A kanadai egészségügyi minisztérium kedden a világon elsőként hagyta jóvá a GW Pharmaceutical gyógyszercég új, kannabisz növényből nyert kivonatot tartalmazó termékét, amelyet szájspray formátumban hoznak forgalomba. A gyógyszer elsősorban a sclerosis multiplexben szenvedő betegek fájdalmainak és izomgörcseinek csillapítására alkalmas.
Hírek
Litvánia: ostrom alatt az ártalomcsökkentő szervezetek
A konzervatív többségű litván parlament ki szeretné venni az ország nemzeti drogstratégiájából az ártalomcsökkentésre utaló ajánlásokat és előírásokat – ezzel kérdésessé válhat, hogy a litván drogfogyasztók a jövőben is részesülhetnek-e metadon terápiában vagy hozzájuthatnak-e steril fecskendőkhöz.
TV2 Aktív 2005. március 30. Vadkender, csak fű alatt Van, aki vállalja, van, aki ellenzi és vannak, akik illegálisán fogyasztják
A TV2 Aktív című műsora a 2005. március 30.-ai Polgári Engedelmességi Akcióról tudósított. A műsorban elhangzott egyik leginkább félrevezető állítás a következő volt: Magyar agykutatók szerint, ha valaki rendszeresen füves cigarettát szív, akkor 80-90%, hogy előbb-utóbb keményebb drogokhoz is hozzányúl. Írjunk olvasói levelet!
Az általunk elküldött levél
Tisztelt Aktív szerkesztőség, tisztelt Jana Gabriella és Ligeti László,
Az Aktív 2005. március 30. Vadkender, csak fű alatt című adásában félrevezető és hamis állítások hangzottak el.
A műsor végén feltették a kérdést: "A drogfogyasztó beteg vagy bűnöző?" Ha megkérdeztek volna olyan szakembert akinek a kábítószer kérdés a szakterülete, elmondta volna, hogy a „vita” ebben a formában értelmetlen. A drogfogyasztók legnagyobb hányada se nem beteg sem pedig bűnöző. Magyarországon a legelterjedtebb illegálisan fogyasztott szer a marihuána. Az ezt a szert választók, ugyanúgy mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. A kábítószerek kipróbálóinak csak töredéke válik rendszeres fogyasztóvá, ezeknek is kis hányada válik függővé tőle.
A műsorban elhangzott állítás, miszerint „ha valaki rendszeresen füves cigarettát szív, akkor 80-90%, hogy előbb-utóbb keményebb drogokhoz is hozzányúl” nem igaz, és súlyos csúsztatás. Ez a kapudrog elmélet, melyet máig nem bizonyítottak, cáfolata annál inkább létezik. Maga az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kimondja, hogy „az összes hipotézis közül a legvalószínűtlenebb az, hogy a serdülők marihuána használata vezetne heroin használathoz” (1). A statisztikai adatok sem támogatják a kapuelméletet. A világon sokkal többen használnak marihuánát, mint ahányan más szerekhez nyúlnak (150 millióan használtak legalább egyszer egy 2003-mas vizsgálatot megelőző évben marihuánát, míg például heroint 9 millióan (2). Egy 2003-mas amerikai nemzeti felmérés szerint 14,6 millió amerikai használt marihuánát havi rendszerességgel, míg heroint kétszázezer ember (3)).
Gyakran elhangzik, hogy a heroin vagy a kokain használói először marihuánát szívtak. Egyrészt először a legtöbben az alkoholt és a nikotint fogyasztják, másrészt a marihuána használóinak csak kis része próbálja ki a „keményebb” szereket, ráadásul a „kemény-drogok” használatát nem minden esetben előzi meg a marihuána használata. A tudományos bizonyítékok sokkal inkább azt a hipotézist támasztják alá, hogy nem az egyik drog vezet a másik használatához, hanem mindenfajta pszichoaktív szer (tehát a központi idegrendszert módosító anyag) használata a drog hatásának, a mögöttes személyiségváltozóknak és értékeknek, valamint a helyzetnek, szociális körülményeknek, a kontextusnak az egymásra hatása következtében alakul. A napi szerhasználat (így az alkoholé is) valóban rizikófaktora a más drogok problémás használatának, de nem a marihuána vagy az alkohol farmakológiai (agyra kifejtett kémiai) hatása, hanem a környezet és a személyiség egyéb, a kontrollált használatot megnehezítő háttértényezői miatt.
