Ismeretlen szerzĆ bizalmaskodĂł Ă©s szexista ĂrĂĄsa a GBH, Rohypnol Ă©s Ketamin randin törtĂ©nĆ alkalmazĂĄsĂĄrĂłl. Egy olvasĂłnk kitƱnĆ kommentĂĄrjĂĄval!
TalĂĄlatok erre: Features of Pdfvce NS0-521 PDF and Practice Exams đź Simply search for â NS0-521 đ ° for free download on â„ www.pdfvce.com đĄ đNS0-521 Actual Dumps
Drog Ă©s jog – Az AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg döntĂ©sĂ©rĆl
DĂ©nes BalĂĄzs, a TASZ elnöke Ăzekre szedi Ă©s jogi megközelĂtĂ©sbĆl kritizĂĄlja az AlkotmĂĄnybĂrĂłsĂĄg drogdöntĂ©sĂ©t a BeszĂ©lĆben megjelent cikkĂ©ben.
MarihuĂĄna Ă©s agressziĂł
A legtöbb ember- Ă©s ĂĄllatkĂsĂ©rlet azt mutatja, hogy a marihuĂĄna csökkenti Ă©s nem növeli az agressziĂłt. (1) BizonyĂĄra vannak olyan erĆszakos emberek, akik marihuĂĄnĂĄt szĂvnak, de nem a marihuĂĄna az ami erĆszakossĂĄ teszi Ćket.
A legtöbb marihuĂĄna-hasznĂĄlĂł Ă©pp arrĂłl szĂĄmol be hogy a kannabisz nyugtatĂł hatĂĄssal van rĂĄjuk (2). Sokak pont ezĂ©rt a tulajdonsĂĄgĂĄĂ©rt alkalmazzĂĄk ezt a szert (3). SzĂĄmos tanulmĂĄny mutatja ki, hogy a marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk alapvetĆen alulreprezentĂĄltak az erĆszakos bƱnözĆk között (4).
HabĂĄr a marihuĂĄna ĂĄtmenetileg megvĂĄltoztatja a hangulatot, gondolkodĂĄst, Ă©rzelmeket Ă©s felfogĂĄst, a kutatĂĄsok szerint egyik hatĂĄsa sem kĂ©szteti az embereket semmifĂ©le jellegzetes viselkedĂ©sre. A toxikus pszichĂłzis közepette az emberek zavarodottĂĄ Ă©s rĂ©mĂŒlttĂ© vĂĄlhatnak. Az akut pĂĄnikra adott reakciĂłkĂ©nt az emberek visszahĂșzĂłdĂłk Ă©s inaktĂvak lehetnek. Ezen ĂĄllapotok egyike sem szĂŒnteti meg azokat a tĂĄrsadalmi Ă©s erkölcsi gĂĄtakat, melyek az emberi viselkedĂ©st befolyĂĄsoljĂĄk (1). A marihuĂĄna nem kĂ©szteti az embereket arra, hogy hĂĄborodottĂĄ vagy erĆszakossĂĄ vĂĄljanak.
Minden a marihuĂĄna Ă©s a bƱnözĂ©s közötti kapcsolatot vizsgĂĄlĂł komoly tudĂłs Ă©s kormĂĄnybizottsĂĄg ugyanarra a következtetĂ©sre jutott: a marihuĂĄna nem vezet bƱnözĂ©shez. A marihuĂĄna-fogyasztĂłk tĂșlnyomĂł többsĂ©ge ĂĄltal elkövetett egyetlen bƱncselekmĂ©ny hogy marihuĂĄnĂĄt birtokolnak. AzoknĂĄl pedig, akik mĂ©gis bƱncselekmĂ©nyeket követnek el, a marihuĂĄna nem jĂĄtszik oksĂĄgi szerepet. (1)
(folytatĂĄs következik…)
ForrĂĄsok:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 (a következĆ forrĂĄsok ebbĆl az összefoglalĂł kötetbĆl szĂĄrmaznak: 2, 3, 4)
(2) Tinklenberg, J.R. et al., “Drugs and Criminal Assaults by Adolescents: A Replication Study,” Journal of Psychoactive Drugs 13: 277-87 (1981); Goode (1972).
(3) Hendin, H. et al., Adolescent Marijuana Users and Their Families, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1981).
(4) Watts, W.D. and Wright, L.S., “The Drug Use-Violent Delinquency Link Among Adolescent Mexican-Americans,” pp. 112-35 in DeLaRosa, M. et al. (eds), Drugs and Violence: Causes, Correlates, and Consequences, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990); Abram, K.M. and Teplin, L.A., “Drug Disorders, Mental Illness, and Violence,” pp. 222-38 in Drugs and Violence: Causes, Correlates, and Consequences, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990); Simonds, J.F. and Kashani, J., “Specific Drug Use and Violence in Delinquent Boys,” American Journal of Drug and Alcohol Abuse 7: 305-22 (1980); Johnston et al. (1978).
