A magyar fiatalok több mint fele a tilalom ellenére is könnyen hozzájut a marihuánához
Az Európai Bizottság megrendelésére készült Eurobarométer felmérés keretében a fiatalok drogokhoz és drogpolitikához való attitűdjeit is vizsgálják. A legújabb Eurobarométer jelentés számos érdekes tanulsággal szolgál a számunkra – különösen, mivel az új dizájner drogokkal is foglalkozik. A vizsgálat során 2011 májusában 12 ezer, 15 és 24 év közötti fiatalt kérdeztek meg az EU 27 tagállamában, telefonos és web-alapú interjúk segítségével.
A drogokhoz való hozzáférés
A legális drogok beszerzését a fiatalok minden EU tagállamban rendkívül könnyűnek találták: a magyar fiatalok 80 százaléka szerint “nagyon könnyű” alkoholhoz, 82 százaléka szerint dohányhoz jutni – ez nagyjából megegyezik az európai átlaggal. Tanulságos ugyanakkor számunkra a görög példa, ahol a legutóbbi Eurobarométer felméréshez képest jelentősen csökkent a fiatalok dohánytermékekhez és alkoholhoz való hozzáférése. Vajon mi magyarázza ezt a változást? A görög parlament 2008-ban fogadta el a kiskorúaknak a dohányfüsttől és alkoholos italoktól való védelméről szóló törvényt, és a kormány 2010-ben jelentősen növelte a cigarettára kivetett adókat. A legális kontroll-eszközök segítségével tehát a hozzáférés korlátozható – sajnos Magyarországon a dohánytermékekre kivetett adót a dohánylobbi két évre sikeresen befagyasztotta.
A magyarországi fiatalok 89 százaléka saját bevallása szerint még soha nem fogyasztott kannabiszt – és csupán 3 százalékuk vallotta azt, hogy az elmúlt évben is fogyasztottak. (Kérdés, hogy figyelembe vették-e, hogy Magyarországon jóval nagyobb a fűfogyasztók kriminalizációja és stigmatizácjója: egy telefonos interjú során például a magyarországi fiatalok jóval kevésbé mernék bevállalni saját fűfogyasztásukat, mint mondjuk a spanyol vagy holland sorstársaik…)
A viszonylag alacsony fogyasztási arány azonban nem jelenti azt, hogy a kannabiszhoz való hozzáférés nehéz lenne. Ugyanis a magyar fiatalok több mint fele szerint könnyű vagy nagyon könnyű kannabiszt szerezni, 18 százalékuk szerint a fű beszerzése viszonylag nehéz – és csupán 28 százalék találta nehéznek vagy nagyon nehéznek a beszerzést. Az elmúlt évben kannabiszt fogyasztó fiatalok természetesen jóval egyszerűbben jutnak hozzá fűhöz, mint azok, akik még sosem kísérleteztek ezzel a szerrel: európai szinten azon fiatalok, akik az elmúlt évben fogyasztottak füvet, 58 százalékban nagyon könnyűnek és 33 százalékban viszonylag könnyűnek találták a fűhöz való hozzáférést.
Legális dizájner drogok
A legális dizájner drogok fogyasztása a felmérés szerint Írországban terjedt el a leginkább, ahol a fiatalok 16 százaléka vallotta azt, hogy már fogyasztott ilyen szert, az Egyesült Királyságban, Lettországban és Lengyelországban szintén tíz százalék körüli értéket kaptak a kutatók. Magyarországon ellenben a fiatalok 2 százaléka vallotta azt, hogy kísérletezett már dizájner drogokkal.
Ennél is érdekesebb az, hogy miként jutnak hozzá az európai fiatalok a legális dizájner drogokhoz: több mint a felük (54 százalék) arról számolt be, hogy egy barátja kínálta meg először a szerrel, míg tízből hárman vásárolták meg boltból, és csupán 7 százalék rendelte meg az Internetről. Az idősebb fiatalok (21-24 évesek) körében jóval magasabb (41 százalék) azok aránya, akik szórakozóhelyen szerezték be a dizájner drogokat.
Magyarországon minden második legális dizájner drogfogyasztó fiatal a barátjától kapta a szert, és az európai átlagnál jóval magasabb (48 százalék) azok aránya, akik szórakozóhelyen, partin szerezték be azt – míg az Internetes beszerzők aránya a válaszadók körében nulla százalék volt. Tekintve az Internetes boltok gyarapodó számát és valószínűsíthetően gyarapodó forgalmát természetesen valószerűtlen, hogy a magyarországi fiatalok ne használnák az online megrendelést.
