Felütött drogok

A legtöbb drogot nem patkányméreggel vagy téglaporral ütik fel, hanem cukorral és koffeinnel

Gondolkodtál már azon, hogy milyen sokféle általad ismeretlen kémiai anyaggal ütik fel az élelmiszereket és az élvezeti cikkeket? A dobozos cigarettában például több ezer kémiai adalék található, köztük 50 ismert karcinogén anyag. Mégis, ha a legális piacon vásárolunk egy terméket, akkor jogunk van tudni, mit tartalmaz és annak milyen hatása van az egészségünkre. Nem fenyeget az a veszély, hogy valami egészen mást kapunk a pénzünkért, ezenkívül válogathatunk a különféle összetételű termékek között is. Bár vannak silány borok is a legális piacon, az embernek lehetősége van a jó minőségű borok megvásárlására – a zárjegy és a hatósági ellenőrzés azt legalább garantálja, hogy mértékkel fogyasztva egyik se legyen mérgező, az állam pedig adóbevételt nyerjen a forgalmazásából. A feketepiacon egészen más a helyzet. Ha valaki illegális drogot vesz, az mindig zsákbamacska: nem lehet megtudni, tartalmazza-e azt a hatóanyagot, amit kell, illetve hogy ezenkívül még milyen adalékokkal, esetleg mérgekkel ütötték fel. Vásárlás után a dílerek reklamációt nem fogadnak el, garancia nincs, sem állami adóbevétel.

A John Moore Egyetem Közegészségügyi Központjának kutatói tanulmányukban annak jártak utána, hogy milyen kémiai anyagokkal szokták felütni az illegális piacon a drogokat. A szerzők szerint jelentősen megnehezíti a kutatók dolgát az, hogy a bűnügyi szakértők munkája alapvetően jogi, és nem tudományos célokat szolgál, így gyakran nem különösöbben foglalkoznak a szennyezőanyagokkal. Magyarországon ez már nincs így: a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet rendszeres hírlevelekben tudatja a nyilvánossággal az újonnan megjelenő felütőszerek vagy szokatlanul potens drogok előfordulását. Az illegális drogok lakossági bevizsgálására azonban nincs lehetőség, sőt, aki esetleg mintát küldene a rendőrségnek, az büntetőeljárást kockáztat maga ellen.

A Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet riasztása – 2010. május Tiszta amfetamin a feketepiacon A „Kritikus kábítószerek hatóanyagtartalmának fokozott monitorozása” projekt keretében egy Budapesten lefoglalt, simítózáras műanyag tasakban lévő, 0,17 gramm tömegű, fehér színű port vizsgálatunk meg, amely 91 %-os koncentrációban tartalmazott amfetamin-szulfát hatóanyagot (ez 67 % amfetamin-bázis koncentrációnak felel meg). Ez a koncentráció közel tízszerese a jelenleg az elmúlt negyedévben vizsgált utcai forgalomban lévő, jelentősen hígított speed porokra jellemző, átlagosan 7 % hatóanyag-tartalomnak. A vizsgált porból, egy szokásos 0,5-grammos speed adag 335 milligramm amfetamin-bázist tartalmazna, ami meghaladja a felnőtt, hozzá nem szokott fogyasztóra becsült legkisebb halálos adag 200 milligrammos mennyiségét (EMCDDA, Amphetamine Drug Profile).   JWH-018 új megjelenési formában 3 db alufólia csomagban, 1-1 gramm tömegű gyantaszerű anyagdarabot foglaltak le Baranya megyében, amelynek hatóanyaga a JWH-018 nevű vegyület. Ez a vegyület laboratóriumainkban korábban csak a „Spice” néven közismert, szintetikus kannabinoidokkal adalékolt növényi keverékekben fordult elő.     MDPV fecskendőkben Egy Komárom-Esztergom megyei ügyben, MDPV hatóanyagot mutattunk ki inzulinos fecskendőben és kormos fémkanálon található anyagmaradványokból. Ezt megelőzően még nem azonosítottunk MDPV hatóanyagot injektálásra használt eszközökről. Ugyanez a hatóanyaga volt kimutatható egy leforrasztott végű, üres műanyag fecskendő belső felületéről is. Az utóbbi 1-2 évben, az ilyen jellegzetes, leforrasztott végű fecskendőkben (főként Komárom környékén) jellemzően metamfetamin-por került lefoglalásra.

Az Ecstasy-piac hanyatlása miatt az utcán vásárolt tabletták jó eséllyel egyáltalán nem tartalmaznak MDMA-t, viszont különféle egyéb stimuláns szereket, például piperazinokat (pl. mCPP). Egyes ritka esetekben olyan szereket is kimutattak elhalálozott Ecstasy-fogyasztók szervezetében, mint a PMA és a PMMA, egy veszélyesebb és potensebb stimuláns, amellyel valószínűleg a tablettákat ütötték fel.

Ami a kannabiszt illeti, még mindig ez a legkevésbé szennyezett szer. Európában a fű átlagos THC-tartalma 1-10% között mozog – az ún. szupererős skunk fajták még ritkák, az illegális piac azonban itt is az egyre potensebb szerek előállítása felé mozog. A bevizsgálat fűmintákban találtak már alumíniumot, amely a belégzés során elraktározódhat a szervezetben és később betegségek forrásává válhat. 2007-ben Európában számos fűmintában találtak mikroszkopikus üvegszemcséket is. A nem megfelelően előállított kannabisz ezenkívül gombás és bakteriális fertőzéseket okozhat. 2008-ban Lipcsében 29 páciens került kórházba ólommérgezéssel: olyan füvet szívtak ugyanis, amibe ólom került a termesztés során.

A John Moore Egyetem kutatói szerint fontos, hogy mind a fogyasztókat, mind a szakembereket folyamatosan tájékoztassák az illegális piacon megjelenő szennyezőanyagokról, ez akár életmentő is lehet. Egyes szennyezőanyagokat tipikusan azért adagolnak, hogy a fogyasztás egy bizonyos módját elősegítsék: így például az injektálandó droghoz adagolt anyagok gyakran komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. A Transform intézet szerint azonban a tájékoztatás önmagában csak tüneti kezelés, valójában a jelenlegi politikai keretrendszerrel van a probléma, amely ellenőrizhetetlen feketepiacot teremt.