Azt gondolom a média alapvető feladata a valós tények ismertetése és a hiteles tájékoztatás lenne, nem pedig a kérdés objektív megítélését megnehezítő mítoszok és tévhitek fenntartása és erősítése.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu -nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A műsorukban elhangzott állítások idézetei és kritikájuk felkerült a honlapunkra. A témával kapcsolatos részletekért keressék fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(1) Hall, W., Room, R. & Bondy, S., WHO Project on Health Implications of Cannabis Use: A Comparative Appraisal of the Health and Psychological Consequences of Alcohol, Cannabis, Nicotine and Opiate Use, August 28, 1995 (Geneva, Switzerland: World Health Organization, March 1998).
(3) SAMHSA (2004) National Survey on Drug Use and Health, idézi: How likely is trying a substance to lead to further use? Debunking the Gateway Theory & Other Myths, Erowid
A kapudrog elmélet
A „kapudrog elmélet” szerint a kannabisz használata „keményebb drogok”, mint a heroin vagy kokain használatához vezet. Gyakran ezzel az elmélettel indokolják azt a kívánalmat, hogy a kannabisz illegális drog maradjon annak ellenére, hogy számos legális szernél bizonyítottan veszélytelenebb.
Igaz hogy a marihuána fogyasztása tipikusan előbb történik mint a többi illegális szeré. Ugyanakkor nem a marihuána fogyasztás az oka a későbbi „keményebb” illegális szerek használatának, de még nem is a legjobb előrejelzője.
Sokkal többen vannak akik kipróbálták már, vagy használják a marihuánát életükben, mint akik heroin vagy kokain függővé váltak:
A világon sokkal többen használnak marihuánát, mint ahányan más szerekhez nyúlnak.
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Irodájának (UNODC) 2004-es jelentése szerint a világon a felmérést megelőző évben legalább egyszer 185 millió ember fogyasztott kábítószert, mely a globális népesség 3 százaléka (a 15 és 64 év közötti korosztálynak 4,7%-a). A legelterjedtebb szer a kannabisz (150 millió ember használta), ezt követik az amfetamin típusú stimulánsok (ATS), 30 millió ember amfetamint, 8 millióan pedig ecstasyt használtak. Kevéssel több mint 13 millió ember használt kokaint, 15 millióan pedig opiátokat (heroin, morfin, ópium és szintetikus opiátok), melyből körülbelül 9 millióan heroint használtak. A felmérés becslése szerint 13 millió injektáló szerhasználó van a világon, melyből 8,8 millióan Kelet-Európában, Közép- Dél és Középkelet-Ázsiában, 1,4 millióan Észak-Amerikában és 1 millióan Dél-Amerikában élnek. (8)
Több mint 72 millió amerikai próbált valaha marihuánát, mégis minden 120. marihuána fogyasztóra esik egy rendszeres kokainhasználó (1).