Tájékozódás a drogokról és azok hatásairól
Az Eurobarométer azt is megtudakolta a fiataloktól, hogy vajon milyen forrásból szerzik ismereteiket általában az illegális droghasználattal kapcsolatban – a válaszadók három információforrást nevezhettek meg. A magyar fiatalok európai összehasonlításban is igen magas arányban szereznek információkat az Internetről (75 százalék), az EU listáján a hatodik helyen állunk ebből a szempontból. Sajnos az nem derül ki, hogy vajon ezek az online információforrások mennyire hiteles ismereteket adnak át. A tömegmédia mérsékelt szerepet kap a magyar fiatalok tájékozódásában: ötből egy fiatal tartotta azt fontos információforrásnak, de ezzel még mindig az EU-lista harmadik helyére kerültünk. Ötből szintén csak egy fiatal nevezte meg a szüleit mint információforrást. Ennél jóval többen (36 százalék) nevezték meg a barátaikat, 28 százalék pedig az egészségügyi szakembereket.
Az Eurobarométer arra is külön rákérdezett, hogy vajon honnan tájékozódnak a fiatalok a drogok hatásairól és kockázatairól. Érdekes, hogy európai összehasonlításban az első helyre kerültünk azon fiatalok aránya szempontjából, akik az iskolából szerzik be az ezzel kapcsolatos ismereteiket: nálunk a válaszadók legnagyobb része (65 százalék) az iskolát nevezte meg az egyik fő információforrásnak, míg az európai átlag 41 százalék volt. Vajon ennyire elégedettek lennének a magyarországi fiatalok az iskolai prevencióval? Vagy valamilyen módszertani hiba magyarázza ezt az eredményt? A jelentés nem ad magyarázatot. A második helyen itt is az Internet (46 százalék) áll, a harmadik helyre pedig a médiakampányok kerültek (39 százalék). Érdekes az is, hogy 15 százalék nevezte meg a rendőrséget mint információforrást – vajon a DADA programokra gondoltak?
A drogok kockázatai
A magyarországi fiatalok európai összehasonlításban is veszélyesnek tartják a rendszeres fűszívást: 78 százalékuk szerint “nagyon veszélyes”. Nálunk csak a ciprusi fiatalok tartják veszélyesebbnek azt (81 százalék). Az alkalmi kannabiszfogyasztást ugyanakkor csupán a magyarországi fiatalok 27 százaléka tartotta nagyon kockázatosnak, 26 százalék pedig alacsony kockázatúnak. Még mindig kevesebb fiatal tartja nagyon veszélyesnek a rendszeres alkoholfogyasztást (76 százalék) – holott tudjuk, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás élettani és társadalmi hatásait tekintve is jóval nagyobb ártalmakat okoz. Európai szinten is viszonylag kevés (40 százalék) fiatal tartotta ugyanakkor nagyon veszélyesnek az alkalmi Ecstasy-fogyasztást.
Tiltani vagy legalizálni?
Az európai fiatalok nagy része (59 százaléka) szerint a kannabiszt továbbra is tiltani kellene – míg 39 százaléka a legalizáció valamely formáját tartaná kívánatosnak. A magyarországi fiatalok körében a legalizáció támogatóinak aránya még jóval kisebb (27 százalék). Ezen belül a legális szabályozást pártolók aránya (23 százalék) jóval nagyobb, mint azoké, akik korlátlanul elérhetővé tennék a füvet mindenkinek (3 százalék). Ellenben Hollandiában a fiatalok 52 százaléka szerint a kannabiszt legálisan kellene szabályozni, 13 százaléka szerint korlátozás nélkül kell elérhetővé tenni.
Természetesen óriási különbség van azok között a fiatalok között, akik az elmúlt évben fogyasztottak kannabiszt, és azok között, akik nem. Az előbbi csoport európai szinten is nagyobb arányban támogatja a kannabisz legális szabályozását (64 százalék) vagy korlátlan legalizációját (18 százalék), mint az utóbbi csoport (25 és 2 százalék).
A legális dizájner drogokkal kapcsolatban a magyar fiatalok európai összehasonlításbna meglepően liberálisan gondolkodnak: 17 százalékuk szerint legálisan kellene szabályozni azokat, és 35 százalék csak akkor tiltaná be őket, ha az egészségügyi ártalmaik bizonyítást nyernének.
Sárosi Péter
