A Kék Pont konferenciája a józsefvárosi intravénás drogfogyasztói helyszínekről
Intravénás droghasználói szcénák a Józsefvárosban címmel szervezett konferenciát a Kék Pont Alapítvány december 1-én, az AIDS világnapján. A szervezők azért választották ezt az időpontot, hogy felhívják a figyelmet a VIII. kerületben elharapódzó intravénás droghasználattal járó járványveszélyekre.
A Kék Pont ártalomcsökkentő célú tűcseréjének, a Kontakt Programnak jelenleg 1600 regisztrált kliense van, több mint a felük józsefvárosi. A kliensek 60-70%-a amfetamin-, a többi heroin használó. A szervezet 2008-as és a legfrissebb, 2009-es HIV és hepatitisz szűrési adataik szerint a megszűrt kábítószerhasználók 70%-a hepatitisz C fertőzött, amely arány ebben a használói szubkultúrában az országos átlag háromszorosa. A Kék Pont ezért széleskörű önkormányzati, szakmai egészségügyi és rendészeti együttműködést kezdeményezett, hogy közösen találjanak megoldást a problémára, ennek eredményeképpen valósult meg a konferencia, az együttgondolkodás első lépéseként.
Dr. Rácz József a Kék Pont igazgatója előadását a nemzetközi tapasztalatokról tartotta az intravénás fogyasztás, a drogszcénák és a fertőző betegségek kapcsolatáról. Ebből kiderült, hogy míg a magyarországi HIV/AIDS és a Hepatitis C (HCV) a nemzetközi adatokhoz mérten alacsony, addig a józsefvárosi intravénás fogyasztók körében kiemelkedő, 70%-os a HCV elterjedtsége. Feltételezései szerint a kerületben a legtöbb HCV fertőzés a ’90-es évek közepén és végén történhetett, az arány pedig azóta stagnál.
Az olyan nyílt drogszínterek, amelyek a Józsefvárosban is elterjedtek, a fokozottan kockázatos használati formáknak kedveznek, ami növeli a további fertőzések esélyét.
A nyílt színi használatot tagadó drogpolitika elrettentő példájaként levetítette az alább látható, a Madrid közvetlen szomszédságában fekvő Baranquillas nyílt drogszínterén készített videót, ellenpéldaként pedig felhozta a sikeres ausztrál tűcserét és a svájci felügyelt fogyasztói szobákat.
Sárosi Péter a TASZ drogpolitikai programvezetője szintén a nemzetközi példákból merítette megoldási javaslatait a nyílt drogszcénák orvoslására. Sérelmezte, hogy a nemrég lezajlott polgármester választáson fel sem merült a kérdés, pedig a megoldáshoz politikai akarat szükséges. Ízelítőt mutatott a probléma záró-tolerancia elvű szingapúri, kínai, indiai és indonéziai „kezelésről”, amelyek testi fenyítésben, fogva tartásban, illetve militarista színezetű fenntartásban merülnek ki, majd hazánkhoz közelítve betekinthetést nyújtott az orosz és az ukrán példába, ahol javarészt a fenntartó kezelés tiltása és a tűcsere programok ellehetetlenítése következtében a lakosság 1-1,5%-a HIV fertőzött. Pozitív példaként Vancouver esetét hozta fel, ahol ’90-es évek elején kialakult narkógettót – aminek következtében évi 18%-os emelkedés volt megfigyelhető a HIV fertőzések számában – az ártalomcsökkentő intézkedések elterjesztésével sikeresen visszaszorítottak.
"belövő szoba" a Józsefvárosban
Ezt követően a Kék Pont két munkatársa Dávid Ferenc és Csák Róbert mutatta be a józsefvárosi narkógettót területi eloszlással és nyomasztó képekkel illusztrálva. A folyamatosan növekvő számú, jelenleg 1600 kliens közül a legtöbben huszas éveik végén járó, józsefvárosi, amfetaminhasználó roma férfiak, akik rendszerint elhagyott telkeken, házakban, udvarokon vagy parkokban fogyasztják a drogokat. Naponta több mint 50 kliens jelenik meg a programban és a havi 12000 kiosztott fecskendőnek a felét hozzák vissza.
Mindenki kálváriája – rövidfilm a józsefvárosi intravénás fogyasztói helyszínekről
Gyékiss Roland a Kontakt Program részleteit ismertette. Előzetes felmérések alapján esett a választás a Kálvária térre a tűcsere helyszínéül. Ebben az épületben nincsenek lakók, így a program mások zavarása nélkül működhet. A tűcsere és más steril eszközök biztosítása mellett a Kontakt közösségi teret nyújt a klienseknek, ahol hasznos információkat kapnak, pszicho-szociális segítségben részesülnek, illetve számítógépet és internetet is használhatnak. A HIV és HCV szűréseket a szervezet igyekszik folyamatossá tenni, illetve a használók alacsony kezelésbe jutási arányán próbálnak javítani az egészségtudatosság fejlesztésével. Hamarosan új programok is indulnak, ilyen például a véleményvezér, amelybe egy-egy társaság központi figuráin keresztül próbálnak változtatni a fogyasztói- és a szexuális szokásokon és az egészség magatartáson. Másik újítás a női napok, melyeken női munkatársak segítik a női fogyasztók kezelésbe kerülését. Az infokommunikációs képzés pedig az informatikai és internetes alapismeretek elsajátításán keresztül a kliensek társadalmi rehabilitációját és reintegrációját, illetve a munkaerőpiacon való megjelenését célozza.
a józsefvárosi fogyasztók életkörülményei
Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés számos együttműködési nehézséget jelzett. Egyrészt a Józsefvárosi Önkormányzat képviseletében senki nem jelent meg, másfelől az eltérő vélemények is hamar körvonalazódtak. Miután Erdősi Sándor a Rév 8 Zrt. képviseletében megjegyezte, hogy néhány háztömb lakói személyesen is találkoznak a drogfogyasztókkal és dílereikkel, akik félelmet keltenek bennük, Dr. Kovács Aranka az ÁNTSZ tisztifőorvosa a belövőhelyek felszámolására tett javaslatot, aminek hatására véleménye szerint majd elhagyják a fogyasztók a kerületet. Gyékiss azt válaszolta, hogy ezeknek az embereknek van hol laknia és nem otthon fogyasztják a drogokat, így a belövő helyszínek felszámolása után több, kisebb hely születne, amelyeket még nehezebb felderíteni. Dr. Kovács elismerte a metadonfenntartás szükségességét, ugyanakkor azt állította, hogy a kezelésbe juttatás nélkül nincs is értelme a tűcserének. Miután a Kék Pont munkatársai tisztázták, hogy bár nem ez a fő tevékenységi körük, de erre folyamatosan kísérletet tesznek, a tisztifőorvos ellenvetette, hogy az intravénás fogyasztás nem Józsefváros, csak egy kis góc problémája és nem szabad úgy kezelni, mintha az egész kerületet érintené. Barna Erika a Kék Pont kommunikációs igazgatója emlékeztette, hogy az AIDS világnapja van és a HIV vírus is ugyanilyen kisközösségekből indult el, akik esetében szintén elbagatellizálták a probléma súlyosságát. A vitát végképp vakvágányra terelte a HCV fertőzött intravénás fogyasztók józsefvárosi arányának kérdése. Dr Kovács azt állította, hogy „nem lehet bizonyítani, hogy a Kék Pont adataiban szereplő 70 százalékos fertőzöttségi arány mennyiben a Józsefváros problémája, ugyanis anonim adatokról van szó”. Práger Ferenc józsefvárosi rendőrfőkapitány megjegyezte, hogy amennyiben ismeretes a HCV fertőzöttek aránya és az ÁNTSZ nem ennek megfelelően intézkedik, akkor bűncselekmény gyanúja is felmerülhet. A vita végén szóba került a felügyelt fogyasztói szobák kérdése, de érdemi megvitatása már nem történt meg. Az ígéretek szerint az együttműködést későbbi kerekasztal beszélgetések fogják segíteni, a megjelentek reményüket fejezték ki, hogy legalább az alapfogalmakban sikerül konszenzusra jutniuk.
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.12.01.
A média beszámolói a konferenciáról