A CND idei ĂŒlĂ©sĂ©rĆl kĂ©szĂŒlt filmjeink â magyar felirattal!
Sikeres a drogtilalom? Hogyan Ă©rinti a droghĂĄborĂș a sĂ©rĂŒlĂ©keny csoportokat? Mit gondol az ENSZ drogcĂĄrja az ĂĄrtalomcsökkentĂ©srĆl Ă©s a kĂ©nyszergyĂłgykezelĆ központokrĂłl? Tudd meg a videĂłinkbĂłl!
MarihuĂĄna Ă©s fĂŒggĆsĂ©g, elvonĂĄsi tĂŒnetek
A legtöbb ember, aki marihuĂĄnĂĄt szĂv, alkalomszerƱen teszi (1).
A legtöbb rendszeres hasznĂĄlĂł hĂșszas Ă©vei vĂ©gĂ©re felhagy marihuĂĄna-fogyasztĂĄsĂĄval (2). Nagyon kevesen vĂĄlnak napi marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłvĂĄ, Ă©s ezeknek is egy töredĂ©ke vĂĄlik valĂłban fĂŒggĆvĂ© a szertĆl.
Egyes emberek rendszeresen Ă©s hosszĂș Ă©vekig szĂvnak marihuĂĄnĂĄt anĂ©lkĂŒl, hogy annak bĂĄrmilyen negatĂv fizikai, pszichikai vagy tĂĄrsadalmi következmĂ©nyĂ©t megtapasztalnĂĄk (3). 2003-mas amerikai adatok szerint a marihuĂĄnĂĄt valaha kiprĂłbĂĄlĂłk 85%-a nem hasznĂĄlta a szert havi rendszeressĂ©ggel (havonta legalĂĄbb egyszer) sem (1).
A marihuĂĄna fĂŒggĆsĂ©get kivĂĄltĂł potenciĂĄlja kisebb mint a legtöbb illegĂĄlis szerĂ©, de kisebb dohĂĄnyĂ©nĂĄl Ă©s az alkoholĂ©nĂĄl is (4). Rendszeres erĆs hasznĂĄlĂłk egy rĂ©szĂ©nĂ©l ugyanakkor valĂłban kialakulhat „fĂŒggĆsĂ©gnek” diagnosztizĂĄlhatĂł ĂĄllapot (nem akkora hogy az bĂĄrmifĂ©le bƱncselekmĂ©ny elkövetĂ©sĂ©hez vezetne, a marihuĂĄna birtoklĂĄsĂĄn kĂvĂŒl) (4).
SzĂĄmos, az elmĂșlt Ă©vtizedekben vĂĄltozatos körĂŒlmĂ©nyek között elvĂ©gzett tudomĂĄnyos kutatĂĄs szerint ritkĂĄn jelentkeznek elvonĂĄsi tĂŒnetek akkor, mikor a nagy mennyisĂ©get fogyasztĂł marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk hirtelen felhagynak a fogyasztĂĄssal. A kutatĂĄsok valĂłban leĂrnak marihuĂĄna Ă©s THC elvonĂĄsi tĂŒneteket, de ezek jĂłval enyhĂ©bbek Ă©s rövidebb ideig tartanak mint alkohol vagy a heroin elvonĂĄsĂĄnak tĂŒnetei (5).
ĂllatkĂsĂ©rletekben a nagy mennyisĂ©gƱ THC adagolĂĄsĂĄnak abbahagyĂĄsa nem vĂĄlt ki elvonĂĄsi tĂŒneteket, csak abban az esetben, ha a THC-t az agybĂłl hirtelen eltĂĄvolĂtjĂĄk egy mĂĄsik szer segĂtsĂ©gĂ©vel. (6)
Az 1960-as Ă©vekben a Kentucki ĂĄllambeli Lexingtoban talĂĄlhatĂł SzövetsĂ©gi NarkolĂłgiai KĂłrhĂĄzban egy kĂsĂ©rletet folytattak, amelynek sorĂĄn tĂz fĂ©rfit tartottak folyamatosan a marihuĂĄna hatĂĄsa alatt harminc napon keresztĂŒl, a reggeli ĂłrĂĄkban elszĂvott minimum egy marihuĂĄnĂĄs cigaretta segĂtsĂ©gĂ©vel. A fogyasztĂĄs hirtelen megszakĂtĂĄsa utĂĄn nem jelentkeztek elvonĂĄsi tĂŒnetek (7). Egy mĂĄsik laboratĂłriumi vizsgĂĄlat sorĂĄn sikerĂŒlt elvonĂĄsi tĂŒneteket kivĂĄltani embernĂ©l 10-20 napig tartĂł nagyon nagy mennyisĂ©gƱ napi THC adagolĂĄs utĂĄn (körĂŒlbelĂŒl napi 9-10, 2%-os THC tartalmĂș cigarettĂĄnak megfelelĆ adaggal, amelyhez foghatĂł napi fogyasztĂĄs normĂĄl körĂŒlmĂ©nyek között nagyon-nagyon ritka esemĂ©ny). A rĂ©sztvevĆk irritĂĄlttĂĄ Ă©s ĂĄlmatlannĂĄ vĂĄltak, folyt az orruk, izzadtak Ă©s csökkent Ă©tvĂĄgyuk volt. Az elvonĂĄsi tĂŒnetek nĂ©gy nap alatt elmĂșltak (8). MĂĄs hasonlĂł vizsgĂĄlatok megemlĂtenek hĂĄnyingert Ă©s görcsöket (6). Egy jelenlegi vizsgĂĄlat szerint a nagy dĂłzisĂș marihuĂĄna-fogyasztĂłk 16%-ka szĂĄmolt be bizonyos elvonĂĄsi tĂŒnetekrĆl, legtöbbször idegessĂ©grĆl Ă©s alvĂĄsi zavarokrĂłl (9).
(FolytatĂĄs következik…)
ForrĂĄsok:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következĆ forrĂĄsok ebbĆl az összefoglalĂł kötetbĆl szĂĄrmaznak: 3, 5, 7, 8, 9)
(2) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Grinspoon, L., Marihuana Reconsidered, Cambridge, MA: Harvard University Press (1971); Grinspoon, L. and Bakalar, J.B., Marijuana: The Forbidden Medicine, New Haven: Yale University Press (1993); Sloman, L., Reefer Madness: Marijuana in America, New York: Grove Press (1979); Novak, W., High Culture: Marijuana in the Lives of Americans, The Cannabis Institute of America, Inc. (1980).
(5) Stefanis, C. et al., “Experimental Observations of a 3-Day Hashish Abstinence Period and Reintroduction of Use,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 113-20 (1976); Mendelson, J.H. et al., “Marijuana Withdrawal Syndrome in a Woman,” American Journal of Psychiatry 141: 1289-90 (1984); Williams, E.G. et al., “Studies on Marihuana and Pyrahexl Compound,” Public Health Reports 61: 1059-83 (1946); Greenberg, I. Et al., “Psychiatric and Behavioral Observations of Causal and Heavy Marijuana Users,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 72-84 (1976); Soueif. M.I., “Hashish Consumption in Egypt, With Special Reference to Psychosocial Aspects,” Bulletin on Narcotics 19: 1-12 (1967); Bensusan, A.D., “Marihuana Withdrawal Symptoms,” British Journal of Medicine 3: 112 (1971); Solowij, N. et al., “Biopsychosocial Changes with Cessation of Cannabis Use: A Single Case Study of Acute and Chronic Effects, Withdrawal and Treatment,” Life Sciences 56: 2127-35 (1995); Miles, C.G. et al., An Experimental Study of the Effects of Daily Cannabis Smoking on Behavioral Patterns, Toronto, Canada: Addiction Research Foundation (1974); Mendelson, J.H. et al., “The Effects of Marihuana Use on Human Operant Behavior: Individual Data,” pp. 643-53 in Braude, M.C. and Szara, S. (eds), The Pharmacology of Marihuana. New York: Raven Press (1976).
(6) Marijuana and Medicine: Assessing the Science Base (1999) Institute of Medicine
(7) Reported in Gannon, R., “The Truth About Pot,” Popular Science 192: 76-79 (1968 MĂĄjus).
(8) Jones, R.T. et al., “Clinical Studies of the Tolerance and Dependence,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 221-39 (1976).
(9) Wiesbeck, G.A. et al., “An Evaluation of the History of a Marijuana Withdrawal Syndrome in a Large Population,” Addiction 91: 1469-78 (1996).
Thomas Szasz: Drogokhoz való jogaink (részlet)
Thomas Szasz, a magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai pszichiĂĄter-filozĂłfus mĂ©lyenszĂĄntĂł gondolatai az elbaltĂĄzott drogpolitikĂĄrĂłl…
Magyar HĂrlap 2004. december 31. A többsĂ©g szĂv a partikon: A marihuĂĄna utĂĄn jelenleg az ecstasy a legnĂ©pszerƱbb drog
A cikkbĆl kĂ©t ĂĄllĂtĂĄs: „Az ecstasy egy pici, 3,5-4 milimĂ©teres tabletta, csillagos Ă©s sarlĂł-kalapĂĄcsos ĂĄbrĂĄval.” „A magas lĂĄzt okozĂł drog fĂŒggĆsĂ©get okozhat, Ă©s szĂ©lsĆsĂ©ges esetekben hasznĂĄlata halĂĄllal is vĂ©gzĆdhet.”
Drogpolitikai beszélgetés a CEU-n
Az Open Society AlapĂtvĂĄny (OSF) Global Drug Policy ProgramjĂĄval egyĂŒttmƱködĂ©sben a CEU School of Public Policy drogpolitikai vitasorozatot indĂt – az elsĆ alkalom november 22-Ă©n lesz.
A biotechnolĂłgia a fĂŒggĆsĂ©gek kezelĂ©sĂ©nek jövĆje?
A biotechnolĂłgiai ĂșjĂtĂĄsok, implantĂĄtumok Ă©s injekciĂłk, hasznos segĂtsĂ©get nyĂșjthatnak egyes fĂŒggĆsĂ©ggel kĂŒzdĆ embereknek. De nem csodafegyverek a drogellenes hĂĄborĂșban.
LĂ©tezik-e az amotivĂĄciĂłs szindrĂłma?
ImmĂĄr huszonöt Ă©ve vizsgĂĄljĂĄk a kutatĂłk azt a kĂ©rdĂ©st hogy vajon a marihuĂĄna amotivĂĄciĂłs szindrĂłmĂĄt okoz-e. MĂĄra meggyĆzĆ bizonyĂtĂ©kok gyƱltek fel amellett, hogy a marihuĂĄna farmakolĂłgiai hatĂĄsai nem okoznak amotivĂĄciĂłs szindrĂłmĂĄt (1).
Az embereken Ă©s fĆemlĆsökön vĂ©gzett laboratĂłriumi kĂsĂ©rletek eredmĂ©nyei nem tĂĄmasztjĂĄk alĂĄ az amotivĂĄciĂłs szindrĂłma lĂ©tezĂ©sĂ©t (2) (ezekben a tanulmĂĄnyokban azok a szemĂ©lyek pĂ©ldĂĄul, akiknek több napon vagy hĂ©ten keresztĂŒl magas dĂłzisokban marihuĂĄnĂĄt adtak, nem vesztettĂ©k el munka irĂĄnti motivĂĄciĂłjukat vagy teljesĂtĆ kĂ©pessĂ©gĂŒket (1).
A kannabisz-fogyasztĂĄs nem befolyĂĄsolja a fĆiskolĂĄsok Ă©s egyetemistĂĄk tanulĂĄsi teljesĂtmĂ©nyĂ©t, a marihuĂĄna-hasznĂĄlĂł fĆiskolai diĂĄkok jegyei nem kĂŒlönböznek a nem hasznĂĄlĂłkĂ©tĂłl (2).
A közĂ©piskolĂĄs diĂĄkok körĂ©ben az erĆs marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk gyengĂ©bben tanulnak, de többsĂ©gĂŒknek mĂĄr a fĂŒvezĂ©s elĆtt is volt tanulĂĄsi problĂ©mĂĄjuk, sokan mĂĄs drogokat is hasznĂĄlnak közĂŒlĂŒk, amelyek valĂłszĂnƱleg hozzĂĄjĂĄrulnak a teljesĂtmĂ©ny csökkenĂ©sĂ©hez (2). Azok az emberek, akik rendszeresen intoxikĂĄlt ĂĄllapotban vannak, a drog fajtĂĄjĂĄtĂłl fĂŒggetlenĂŒl nem lehetnek a tĂĄrsadalom hasznos tagjai, de a marihuĂĄnĂĄnak semmifĂ©le olyan egyedi hatĂĄsa sincsen, ami az energia Ă©s ambĂciĂł elvesztĂ©sĂ©hez vezetne (1).
A tanulmånyok egyöntetƱen azt talåltåk, hogy a marihuåna-hasznålók a nem hasznålókhoz hasonló vagy azokénål magasabb béreket keresnek (3).
(folytatĂĄs következik…)
ForrĂĄsok:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következĆ forrĂĄsok ebbĆl az összefoglalĂł kötetbĆl szĂĄrmaznak: 3)
(2) Mitch Earleywine: MarihuĂĄna – a tudomĂĄny ĂĄllĂĄspontja. EDGE 2000-NDI KiadĂł Budapest, 2004.
(3) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).