Mit tegyen a szülő, ha gyermeke drogokat fogyaszt? Hasznos tanácsok szakemberektől.
Úgy negyed éve mutattunk be a Médiamonitorban egy írást, amely a szülőknek nyújtott tippeket a droghasználat jeleinek beazonosításához. Ezt a cikket kritikusan fogadtuk, ugyanis a szülőket csupán a felismerésre korlátozta és nem szolgált praktikus tanácsokkal a megelőzésre, illetve a problémamegoldásra. A Dél-Magyarországban viszont most egy olyan cikkre leltünk, amely kifejezetten a prevencióra és a segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt.
Az említett Kisalföld cikkhez hasonlóan, Bálint Csaba írása is a drogfogyasztás felismerésének mikéntjével indít, azonban már itt is jelentős különbségekkel találkozhatunk, ugyanis a felsorolás alapján a szülő már fogódzkodót kap azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik szer használatára érdemes gyanakodnia. A szerző figyelmeztet, hogy a megtalált „bűnjelek” alapján ne ítéljünk elhamarkodottan, ami azonban még fontosabb – és ezt már egy nonstop drogtelefonos munkatárstól tudhatjuk meg –, hogy a szülő ne kezdjen el vádaskodni és felelősségre vonni.
„Amikor a probléma felüti a fejét: beszélgetni kell”.
És nem fenyegető vagy prédikáló stílusban, hanem valódi segíteni akarás szándékával, akár mindkét félre érvényes, közös szabályokat felállítva. Ha nem megfelelő a gyerek viszonya a szülővel, akkor egy másik hozzátartozón vagy baráton keresztül kell megpróbálni beszélni vele, vagy ha súlyos az eset, akkor egy szakember bevonásával.
Sárosi Mária, a Kék Pont Alapítvány munkatársa mesél a szülőknek tartott drogprevenciós foglalkozásokról, melyek során a kérdésben érintett, sokat tapasztalt szülők segítenek felmérni a probléma súlyosságát, és szükség esetén hathatós segítséget nyújtanak a megfelelő mértékű válaszlépések megtételéhez.
A cikket nem csak a hasonló helyzetbe került szülőknek, de a szélesebb olvasóközönségnek is ajánljuk prevenciós jelleggel.
Kardos Tamás
Drogriporter
2009.01.08.
