelő kezelésbe kerülhetnek. Szigorítás helyett időszerű lenne végre itthon is komolyan fontolóra venni a dekriminalizáció kérdését.
Kardos Tamás
Drogriporter
2012.06.21.
