A Nyíregyházi Rendőrség felvilágosító-oktatófilmje a Gináról
A Gina (GHB illetve GBL) médiában tanúsított pályafutását látva várható volt a szer feltűnése a rendőrség által szervezett felvilágosító és prevenciós programokban. A forma jelen esetben egy felvilágosító-oktató film lett, amelyet a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Hálószövők a biztonságért projektje keretében, A DADA-hoz köthető Ellen-szer program tananyagaként kerül felhasználásra.
A forgatókönyvet is jegyző Szabó Zoltán alezredes rendezésében készült film alapkoncepciójából erőteljesen érezhető a rendőrség szemszöge, ami a drogokkal kapcsolatos ismeretátadás és megelőző tevékenység tekintetében nem nevezhető épp szerencsésnek. Hiába olvassuk azt az Ellen-szer önmeghatározásában, hogy a „program nagy teret szentel annak, hogy a fiatalokat leginkább érő erőszakról, valamint a káros befolyásként is aposztrofálható drogokról pontos, hiteles képet kaphassanak”, mikor a gyakorlatban nem ezt látjuk. A DADA programból jól ismert elrettentés ugyanis ennek a filmnek a szellemiségét is áthatja, hiszen egy messze nem tipikus forgatókönyvön keresztül mutatja be a szer veszélyeit. Röviden: az udvarlás folyamatát leegyszerűsítendő egy lány italába Ginát csempésznek, aki annak elfogyasztása után már nem ébred fel többé.
Szabó Zoltán filmje itt tekinthető meg
Magyarországon a Gina 5-6 éves pályafutása óta egyetlen olyan eset sem vált ismertté, mely halállal végződött volna (még ha a TV2 egyik riportja ezt is állította a keceli túladagolás két szereplőjéről), így aligha állíthatjuk, hogy a rendőrség sikeresen ragadta meg a Gina fogyasztásának legtipikusabb következményét. További probléma, hogy a Ginát nem pusztán a nehezen meghódítható lányok elkábítására, hanem rekreációs, azaz szórakozási célból is használják, és ez a két, gyökeresen eltérő felhasználás nem különül el a filmben. Noha a film és az interjúk a nem szándékolt fogyasztás veszélyeit mutatják be, egy bevágott idézet a toxikológus Zacher Gábortól épp azokhoz szól, akik rekreációs célból a saját italukat tuningolják GHB-val. A keceli esettel kapcsolatos megkeresésünk alkalmával Zacher többek között azt is elmondta, hogy ma a Ginának már elsősorban nem a randidrog-, hanem a partidrog szerű használata az elterjedt. Ezzel az alezredes filmje viszont – a fent említett idézetet leszámítva – egyáltalán nem foglalkozik. Zavaró az is, hogy nem derül ki, hogy "Gina" alatt GHB-t vagy GBL-t értünk, valamint, hogy melyik szer legális és melyik nem az.
Az Ellen-szer programról azt is olvashatjuk, hogy a „Program alaptétele, hogy emelje a fiatal biztonságát a legsúlyosabb devianciák, a bűnözéssel és a szerfogyasztással szemben.”
Ha valóban ez a cél, akkor a randidrog-esetek bemutatásában egy súlyos hiányt kell észrevennünk, nevesül az alkohol szerepeltetésének elmulasztását. Amennyiben a fiatalok biztonságos szórakozásához akarunk hozzájárulni és hiteles képet nyújtani az öntudatvesztés megelőzéséről, akkor a beszámolót nem szűkíthetjük a Ginára. Bár a média szeretné elfeledtetni, de a legtöbb nemi erőszak – mindkét fél részéről! – a túlzott alkoholfogyasztáshoz köthető. És ha mi is az elrettentéshez akarunk idomulni, akkor íme egy szélsőséges adat az alkohol és a fiatalkori halálozásról: Skóciában hetente 45 fiatal halálát okozza a túlzott alkoholfogyasztás.
Az alezredes filmje tökéletes példája annak, hogy miért érdemesebb ezt a műfajt a prevenciós szakemberekre bízni. Többek között azért problematikus, ha a drogokkal kapcsolatos felvilágosító és megelőző tevékenységet rendőrök végzik, mert elengedhetetlenül nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az illegális drogokra, mind a fogyasztás veszélyei, mind az adott szerhez kapcsolódó bűncselekmények terén, mint a legális, ám legalább annyira kockázatos legális drogokra, például az alkoholra. Az így nyújtott tájékoztatás pedig felemás értékű: bizonyos élethelyzetekben hasznosnak bizonyulhat, ám nem segíti kellőképpen a fiatalokat abban, hogy az egyes szerek és magatartásformák kockázatait a helyükön kezeljék.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.01.10.