Egy 2000-res amerikai szövetségi felmérés szerint 76.3 millió amerikai próbálta ki valaha a marihuánát, míg csupán 2.78 millióan próbáltak valaha életükben heroint, és 5.3 millióan a kokaint. A havi használat mintázata hasonló: 10.7 millió amerikai ismeri el hogy rendszeres marihuána fogyasztó, és 1.2 millióan vallják hogy havonta kokaint fogyasztanak – 9 marihuána fogyasztóra 1. Az adatok szerint 130000 ember használ heroint havonta, ez 1 a 80-hoz arányt jelent. (2)
Egy 2003-mas amerikai nemzeti felmérés szerint 14,6 millió amerikai használt marihuánát havi rendszerességgel, míg heroint kétszázezer ember (9)
A legfrissebb magyar adatok szerint, 2003-ban a felnőtt népesség körében…”szerenkénti élet- és éves prevalenciák alapján is legelterjedtebb a kannabisz-származékok fogyasztása (életprevalencia 9,8 %, éves prevalencia 3,9 %). Az összes többi szer előfordulási gyakorisága jóval kisebb a felnőtt lakosság körében. Az életprevalencia értékek alapján a második-harmadik helyen az ecstasy, illetve az amfetamin találhatók, melyek elterjedtsége között gyakorlatilag nincs különbség, s nem sokkal marad el mögöttük a negyedik helyen lévő LSD. Az összes többi vizsgált tiltott drog életprevalencia értéke 1% alatti értéket vesz fel.” (3)
Arra, hogy a marihuána farmakológiai hatásai miatt „keményebb” pszichoaktív szerek használatához vezetne (lépcsőfok, vagy stepping stone hipotézis), nincs bizonyíték:
1999 márciusában az amerikai Orvosi Intézet (Institute of Medicine) kiadott egy jelentést a marihuánáról, így az úgynevezett kapudrog elméletről is. Az IOM megállapította, hogy „nincsenek meggyőző bizonyítékok arra nézve, hogy a marihuána oksági kapcsolatban állna a későbbi illegális drogok abúzusával. (4)
„A serdülőkortól a felnőttkorig a kábítószer-fogyasztás kialakulásának mintázata nagyon hasonló. Miután ez a leggyakrabban használt illegális drog, a marihuána valószínűleg az első illegális drog amivel a legtöbb ember először találkozik. Nem meglepő tehát, hogy az illegális drogok használóinak nagy része a marihuánát használta először. Valójában a legtöbb drog-fogyasztó alkohollal és nikotinnal kezd a marihuána előtt – általában még mielőtt elérnék a korhatárt”. (4)
A stepping stone (lépcsőfok) hipotézis csak a legtágabb értelemben alkalmazható a marihuánára. Azok az emberek akik a marihuána kellemes élményeit élvezik, logikusan valószínűleg inkább próbálnak ki más szereket is, mint azok akik nem akarják kipróbálni a marihuánát vagy akik nem szeretik a hatását. Más szóval a hajlandóság alapja, hogy marihuánát használjon valaki ugyanaz mint más drogok kipróbálása esetében. Ebbe tartozhat a marihuána fiziológiai hatásaira adott válasz vagy más pszihoszociális, de a drog-specifikus hatásoktól független tényező is. Nincs rá bizonyíték, hogy a marihuána fiziológiás hatásai miatt „lépcsőfok hatást” eredményezne. (4)
A kapudrog elmélet másik oldala alapvetően szociológiai jellegű. A marihuána illegalitásából adódóan, a feketepiacon az ember valószínűbben kerül kapcsolatba más illegális szerekkel is:
A WHO kapudrog elmélettel kapcsolatos vizsgálatában megállapította, „hogy az összes hipotézis közül a legvalószínűtlenebb az, hogy a serdülők marihuána használata vezetne heroin használathoz”. A tiltás hatásával kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy „miközben valaki a feketepiacon marihuánát vásárol, kapcsolatba kerülhet más drogokkal is, ezzel megnő az esélye hogy egyéb illegális szereket is használni fog” (5)
Az, hogy az illegális piacon a marihuánát vásárló egyéb drogokkal is kapcsolatba kerülhet volt az egyik fő ok, hogy a hollandok dekriminalizálják a kannabisz-használatot, azért hogy a kannabiszt elválasszák a keménydrog piactól. Ez a stratégia hatékonynak tűnik, a marihuána-használók között kevesebb kokain-fogyasztó van Hollandiában, mint az USA-ban. (6)
A kábítószerhasználat progressziójának előrejelzésében (ti. hogy „keményebb” drogokra vált az egyén) szerepet játszó fontosabb tényezők:
Bizonyos pszichiátriai zavarok kapcsolatba hozhatók a függőség kialakulásával, és valószínű rizikófaktort jelentenek a progresszióban is. Egy adott szer (akár alkohol) problémás használata (abúzusa) szintén kockázati tényező. A droghasználat intenzitása fontos tényező, a napi marihuána használó fiatalok valószínűbben használnak más szereket is.(4)
Ugyanakkor azok közül akik valaha napi marihuána használók voltak, mindössze 15%-volt az, aki az is maradt húszas évei végén, írja az angol Lordok Háza egyik jelentése. (7)
A marihuána utáni egyéb illegális szerek használatát a legjobban a következő tényezők jelzik előre: az első alkohol vagy nikotin használat ideje, pszichiátriai zavarok és rendszeres (napi) marihuána használat.
