Az általunk elküldött levél
Az Aktív 2005. március 30. Vadkender, csak fű alatt című adásában félrevezető és hamis állítások hangzottak el.
A műsor végén feltették a kérdést: "A drogfogyasztó beteg vagy bűnöző?" Ha megkérdeztek volna olyan szakembert akinek a kábítószer kérdés a szakterülete, elmondta volna, hogy a „vita” ebben a formában értelmetlen. A drogfogyasztók legnagyobb hányada se nem beteg sem pedig bűnöző. Magyarországon a legelterjedtebb illegálisan fogyasztott szer a marihuána. Az ezt a szert választók, ugyanúgy mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. A kábítószerek kipróbálóinak csak töredéke válik rendszeres fogyasztóvá, ezeknek is kis hányada válik függővé tőle.
A műsorban elhangzott állítás, miszerint „ha valaki rendszeresen füves cigarettát szív, akkor 80-90%, hogy előbb-utóbb keményebb drogokhoz is hozzányúl” nem igaz, és súlyos csúsztatás. Ez a kapudrog elmélet, melyet máig nem bizonyítottak, cáfolata annál inkább létezik. Maga az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kimondja, hogy „az összes hipotézis közül a legvalószínűtlenebb az, hogy a serdülők marihuána használata vezetne heroin használathoz” (1). A statisztikai adatok sem támogatják a kapuelméletet. A világon sokkal többen használnak marihuánát, mint ahányan más szerekhez nyúlnak (150 millióan használtak legalább egyszer egy 2003-mas vizsgálatot megelőző évben marihuánát, míg például heroint 9 millióan (2). Egy 2003-mas amerikai nemzeti felmérés szerint 14,6 millió amerikai használt marihuánát havi rendszerességgel, míg heroint kétszázezer ember (3)).
Gyakran elhangzik, hogy a heroin vagy a kokain használói először marihuánát szívtak. Egyrészt először a legtöbben az alkoholt és a nikotint fogyasztják, másrészt a marihuána használóinak csak kis része próbálja ki a „keményebb” szereket, ráadásul a „kemény-drogok” használatát nem minden esetben előzi meg a marihuána használata. A tudományos bizonyítékok sokkal inkább azt a hipotézist támasztják alá, hogy nem az egyik drog vezet a másik használatához, hanem mindenfajta pszichoaktív szer (tehát a központi idegrendszert módosító anyag) használata a drog hatásának, a mögöttes személyiségváltozóknak és értékeknek, valamint a helyzetnek, szociális körülményeknek, a kontextusnak az egymásra hatása következtében alakul. A napi szerhasználat (így az alkoholé is) valóban rizikófaktora a más drogok problémás használatának, de nem a marihuána vagy az alkohol farmakológiai (agyra kifejtett kémiai) hatása, hanem a környezet és a személyiség egyéb, a kontrollált használatot megnehezítő háttértényezői miatt.
Azt gondolom a média alapvető feladata a valós tények ismertetése és a hiteles tájékoztatás lenne, nem pedig a kérdés objektív megítélését megnehezítő mítoszok és tévhitek fenntartása és erősítése.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu -nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A műsorukban elhangzott állítások idézetei és kritikájuk felkerült a honlapunkra. A témával kapcsolatos részletekért keressék fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(1) Hall, W., Room, R. & Bondy, S., WHO Project on Health Implications of Cannabis Use: A Comparative Appraisal of the Health and Psychological Consequences of Alcohol, Cannabis, Nicotine and Opiate Use, augusztus 28, 1995 (Geneva, Switzerland: World Health Organization, March 1998).
(3) SAMHSA (2004) National Survey on Drug Use and Health, idézi: How likely is trying a substance to lead to further use? Debunking the Gateway Theory & Other Myths, Erowid
Az Aktív 2005. március 30. Vadkender, csak fű alatt című adásában félrevezető és hamis állítások hangzottak el.
A műsor végén feltették a kérdést: "A drogfogyasztó beteg vagy bűnöző?" Ha megkérdeztek volna olyan szakembert akinek a kábítószer kérdés a szakterülete, elmondta volna, hogy a „vita” ebben a formában értelmetlen. A drogfogyasztók legnagyobb hányada se nem beteg sem pedig bűnöző. Magyarországon a legelterjedtebb illegálisan fogyasztott szer a marihuána. Az ezt a szert választók, ugyanúgy mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. A kábítószerek kipróbálóinak csak töredéke válik rendszeres fogyasztóvá, ezeknek is kis hányada válik függővé tőle.
A műsorban elhangzott állítás, miszerint „ha valaki rendszeresen füves cigarettát szív, akkor 80-90%, hogy előbb-utóbb keményebb drogokhoz is hozzányúl” nem igaz, és súlyos csúsztatás. Ez a kapudrog elmélet, melyet máig nem bizonyítottak, cáfolata annál inkább létezik. Maga az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kimondja, hogy „az összes hipotézis közül a legvalószínűtlenebb az, hogy a serdülők marihuána használata vezetne heroin használathoz” (1). A statisztikai adatok sem támogatják a kapuelméletet. A világon sokkal többen használnak marihuánát, mint ahányan más szerekhez nyúlnak (150 millióan használtak legalább egyszer egy 2003-mas vizsgálatot megelőző évben marihuánát, míg például heroint 9 millióan (2). Egy 2003-mas amerikai nemzeti felmérés szerint 14,6 millió amerikai használt marihuánát havi rendszerességgel, míg heroint kétszázezer ember (3)).
Gyakran elhangzik, hogy a heroin vagy a kokain használói először marihuánát szívtak. Egyrészt először a legtöbben az alkoholt és a nikotint fogyasztják, másrészt a marihuána használóinak csak kis része próbálja ki a „keményebb” szereket, ráadásul a „kemény-drogok” használatát nem minden esetben előzi meg a marihuána használata. A tudományos bizonyítékok sokkal inkább azt a hipotézist támasztják alá, hogy nem az egyik drog vezet a másik használatához, hanem mindenfajta pszichoaktív szer (tehát a központi idegrendszert módosító anyag) használata a drog hatásának, a mögöttes személyiségváltozóknak és értékeknek, valamint a helyzetnek, szociális körülményeknek, a kontextusnak az egymásra hatása következtében alakul. A napi szerhasználat (így az alkoholé is) valóban rizikófaktora a más drogok problémás használatának, de nem a marihuána vagy az alkohol farmakológiai (agyra kifejtett kémiai) hatása, hanem a környezet és a személyiség egyéb, a kontrollált használatot megnehezítő háttértényezői miatt.
Azt gondolom a média alapvető feladata a valós tények ismertetése és a hiteles tájékoztatás lenne, nem pedig a kérdés objektív megítélését megnehezítő mítoszok és tévhitek fenntartása és erősítése.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu -nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A műsorukban elhangzott állítások idézetei és kritikájuk felkerült a honlapunkra. A témával kapcsolatos részletekért keressék fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(1) Hall, W., Room, R. & Bondy, S., WHO Project on Health Implications of Cannabis Use: A Comparative Appraisal of the Health and Psychological Consequences of Alcohol, Cannabis, Nicotine and Opiate Use, augusztus 28, 1995 (Geneva, Switzerland: World Health Organization, March 1998).
(3) SAMHSA (2004) National Survey on Drug Use and Health, idézi: How likely is trying a substance to lead to further use? Debunking the Gateway Theory & Other Myths, Erowid
