• Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Kezdőlap
  • Magunkról
  • Blog
  • Café
  • Filmek
  • Cikkek
  • Segítő helyek
  • HU
    • EN
    • RU

Okok, amiért jobb leállni a spanglival (KamaszPanasz)

november 25, 2009 | Szerző: Kardos Tamás

Tweet

Riogatásból tanul a kamasz?

Az őszi félév óta nagy lendülettel vágott bele a drogprevenciós cikkek közlésébe a KamaszPanasz weboldal azzal a nem titkolt szándékkal, hogy mérsékelje a diákok alkohol-, cigaretta- és kábítószerfogyasztását. Szeptemberben már reagáltunk az egyik írásukra, most eljött az ideje az újabb elemzésnek.

 

 

 

A szerző ezúttal érveket sorakoztat fel amellett, hogy miért érdemes abbahagyni a füvezést. Az ilyen jellegű felsorolások szinte óhatatlanul beleesnek a túlzás és a riogatás csapdájába, amelyről jól tudjuk, hogy a szándékkal ellentétes hatást váltanak ki a fiatalokban, illetve a prevenciós tevékenységek hitelességét teszi megkérdőjelezhetővé. Ráadásul a fogyasztók esetében a riogatás már végképp megkésett vállalkozás. Lássuk, a KamaszPanasz cikkének mennyire sikerült megmaradnia a hiteles informálásnál!
A bevezetőben a marihuána, mint „állapotváltozás, vagy repülést” okozó anyagként való megjelenése már sejteti a cikk hozzáállását, de ne ítéljünk elhamarkodottan.

Az első ok, amiért abba kéne hagyni a szívást – mondja a cikk – az az agyra gyakorolt „roncsolás”. Kicsivel később azonban kiderül, hogy csak ideiglenes változásokról van szó, hiszen pár nap vagy hét elteltével az agy visszaáll az eredeti állapotába. Ez ráadásul a krónikus, nagy mennyiségű marihuána használatra is igaz, de ettől függetlenül egy rendszeresen füvező középiskolásnak jó eséllyel alacsonyabbá fog válni a tanulási hatásfoka. (Ugyanakkor a felsőoktatási intézményekben tanulók esetében nem mutattak ki ilyen összefüggést).

Végül az első szívásellenes érv egy meglepő mondattal zárul:
„Azok, akik naponta szívnak, csak állandó adaggal képesek túlélni a napot.”
Ez egy erős csúsztatás. A kannabisz függőségi potenciálja körülbelül azonos a kávééval, a koffeint mégis jellemzőbben fogyasztják napi rendszerességgel, leggyakrabban reggel, a nap indításához (vagy ha úgy tetszik, a „nap túléléséhez”). A kávéval ellentétben a marihuána nem serkent, nem teszi hatékonyabbá a tanulást vagy a munkavégzést, így a füves cigaretták rendszerint a napi tevékenységek elvégzése után, a késődélutáni, esti órákban gyulladnak, tehát aligha mondható el róluk – akár a napi fogyasztóik esetében is –, hogy állandó adagban jelen kell lenniük a nap túléléséhez. Kivételek persze vannak és róluk sem feledkezhetünk el…

A hosszú távú hatások tekintetében is furcsa indoklással találkozunk: „Idővel az agyra gyakorolt hosszú távú hatások összegződnek, és a marihuanát fogyasztók, azokkal egyenlően, akik keményebb drogokat (heroint, kokaint) használnak, kockáztatják az agyi károsodást.”
Ha már egyszer letisztáztuk, hogy a marihuána használata ideiglenes elváltozásokat okoz az agyban, akkor hogyan merülhet fel a hatások későbbi összegződése? És mennyire sorolhatók a füvezés veszélyei közé a kokainnal és heroinnal együttesen történő fogyasztás következményei? Tipikusan azzal az esetben állunk szemben, hogy valahogyan fokozni kell a veszélyeket, hogy kellően elrettentőnek tűnjenek az érvek. Viszont a mellébeszélés csak a hiteltelenséget növeli. Ne gondoljuk, hogy a kamaszok nem tudnak olvasni a sorok között!

 

 

A pszichológiai hatások tekintetében azt olvashatjuk, hogy a „depresszióra, az idegességre, és az öngyilkosságra való hajlam nagyobb a füvezők körében”.
Visszatérő kérdés az ok-okozati viszony alakulása ebben az esetben. A legtöbb erős marihuánahasználó tinédzsernek a fogyasztás előtt is voltak pszichológiai problémái.  A krónikus marihuánahasználat valóban súlyosbíthatja a tizenévesek más problémáit, de a tudományos vizsgálatok alapján úgy tűnik, sokkal inkább a társas és pszichológiai problémák tünetének tekinthető az erős marihuánahasználat, mintsem okának.
Természetesen felmerül a szkizofrénia is a füvezés lehetséges következményeként, ezzel kapcsolatosan némi megnyugvásra ad okot, hogy az eddigi legátfogóbb kutatás nem támasztja alá a kannabisz és a szkizofrénia/pszichózis közötti oksági kapcsolat modelljét. Mindazonáltal azok a fiatalok, akiknek a családjában felbukkant hasonló pszichotikus megbetegedés, okosabban teszik, ha nem kísérleteznek a marihuánával.

 

A légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatosan a cikk kiemeli, hogy nem mutattak ki összefüggést a füvezés és a tüdőrák kialakulása között. A vonatkozó kutatásba kicsit mélyebben beleásva elmondható, hogy míg a dohányzás egyértelmű rizikófaktornak bizonyult, a marihuána nem növelte számottevően a rák kialakulásának kockázatát. Sőt, azoknál a pácienseknél, akik kizárólag marihuánát szívtak és nem dohányoztak, még pozitívabb eredményeket kaptak, mint a sem nem dohányzó, sem füvet nem szívó kontroll-csoport tagjainál! Ezt azért is fontos kiemelni, mert ismeretes, hogy a marihuánát nem csak dohánnyal keverve lehet fogyasztani, sőt az egyre elterjedtebb úgynevezett vaporizerek használatával még a füst belégzése is kiküszöbölhető, amely a további felsorolt tünetekért felelős.

A szívre gyakorolt hatások tekintetében a KamaszPanasz úgy véli, hogy „amikor a marihuánát belélegezzük a szívverés sebessége 100%-ra növekszik. Ez a körülmény 4 órával a drog elszívása utánig is tarthat. A füvezőknél éppen ezért magas a szívinfarktus kockázata.”
Közel tíz évvel ezelőtt járta be a médiát az a hír, mely szerint a marihuána szívásától kezdve egy órán keresztül ötszörös az esély a szívrohamra. Dr. Lester Grinspoon – aki már az 1970-es évek óta végez kutatásokat a marihuánával – a hírrel kapcsolatban elmondta, hogy a marihuána fogyasztás nagyjából percenként hússzal emeli meg a pulzust, ami körülbelül azonos azzal az érzettel, mint amikor valaki felfut egy házban a lépcsőn. És ahogyan az a sportolók esetében is megfigyelhető, több alkalom után a pulzusszám is kevésbé emelkedik. Grinspoon utal egy másik kutatásra is 65000 fő bevonásával, amelyben nem találtak összefüggést a marihuána fogyasztás és a halálozások között, márpedig, ha a füvezés ennyire növelné a szívinfarktus kockázatát, akkor ennek a vizsgálatban is meg kellett volna mutatkoznia.

Mindent összevetve jól látható, hogy a KamaszPanasz helyenként igyekszik tényszerű adatokkal alátámasztani a füvezés veszélyeit, de amíg a cél az elrettentés és ennek megfelelően szentesített eszköz lehet a túlzás és a riogatás, addig félő, hogy az üzeneteik nem találnak célba. Ugyanakkor a drogprevencióban evidenciának számít, hogy a kísérletező kedvű tizenéveseket a legkevésbé sem foglalkoztatják, hogy évtizedekkel milyen egészségügyi következményekkel kell számolniuk, ha pedig még erős túlzásokkal is találkoznak, akkor végképp elfordulnak a prevenciótól és a kortársak tanácsaira fognak hagyatkozni. Ezért az elrettentésen felül érdemes arról is beszélni, hogy ha már valaki a fogyasztás mellett döntött, hogyan minimalizálhatja a kockázatokat, valahogy így.

Kardos Tamás
Drogriporter
2009.11.25.

Kategória: Hírek Témák: Depresszánsok, Dohány, Drogprevenció, Marihuána, Médiamonitor

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között!

Az animációs dokumentumfilm Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. Rajzolta Rontó Lili. Rendezte és vágta Takács István Gábor. Narrálta Ánya Szarang.

Témáink

A drogháború költségei (Count the Costs kampány) Afrika Depresszánsok Diszkórazzia dosszié dizájner drogok Dohány Drogprevenció Drogszabályozás Emberi jogok ENSZ drogpolitika Eurodrog Európai Drogpolitikai Kezdeményezés (EDPI) Filmek Hatályos jogszabályok Heroin dosszié Kanada Kannabisz-Szkizofrénia dosszié Latin-Amerika Legalizáció Linkek Magyar drogpolitika Marihuána Médiamonitor Nemzetközi szervezetek No Brog Rovat Online tanulmányok Opiátok Oroszország drogpolitikája Pszichedelikus drogok Pszichedelikus gyógyászat PSZK dosszié Schedel Andor gyűjtemény Stimulánsok Szcientológia dosszié TASZ kiadványok Tűcsere dosszié USA Ártalomcsökkentés Ázsia

Footer

Jogriporter Alapítvány 2017
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Search

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter