Mondj NEMET a drogokra 2. (Test&Lélek – Kritika)

Megszületett a Test&Lélek tiniportál nagy kommentvihart kavaró drog-felvilágosító cikkének második része, amely már konkrét szerekkel foglalkozik a fogyasztás módja, a hatás, a használat következményei és az elvonási tünetek tekintetében. A cikk olyan hasznos tanácsokkal zárul, melyek megszívlelésével jelentősen csökkenthetőek a fogyasztásból fakadó ártalmak.

 

 

 

Kezdjük is rögtön az írás végével, a „Jegyezd meg!” pont alatt felsorolt tanácsokkal!

A szerkesztők talán fontoltóra vették a kritikákat és alaposabban belemerültek a drogprevenció gyakorlatába, mindenesetre belátták, hogy a drogmegelőzés célzatával írt ismertetőnek azt a tekintélyes méretű réteget is meg kell szólítania, amelyik már kipróbálta vagy nagy valószínűséggel ki fogja próbálni valamelyik illegális drogot.
Az itt felsorolt tanácsok többsége helytálló (azzal az egy állítással vitatkoznék, hogy az alkalmi, mértékletes fogyasztás szép lassan függőséghez vezet), és ha az olvasók ezeket mérlegelve használják valamelyik szert, máris kisebb eséllyel válnak problémás fogyasztókká.

Egyértelműen ez a pont a cikk legerősebb része.

A különböző drogokról szóló ismertetők már több pontatlanságot tartalmaznak, ezekből kiemelnék néhányat.

Heroin

„A heroint a kertimákból nyerik ki.”

Ez áttételesen igaz, de számos lépés történik eközben. A mákból az ópiumot nyerik ki, ebből készül a morfium, aminek diacetil származéka a heroin.

„A heroin igen hamar függőséget okoz, fogyasztóján teljesen eluralkodik és egyetlen életcéljává a napi adag megszerzése válik.”

Bár a heroin a mai ismereteink szerint a legnagyobb függőségi potenciállal, fizikai és társadalmi ártalmakkal rendelkező drog, a függőség gyors kialakulása még ennél a szernél sem szükségszerű, hiszen léteznek mértékletesen, alkalmi heroin-használók. Tény azonban, hogy ők alkotják a kisebbséget.

Extasy

„…a túladagolás itt a leggyakoribb”

Egy tíz éves kimutatás szerint a közvetlenül az ecstasy használatból bekövetkező halálesetek aránya Európában 1:3.4 millióhoz, tehát aligha mondhatjuk, hogy az ecstasy túladagolása gyakori lenne. Használatának valódi veszélye a kiszáradás (amire a cikk nagyon helyesen fel is hívta a figyelmet), amely a rosszul szellőző, ásványvizet irreális áron értékesítő diszkókban, megfelelő körültekintés nélkül könnyen bekövetkezhet.

„Leginkább tabletta formájában vagy intravénásan használják.”

Az ecstasy fogyasztókra egyáltalán nem jellemző az intravénás használat (furcsán is nézne ki a diszkóban), a tablettát leggyakrabban lenyelik, esetleg feltörve, orron keresztül szippantják fel.

„Felerősíti használója éppen aktuális érzelmi állapotát, legyen az jó vagy rossz.”

Ezt a marihuána és az LSD hatásai közé szokták sorolni, de még ott sem teljesen helytálló. Az ecstasy ezzel szemben entaktogén (az empátia, a szeretet és a közelség érzését fokozó) hatású, leggyakrabban oldottságot és boldogságot okoz, egyesek úgy fogalmaznak, hogy a használója „szeretetet hallucinál”.

„Hosszú távú használata érzelmi kiüresedéshez vezet.”

Az ecstasyt általában csak 1-2 évig, vagy több hónapos időközönként használják, hogy az élmény ne „kopjon el”, ugyanis az ecstasy már néhány használat után sem okozza ugyanazt az állapotot, amit az első használatokkor. Érzelmi kiüresedés abban az extrém esetben jelentkezhet, ha a személy a szeretetet és az örömérzetet kizárólag ecstasyfogyasztással tudja elképzelni, ez azonban már egyéb lelki problémákra is utal.

Speed

„A függők általában eljutnak az intravénás használatig.”

Ez nem a szer tulajdonságai közé tartozik, a fogyasztásban jelentős szerepe van benne a szociokulturális tényezőnek. A használat módja nagyban függ attól, hogy a fogyasztó környezetében milyen módon fogyasztják a szert. Aki csak hétvégenkénti partik alkalmával fogyaszt speedet, az sokkal kisebb eséllyel jut el az intravénás használatig, mint az a józsefvárosi tinédzser, aki a haverok hatására akár már tűvel is próbálja ki (ebben a városrészben jelenleg a legtöbb intravénás használó speedet fogyaszt).

„Használójának egyre nagyobb dózisra lesz szüksége ahhoz, hogy elérje a kívánt hatást.”

Ez is az utóbb említett rétegre vonatkozik, az alkalmi fogyasztók általában nem emelik jelentősen a dózist.

LSD

„Nem ritka, hogy használója hirtelen kiugrik az ablakból, kiugrik a kocsi elé.”

De, ez igen ritka. Egy ilyen történet vezetett az LSD betiltásához (azóta sem tisztázódott, hogy öngyilkosság vagy baleset történt), de azóta nem nagyon lehetett hallani hasonló esetről.

Néhány további megjegyzés és javaslat:

– Több helyen ki lett emelve, hogy a szer gyorsan hat, például, hogy a kokain orrba szippantva maximum 15 perc alatt kifejti hatását. Más szereknél erről nem esik szó, így például nem tudhatjuk meg, hogy a marihuána elszívva ennél gyorsabban, 1-2 perc alatt hat, míg gyomron keresztül fogyasztva csak kb. 1 óra alatt szívódik fel. Ez az információ az ecstasy, a speed és az LSD esetében is hiányzik, pedig abból a szempontból fontos lehet, hogy az ember ne juttasson magába egy újabb adagot idő előtt, mondván, az előző túl kevés volt.

– Nem esik szó arról, hogy a felsorolt tünetek milyen fogyasztási szokások mellett jellemzőek. Ez főleg azoknál a drogoknál hiányzik, amelyeknek inkább az alkalmi fogyasztása az elterjedt. Például egy alkalmi füvest biztosan érdekelne, hogy a heti rendszerességű használat magával vonja-e a szellemi képességek romlását (elárulom: nincs erre meggyőző bizonyíték, illetve a hétvégi ecstasy fogyasztó nyilván szeretné tudni, hogy kell-e az érzelmi kiüresedéstől tartania (az alkalmi használat idegrendszert károsító hatására szintén nem alátámasztott, pár hónapos szünet után az agy biokémiája helyreáll).

Mindent összevetve, a tévedések és pontatlanságok ellenére is, az elődjénél sokkal reálisabb képet ad ez a cikk a drogokról és nagy pozitívuma, hogy az ártalomcsökkentésre is kitér.