Majdnem duplájára nőtt a heroin-túladagolások száma az elmúlt évhez képest.
Majdnem duplájára nőtt a heroin-túladagolások száma az elmúlt évhez képest.
A drogpolitikai kérdéseket a minisztériumok között egyeztető Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) ülésére múlt hét csütörtökön került sor – amelyen ezúttal másodszor vettek részt a civil oldal által delegált képviselők, köztük a TASZ munkatársa. Az ülésen a Nemzeti Drog Fókuszpont képviselői bemutatták a készülő éves drogjelentés adatait. Ennek egy részét, az intravénás droghasználók körében a hepatitis C fertőzöttséget mérő kutatás eredményeit korábban már feltettük a Drogriporterre. A jelentés egy másik különösen érdekes fejezete a kábítószerekkel kapcsolatos halálozási adatokat tárgyalja: ebből kiderül, hogy míg 2004-ben összesen 8-an, 2005-ben 13-an, 2006-ban 22 haltak meg heroin-túladagolás következtében. Sajnos a jelentés nem ad támpontot abban a vonatkozásban, hogy mi lehet az oka ennek a növekedésnek. A sajtó korábban rendőrségi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a növekvő halálesetek mögött a magyar feketepiacra beáramló szennyezett vietnámi heroin áll. A nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a túladagolások megelőzése lehetséges tréningek és gyógyszerek (Narkán) segítségével, illetve a szubsztitúciós terápia hozzáférhetőségének növelésével.
Paksi Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem Viselkedéskutató Központjának kutatója bemutatta a felnőtt népesség droghasználatával kapcsolatban készített 2007-es felmérés eredményeit. Nagy változásokra nem került sor a legutóbbi felmérés (2003) óta: 2001-ben a felnőtt lakosság 7,5%-a, 2003-ban 11,2%-a, 2007-ben pedig 11,2%-a próbált ki élete során valamilyen illegális drogot. Érdekes azonban, hogy a rendszeres droghasználók aránya csökkent a drogokat valaha kipróbálókon belül. Míg 2003-ban a valaha kipróbálók 3,9%-a fogyasztott az elmúlt évben és 1,4%-a az elmúlt hónapban, addig 2007-ben az éves prevalencia aránya 3,1%, a havi prevalencia aránya pedig 1,1% volt. Növekedett a leállt droghasználók aránya (61,9%-ról 72,3%-ra). Ami az egyes szereket illeti, a legtöbben – az összes illegális drogot használó mintegy 90%-a – kipróbálta már a kannabiszt. A kannabiszt kipróbálók 36,4%-a egyéb drogokat is fogyasztott már, mintegy 25%-uk Ecstasyt. Az elmúlt évben füvet fogyasztók több mint 70%-a dohányos.
Paksi beszélt egy másik kutatás eredményeiről is, amely a hajléktalanok körében mérte fel az illegális droghasználat előfordulását. Eszerint a hajléktalanok körében nagyjából ugyanolyan arányban terjedt el az illegális droghasználat, mint az általános népesség körében – ugyanakkor gyakoribb a rendszeres, problémás használók aránya. Ahogy a kutató fogalmazott, a hajléktalanok sokkal kisebb eséllyel képesek kilépni a rendszeres fogyasztásból, és nagyobb arányban használnak a kannabiszon kívül más szereket is.
Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója a drogprevenciós programok akkreditációjának szükségességéről beszélt. Az NDI koncepciója szerint három minisztérium (SZMM, OM, EÜM) közös rendeletére lenne szükség egy ún. Drogmegelőzési Egészségfejlesztési Akkreditációs Bizottság felállításához. Ez a bizottság döntene arról, hogy egy bizonyos prevenciós program megfelel-e a szakmai kritériumoknak. Felvinczi szerint ma már viszonylagos szakmai konszenzus van azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mik tekinthetők a sikeres prevenció kritériumainak: „kevéssé tűnik reális elvárásnak, hogy rövid távon a nemzeti szinten mért életprevalencia értékek markáns csökkenését várhatjuk önmagukban ezektől a beavatkozásoktól, azonban reális elvárás lehet a szerfogyasztás egyes csoportokon (pl. alacsony kockázatúak) belüli megjelenésének megakadályozása, az esetlegesen megjelenő szerhasználat késleltetése, a rendszeres szerhasználat gyakoriságának csökkentése, illetve a problémás, intenzív fogyasztási mintázat kialakulásának a visszaszorítása, a szövődmények előfordulási gyakoriságának csökkentése”. Az interaktív, holisztikus szemléletű, az adott színtér sajátosságait figyelembe vevő programokat akkreditálnák, amelyek nem kizárólag ismeretátadásból állnak, hanem a védő tényezőnek számító készségek kifejlesztéséből is. A bizottság ajánlását az egyes közoktatási intézményeknek nem lenne kötelező figyelembe venniük, ugyanakkor csak akkreditált prevenciós programok részesülhetnének pénzügyi támogatásban a kormány részéről.
A KKB a civil képviselők javaslatára három új napirendi pontot fogadott el, ezek a prevenciós, terápiás és ártalomcsökkentő szolgáltatások finanszírozásának kérdéseivel, a költségvetés helyzetével illetve az egészségügyi reform következményeivel foglalkoznak. Ezen kívül a civilek javasolták még, hogy a bizottság tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság 1/2007. számú jogegységi döntésének következményeit, a büntetőjogi reform szükségességét – ez a pont is megszavazásra került.