Ugyanakkor a folyamatos vagy gyakori használat nem szinonimája a progressziónak. Például a legális drogok használatának elkezdésének ideje bejósolja a későbbi illegális droghasználatot, nem képes előre jelezni a későbbi kábítószerhasználat intenzitását. (4)
Források:
1 Substance Abuse and Mental Health Services Administration, US Department of Health and Human Services, National Household Survey on Drug Abuse: Population Estimates 1998 (Washington DC: US Department of Health and Human Services, 1999), pp. 19, 25, 31.
5 Hall, W., Room, R. & Bondy, S., WHO Project on Health Implications of Cannabis Use: A Comparative Appraisal of the Health and Psychological Consequences of Alcohol, Cannabis, Nicotine and Opiate Use, August 28, 1995 (Geneva, Switzerland: World Health Organization, March 1998).
9 SAMHSA (2004) National Survey on Drug Use and Health, idézi: How likely is trying a substance to lead to further use? Debunking the Gateway Theory & Other Myths, Erowid
Ez az oldal is, mint mindegyik másik a drogriporteren, folyamatosan bővül adatokkal és linkekkel.
További linkek:
Drug War Facts, Common Sense for Drug Policy
Recreational Drugs Information Home Page
Bűnözők vagy politikai menekültek?
Kanadában nagy hagyományai vannak az Amerikai Egyesült Államokból érkező menekültek befogadásának: a 19. században Ülő Bika és a lakota indiánok, később a szökött afro-amerikai rabszolgák, a 60-as években a vietnámi behívó elől menekülő katonaszökevények találtak új otthonra az északi szomszédnál. Napjainkban egyre többen folyamodnak a kanadai menekültstátuszhoz a drogháború üldözöttei közül, akiket otthon súlyos, gyakran évtizedes börtönbüntetés vár
Elszúrt akciók
A TASZ elnökének cikke a HVG-ben az amerikai drogpolitika kudarcáról, az ártalomcsökkentés elé gördített akadályokról és a jelenlegi nemeztközi drogpolitikai játszmák alakulásáról.
Berlinben nem üldözik többé a fogyasztókat
A berlini városvezetés dekriminalizálta a kannabisz csekély mennyiségű, személyes használatra történő tartását, a csekély mennyiség felső határát pedig 15 grammban állapította meg. A törvénymódosítást a liberálisok, szociáldemokraták és zöldek mellett egyes konzervatív szenátorok is támogatták.
24 óra 2005.március 3. Vonatra szálltak a futárok DROG Influenzaként terjed az egész országban a kábítószer
Idézetek a cikkből: "Aggasztóan növekszik a kábítószerbünözés hazánkban. Egy év alatt megkétszereződött a drogos bűnügyek száma. Már-már kezelhetetlen a helyzet." "Az alezredes megerősítette, hogy ragályosan terjed országszerte a drogbűnözés. Tavaly megkétszereződött a számuk."
Mai Nap 2005. március 14. Drogpartikra járnak a zsaruk
Rövid cikk az afterparti elképesztő definíciójával, és egy "neve elhallgatását kérő kábszeres nyomozó" vallomásával a rendőrség idei razziaálmairól.