• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Mérgezi-e az agyat a kannabisz?

Szerző: Kardos Tamás | május 20, 2006

Tweet

Agykutatók szerint a kannabiszt fogyasztó tinédzserek agya nem kevésbé egészséges, mint a kannabiszt nem használó fiataloké.

Agykutatók szerint a kannabiszt fogyasztó tinédzserek agya nem kevésbé egészséges, mint a kannabiszt nem használó fiataloké.

Széles körben elterjedt az a nézet, miszerint a kannabisz aktív hatóanyaga, a THC a zsírszövetekbe ágyazódva valósággal „beépül” a szervezetbe és ott lappangva fejti ki hosszú távú roncsoló (pl. agykárosító) hatását. Amióta kifejlesztették a modern agyszkennelési eljárásokat, a kutatók képesek arra, hogy ezeket az elméleteket tudományosan is igazolják vagy cáfolják. Korábban csak felnőtt kannabiszhasználók agyát vizsgálták meg ezekkel az eljárásokal, legutóbb 2000-ben és 2005-ben, amikor a kutatók arra következtetésre jutottak, hogy a gyakori kannabiszhasználók és a kannabiszt soha nem használók agyának szürke- és fehérállományában nem észlelhető különbség. Sőt, egyes kutatások ennél is többet fedeztek fel: mégpedig hogy a kannabisz bizonyos esetekben egyenesen megvédi az agyat, így például csökkenti a sejtek elhalását vagy lassítja az agydaganat terjeszkedését.

 

 

Cerebrális atrophia: az agy jellegzetes megbetegedése, melynek során jelentős számú neuron (idegsejt) pusztul el.

MRI (mágneses rezonancia képalkotás): az a módszer, amelynek segítségével az élő szervezetek beljső felépítését vizualizálni lehet, egyes esetekben geológiai képződmények víztartalmának kimutatására is alkalmas. Erős külső mágneses hatásra ugyanis a vízben található hidrogénatomok protonjai felvesznek egy bizonyos irányt. Rövid magas hullámú rezgés hatására rezonancia alakul ki. A protonok által kibocsátott elektromágneses jeleket ún. kontrasztanyagok segítségével erősítik fel. 

DTI  (diffúziós tenzor leképzés): az 1990-es évek közepén kidolgozott új mágneses rezonancia képalkotáson alapuló eljárás, amely képes az agy fehér- és szürkeállományának vizsgálatára. Gyakorlatilag az agykötegek közötti víz áramlásának leképezésén alapul.

 

Az amerikai Nathan S. Kline Pszichiátriai Kutatóintézet (NKI) és a new york-i Orvostudományi Egyetem kutatói a mágneses rezonancia képalkotás egyik legfejlettebb módszerével, az ún. diffúziós tenzor leképzéssel (DTI) vizsgálták meg olyan fiatalok agyát, akik saját bevallásuk szerint 18 éves életkoruk betöltése előtt hosszú éveken át rendszeresen használtak kannabiszt, illetve olyan fiatalok agyát, akik soha nem fogyasztották a szert (kontroll-csoport). A két csoportot természetesen úgy állították össze, hogy ne legyen számottevő különbség a nemi arányokban, az életkorban és a társadalmi helyzetükben. A Harm Reduction Journal c. online szaklapban publikált cikkükben a következő konklúziót olvashatjuk: „nincs bizonyíték cerebrális atrophiára vagy a fehérállomány integritásának megbomlására.” Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a serdülő fiatalok számára nem jelentene veszélyt a marihuána rendszeres használata, hiszen az intenzív marihuánahasználó középiskolások gyakrabban hiányoznak az iskolából, tanulmányi eredményeik rosszabbak. Ezek a negatív hatások azonban nem agykárosodás eredményei, sokkal inkább szociológiai és pszichológiai tényezőkkel magyarázhatók.

 

Sárosi Péter

Kategória: Hírek Drogok: Kannabisz (fű/hasis), Pszichedelikus drogok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter