26 orszĂĄgbĂłl mintegy 50 szakĂ©rtĆ fejezte ki aggodalmĂĄt a hazai ĂĄrtalomcsökkentĂ©s ĂĄllapota miatt.
TalĂĄlatok erre: Pass AD0-E712 Rate đŠ AD0-E712 Detailed Study Plan đ” New AD0-E712 Cram Materials đ„ Enter [ www.pdfvce.com ] and search for â AD0-E712 đ ° to download for free đ§Customized AD0-E712 Lab Simulation
MarihuĂĄna Ă©s fĂŒggĆsĂ©g, elvonĂĄsi tĂŒnetek
A legtöbb ember, aki marihuĂĄnĂĄt szĂv, alkalomszerƱen teszi (1).
A legtöbb rendszeres hasznĂĄlĂł hĂșszas Ă©vei vĂ©gĂ©re felhagy marihuĂĄna-fogyasztĂĄsĂĄval (2). Nagyon kevesen vĂĄlnak napi marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłvĂĄ, Ă©s ezeknek is egy töredĂ©ke vĂĄlik valĂłban fĂŒggĆvĂ© a szertĆl.
Egyes emberek rendszeresen Ă©s hosszĂș Ă©vekig szĂvnak marihuĂĄnĂĄt anĂ©lkĂŒl, hogy annak bĂĄrmilyen negatĂv fizikai, pszichikai vagy tĂĄrsadalmi következmĂ©nyĂ©t megtapasztalnĂĄk (3). 2003-mas amerikai adatok szerint a marihuĂĄnĂĄt valaha kiprĂłbĂĄlĂłk 85%-a nem hasznĂĄlta a szert havi rendszeressĂ©ggel (havonta legalĂĄbb egyszer) sem (1).
A marihuĂĄna fĂŒggĆsĂ©get kivĂĄltĂł potenciĂĄlja kisebb mint a legtöbb illegĂĄlis szerĂ©, de kisebb dohĂĄnyĂ©nĂĄl Ă©s az alkoholĂ©nĂĄl is (4). Rendszeres erĆs hasznĂĄlĂłk egy rĂ©szĂ©nĂ©l ugyanakkor valĂłban kialakulhat „fĂŒggĆsĂ©gnek” diagnosztizĂĄlhatĂł ĂĄllapot (nem akkora hogy az bĂĄrmifĂ©le bƱncselekmĂ©ny elkövetĂ©sĂ©hez vezetne, a marihuĂĄna birtoklĂĄsĂĄn kĂvĂŒl) (4).
SzĂĄmos, az elmĂșlt Ă©vtizedekben vĂĄltozatos körĂŒlmĂ©nyek között elvĂ©gzett tudomĂĄnyos kutatĂĄs szerint ritkĂĄn jelentkeznek elvonĂĄsi tĂŒnetek akkor, mikor a nagy mennyisĂ©get fogyasztĂł marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk hirtelen felhagynak a fogyasztĂĄssal. A kutatĂĄsok valĂłban leĂrnak marihuĂĄna Ă©s THC elvonĂĄsi tĂŒneteket, de ezek jĂłval enyhĂ©bbek Ă©s rövidebb ideig tartanak mint alkohol vagy a heroin elvonĂĄsĂĄnak tĂŒnetei (5).
ĂllatkĂsĂ©rletekben a nagy mennyisĂ©gƱ THC adagolĂĄsĂĄnak abbahagyĂĄsa nem vĂĄlt ki elvonĂĄsi tĂŒneteket, csak abban az esetben, ha a THC-t az agybĂłl hirtelen eltĂĄvolĂtjĂĄk egy mĂĄsik szer segĂtsĂ©gĂ©vel. (6)
Az 1960-as Ă©vekben a Kentucki ĂĄllambeli Lexingtoban talĂĄlhatĂł SzövetsĂ©gi NarkolĂłgiai KĂłrhĂĄzban egy kĂsĂ©rletet folytattak, amelynek sorĂĄn tĂz fĂ©rfit tartottak folyamatosan a marihuĂĄna hatĂĄsa alatt harminc napon keresztĂŒl, a reggeli ĂłrĂĄkban elszĂvott minimum egy marihuĂĄnĂĄs cigaretta segĂtsĂ©gĂ©vel. A fogyasztĂĄs hirtelen megszakĂtĂĄsa utĂĄn nem jelentkeztek elvonĂĄsi tĂŒnetek (7). Egy mĂĄsik laboratĂłriumi vizsgĂĄlat sorĂĄn sikerĂŒlt elvonĂĄsi tĂŒneteket kivĂĄltani embernĂ©l 10-20 napig tartĂł nagyon nagy mennyisĂ©gƱ napi THC adagolĂĄs utĂĄn (körĂŒlbelĂŒl napi 9-10, 2%-os THC tartalmĂș cigarettĂĄnak megfelelĆ adaggal, amelyhez foghatĂł napi fogyasztĂĄs normĂĄl körĂŒlmĂ©nyek között nagyon-nagyon ritka esemĂ©ny). A rĂ©sztvevĆk irritĂĄlttĂĄ Ă©s ĂĄlmatlannĂĄ vĂĄltak, folyt az orruk, izzadtak Ă©s csökkent Ă©tvĂĄgyuk volt. Az elvonĂĄsi tĂŒnetek nĂ©gy nap alatt elmĂșltak (8). MĂĄs hasonlĂł vizsgĂĄlatok megemlĂtenek hĂĄnyingert Ă©s görcsöket (6). Egy jelenlegi vizsgĂĄlat szerint a nagy dĂłzisĂș marihuĂĄna-fogyasztĂłk 16%-ka szĂĄmolt be bizonyos elvonĂĄsi tĂŒnetekrĆl, legtöbbször idegessĂ©grĆl Ă©s alvĂĄsi zavarokrĂłl (9).
(FolytatĂĄs következik…)
ForrĂĄsok:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következĆ forrĂĄsok ebbĆl az összefoglalĂł kötetbĆl szĂĄrmaznak: 3, 5, 7, 8, 9)
(2) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Grinspoon, L., Marihuana Reconsidered, Cambridge, MA: Harvard University Press (1971); Grinspoon, L. and Bakalar, J.B., Marijuana: The Forbidden Medicine, New Haven: Yale University Press (1993); Sloman, L., Reefer Madness: Marijuana in America, New York: Grove Press (1979); Novak, W., High Culture: Marijuana in the Lives of Americans, The Cannabis Institute of America, Inc. (1980).
(5) Stefanis, C. et al., “Experimental Observations of a 3-Day Hashish Abstinence Period and Reintroduction of Use,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 113-20 (1976); Mendelson, J.H. et al., “Marijuana Withdrawal Syndrome in a Woman,” American Journal of Psychiatry 141: 1289-90 (1984); Williams, E.G. et al., “Studies on Marihuana and Pyrahexl Compound,” Public Health Reports 61: 1059-83 (1946); Greenberg, I. Et al., “Psychiatric and Behavioral Observations of Causal and Heavy Marijuana Users,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 72-84 (1976); Soueif. M.I., “Hashish Consumption in Egypt, With Special Reference to Psychosocial Aspects,” Bulletin on Narcotics 19: 1-12 (1967); Bensusan, A.D., “Marihuana Withdrawal Symptoms,” British Journal of Medicine 3: 112 (1971); Solowij, N. et al., “Biopsychosocial Changes with Cessation of Cannabis Use: A Single Case Study of Acute and Chronic Effects, Withdrawal and Treatment,” Life Sciences 56: 2127-35 (1995); Miles, C.G. et al., An Experimental Study of the Effects of Daily Cannabis Smoking on Behavioral Patterns, Toronto, Canada: Addiction Research Foundation (1974); Mendelson, J.H. et al., “The Effects of Marihuana Use on Human Operant Behavior: Individual Data,” pp. 643-53 in Braude, M.C. and Szara, S. (eds), The Pharmacology of Marihuana. New York: Raven Press (1976).
(6) Marijuana and Medicine: Assessing the Science Base (1999) Institute of Medicine
(7) Reported in Gannon, R., “The Truth About Pot,” Popular Science 192: 76-79 (1968 MĂĄjus).
(8) Jones, R.T. et al., “Clinical Studies of the Tolerance and Dependence,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 221-39 (1976).
(9) Wiesbeck, G.A. et al., “An Evaluation of the History of a Marijuana Withdrawal Syndrome in a Large Population,” Addiction 91: 1469-78 (1996).
Magyar Nemzet 2005. ĂĄprilis 16. A menekĂŒlĆk egyre csak jönnek⊠(kritika)
Az ĂĄllĂtĂĄsok Ă©s cĂĄfolataik.
"TĂ©ny az, hogy a fĂŒvezĆ embernĂ©l kialakulhat egy Ășgynevezett amotivĂĄciĂłs szindrĂłma, amikor az illetĆ valĂłjĂĄban szinte mĂĄr semmi mĂĄssal nem törĆdik, mint a fƱ megszerzĂ©sĂ©vel Ă©s elszĂvĂĄsĂĄval… Miközben a szociĂĄlis, tĂĄrsadalmi, barĂĄti Ă©s pĂĄrkapcsolatai jelentĆsen leĂ©pĂŒlnek, megszƱnnek."
ImmĂĄr huszonöt Ă©ve vizsgĂĄljĂĄk a kutatĂłk azt a kĂ©rdĂ©st hogy vajon a marihuĂĄna amotivĂĄciĂłs szindrĂłmĂĄt okoz-e. MĂĄig nincsenek meggyĆzĆ tudomĂĄnyos bizonyĂtĂ©kok amellett, hogy a marihuĂĄna farmakolĂłgiai hatĂĄsai amotivĂĄciĂłs szindrĂłmĂĄt okoznĂĄnak (1, 2).
Az embereken Ă©s fĆemlĆsökön vĂ©gzett laboratĂłriumi kĂsĂ©rletek eredmĂ©nyei nem tĂĄmasztjĂĄk alĂĄ az amotivĂĄciĂłs szindrĂłma lĂ©tezĂ©sĂ©t (2). Azok az emberek, akik rendszeresen intoxikĂĄlt (a szer hatĂĄsa alatti) ĂĄllapotban vannak, a drog fajtĂĄjĂĄtĂłl fĂŒggetlenĂŒl nem lehetnek a tĂĄrsadalom tĂșl hasznos tagjai, de a kutatĂĄsi eredmĂ©nyek fĂ©nyĂ©ben a marihuĂĄnĂĄnak nincs olyan egyedi hatĂĄsa, amely mindent ĂĄthatĂł letargiĂĄt, diszfĂłriĂĄt Ă©s apĂĄtiĂĄt okozna. (2)
BĆvebben…
"Nem igaz, hogy a fƱ nem okoz fizikĂĄlis megvonĂĄsi tĂŒneteket. Mert okoz. Nagyon sokĂĄig azt gondoltĂĄk, hogy nem, nincs ilyen hozzĂĄszokĂĄs. De ha van egy olyan vegyĂŒlet, ami kĂ©t-hĂĄrom hĂ©t alatt ĂŒrĂŒl ki a szervezetbĆl, Ă©s ha valaki mondjuk csak hĂ©t vĂ©gĂ©n szĂv, akkor mĂĄr „rĂĄ van szĂvva”, mielĆtt a kiĂŒrĂŒlĂ©s megtörtĂ©nne, akkor a szervezetben lĂ©vĆ mennyisĂ©g, a parasztlogika szerint, csak halmozĂłdik."
A marihuĂĄna fogyasztĂĄsa utĂĄn kĂ©t ĂłrĂĄn belĂŒl a THC szint rendszerint a pszichoaktĂv hatĂĄshoz szĂŒksĂ©ges szint alĂĄ csökken az agyban (3). A zsĂrsejtekbĆl felszabadulĂł mennyisĂ©g azonban tĂșl csekĂ©ly ahhoz, hogy pszichoaktĂv hatĂĄst fejtsen ki, tehĂĄt mind az alkalmi, mind a gyakori marihuĂĄnahasznĂĄlĂłknĂĄl alig pĂĄr ĂłrĂĄig tart a pszichoaktĂv hatĂĄs. Ha az emberek gyakrabban fogyasztanak marihuĂĄnĂĄt, a vĂ©rben Ă©s az agyban magasabb lesz a THC szint. A korĂĄbban fogyasztott, a zsĂrsejtek ĂĄltal a vĂ©rĂĄramba kibocsĂĄtott kis mennyisĂ©gƱ THC azonban mĂ©g akkor sem jĂĄrul hozzĂĄ eredmĂ©nyesen az intoxikĂĄciĂł szintjĂ©nek emelkedĂ©sĂ©hez (1).
BĆvebben…
"ElĆször is az következik, hogy az ember toleranciĂĄja fokozĂłdik a szer irĂĄnt. TehĂĄt, egyre több kell ebbĆl a pszichoaktĂv vegyĂŒletbĆl, mert az agy hozzĂĄszokik. A mĂĄsik tĂ©ny: hogy hiĂĄnytĂŒnet ekkor, a mĂĄsodik hĂ©t körĂŒl, komoly agresszivitĂĄs, indulati töltöttsĂ©g, hangulatzavar, depressziĂł, rossz közĂ©rzet jelentkezik. Ăs a fizikĂĄlis megvonĂĄsi tĂŒnetek: ezeknek a srĂĄcoknak Ășgy remeg a kezĂŒk, mint az alkoholistĂĄknak az italmegvonĂĄsnĂĄl. JellemzĆ a testszerte törtĂ©nĆ verejtĂ©kezĂ©s, nagyon komoly alvĂĄszavar."
TĂ©ny, hogy a legtöbb ember, aki marihuĂĄnĂĄt szĂv, alkalomszerƱen teszi (1). A legtöbb rendszeres hasznĂĄlĂł hĂșszas Ă©vei vĂ©gĂ©re felhagy marihuĂĄna-fogyasztĂĄsĂĄval (4). Nagyon kevesen vĂĄlnak napi marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłvĂĄ, Ă©s ezeknek is egy rĂ©sze vĂĄlik valĂłban fĂŒggĆvĂ© a szertĆl. Egyes emberek rendszeresen Ă©s hosszĂș Ă©vekig szĂvnak marihuĂĄnĂĄt anĂ©lkĂŒl, hogy annak bĂĄrmilyen komolyabb negatĂv fizikai, pszichikai vagy tĂĄrsadalmi következmĂ©nyĂ©t megtapasztalnĂĄk. (5) A marihuĂĄna fĂŒggĆsĂ©get kivĂĄltĂł potenciĂĄlja kisebb mint a legtöbb illegĂĄlis szerĂ©, de kisebb dohĂĄnyĂ©nĂĄl Ă©s az alkoholĂ©nĂĄl is (6).
Rendszeres erĆs hasznĂĄlĂłk egy rĂ©szĂ©nĂ©l ugyanakkor valĂłban kialakulhat „fĂŒggĆsĂ©gnek” diagnosztizĂĄlhatĂł ĂĄllapot (nem akkora hogy az bĂĄrmifĂ©le bƱncselekmĂ©ny elkövetĂ©sĂ©hez vezetne, a marihuĂĄna birtoklĂĄsĂĄn kĂvĂŒl (6). SzĂĄmos, az elmĂșlt Ă©vtizedekben vĂĄltozatos körĂŒlmĂ©nyek között elvĂ©gzett tudomĂĄnyos kutatĂĄs szerint ritkĂĄn jelentkeznek elvonĂĄsi tĂŒnetek akkor, amikor a nagy mennyisĂ©get fogyasztĂł marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk hirtelen felhagynak a fogyasztĂĄssal (7). A kutatĂĄsok valĂłban leĂrnak marihuĂĄna Ă©s THC elvonĂĄsi tĂŒneteket, de ezek jĂłval enyhĂ©bbek Ă©s rövidebb ideig tartanak mint alkohol vagy a heroin elvonĂĄsĂĄnak tĂŒnetei. (1,2)
BĆvebben…
"Az elmĂșlt Ă©vekben egyĂ©bkĂ©nt a sĂșlyosabb esetek szaporodĂĄsĂĄt tapasztalom, lĂĄtom a fiataloknĂĄl. A fiatalkorĂșak viszont nem Ă©rzik ezt problĂ©mĂĄnak, fĆkĂ©nt a szĂŒlĆk keresnek meg: a gyerekĂŒk 18–19 Ă©ves, Ă©s mĂĄsodikos gimnazista, mĂĄr kirĂșgtĂĄk hĂĄrom sulibĂłl, olyan szinten nem fog az agya, nem Ă©rdekli semmi sem, magatartĂĄszavarok vannak, agresszivitĂĄs, ĂŒvöltözĂ©s, pĂ©nzlenyĂșlĂĄs, megbĂzhatatlansĂĄg, hazugsĂĄgok…"
Nincsen meggyĆzĆ tudomĂĄnyos bizonyĂtĂ©k arra, hogy a marihuĂĄna akĂĄr a tinĂ©dzsereknĂ©l, akĂĄr a felnĆtteknĂ©l pszicholĂłgiai kĂĄrokat vagy mentĂĄlis betegsĂ©get okozna. (1)
A marihuĂĄna nem okoz jelentĆs vĂĄltozĂĄsokat az emberek viselkedĂ©sĂ©ben. Ugyanakkor lĂ©tezik a marihuĂĄnĂĄnak is problĂ©mĂĄs hasznĂĄlata. A kutatĂĄsok alapjĂĄn Ășgy tƱnik, a problĂ©mĂĄs marihuĂĄna-hasznĂĄlat sokkal inkĂĄbb tĂŒnete, mint oka a lelki Ă©s tĂĄrsas problĂ©mĂĄknak. (1)
BĆvebben…
A kutatĂĄsok szerint a közĂ©piskolĂĄs diĂĄkok esetĂ©ben az erĆs marihuĂĄna-hasznĂĄlat összefĂŒgg a rossz teljesĂtmĂ©nnyel, de ez a problĂ©ma mĂĄr a fogyasztĂĄs elĆtt is fellĂ©pett nĂĄluk. A rossztanulĂłk, vagy a beilleszkedĂ©si zavarral kĂŒzdĆk többet hasznĂĄlnak marihuĂĄnĂĄt, de nem a marihuĂĄna szĂvĂĄsĂĄtĂłl vĂĄlnak rossz tanulĂłvĂĄ vagy deviĂĄnssĂĄ. (2)
BĆvebben…
A tudomĂĄnyos vizsgĂĄlatok alapjĂĄn nincsen meggyĆzĆ bizonyĂtĂ©k arra, hogy a hosszĂș tĂĄvĂș erĆs marihuĂĄna-hasznĂĄlat tartĂłsan kĂĄrosĂtja az emlĂ©kezetet vagy mĂĄs kognitĂv (gondolkodĂĄsi) funkciĂłkat. Az elmĂșlt harminc Ă©vben a kutatĂłk többnyire kisebb kognitĂv eltĂ©rĂ©seket talĂĄltak a krĂłnikus marihuĂĄna-hasznĂĄlĂłk Ă©s nem hasznĂĄlĂłk között, s az eredmĂ©nyek tanulmĂĄnyonkĂ©nt is kĂŒlönböznek. A marihuĂĄna hatĂĄsa alatt az emberek nehezebben tanulnak meg Ășj dolgokat (rövidtĂĄvĂș memĂłria), Ă©s ezekre rosszabbul is emlĂ©keznek. Ez a rövidtĂĄvĂș memĂłriĂĄban beĂĄllĂł mƱködĂ©scsökkenĂ©s csak az intoxikĂĄciĂł (a marihuĂĄna agyi hatĂĄsĂĄnak) idĆtartamĂĄnak vĂ©gĂ©ig tart. (1)
BĆvebben…
"Az teljesen mĂĄs, ha kialakult, stabil szemĂ©lyisĂ©gek hasznĂĄlnak fĂŒvet Ă©s kontrollt tudnak felĂĄllĂtani. De a fiatalok mikor tudnak valaha is valamiben kontrollt mutatni? KĂŒlönösen, ha olyan felnĆtt populĂĄciĂł veszi Ćket körĂŒl, amelyik szintĂ©n nem kĂ©pes erre. Akik, ha esznek, zabĂĄlnak, ha isznak, vedelnek."
Dr. Csernus Imre munkĂĄja sorĂĄn azokkal a felnĆttekkel Ă©s fiatalokkal talĂĄlkozik akik szĂĄmĂĄra problĂ©mĂĄs lehet a kontroll megtartĂĄsa. Ugyanakkor a „klinikus tĂ©vedĂ©sĂ©be” esik Csernus, mikor „klinikai eseteibĆl” ĂĄltalĂĄnosĂt a pszichoaktĂv szer-fogyasztĂłkra vagy ĂĄltalĂĄban a fiatalokra. TĂ©ny, hogy a legtöbb ember (Ă©s fiatal ember), aki marihuĂĄnĂĄt szĂv, alkalomszerƱen teszi (1), a legtöbb rendszeres hasznĂĄlĂł pedig hĂșszas Ă©vei vĂ©gĂ©re felhagy marihuĂĄna-fogyasztĂĄsĂĄval (4).
"Itt meg kialakulatlan szemĂ©lyisĂ©gszerkezetƱ emberekhez intĂ©z felhĂvĂĄst ez a szervezet, hogy csinĂĄld, liberalizĂĄld!"
A Kendermag EgyesĂŒlet Ă©s a PolgĂĄri EngedelmessĂ©gi Mozgalomhoz csatlakozĂłk, valamint a velĂŒk szolidaritĂĄst vĂĄllalĂł szakĂ©rtĆk nem buzdĂtottak kĂĄbĂtĂłszer-fogyasztĂĄsra. A kĂĄbĂtĂłszer-jelensĂ©g kezelĂ©sĂ©ben eredmĂ©nytelen, költsĂ©ges Ă©s kĂĄros bĂŒntetĆjogi ĂŒldözĂ©s ellen lĂ©ptek fel.
"– Ezek szerint most nem nagyon van mĂĄs Ășt a tiltĂĄs helyett.
– Minden törvĂ©nynĂ©l lehet kivetnivalĂłt talĂĄlni. De az a törvĂ©ny, ami egy adott populĂĄciĂłnak megfelelĆ lesz, egy mĂĄsiknak nem lesz megfelelĆ. Ăn Ășgy lĂĄtom, hogy MagyarorszĂĄgon az ĂĄltalĂĄnos mentĂĄlhigiĂ©niĂĄs fejlĆdĂ©s mindannyiunkra rĂĄfĂ©r. Ăs ez nem valami elvont dolog: ez a mentĂĄlis ĂĄllapot jellemzi a zsarukat, a bĂrĂĄkat Ă©s a Kendermag EgyesĂŒletbĆl jövĆ embereket is. Csak vilĂĄgbajnokok vagyunk kifogĂĄsok keresĂ©sĂ©ben. Hogy ĂĄthĂĄrĂtsuk a felelĆssĂ©get mĂĄsra, Ă©s ebbĆl következik az irigysĂ©g, az önzĂ©s, a szomszĂ©d kertje mindig zöldebb, az ĂŒgyeskedĂ©s, Ă©s a normĂĄk, törvĂ©nyek be nem tartĂĄsa.”
A cikk ezzel a jelentĆs csĂșsztatĂĄssal zĂĄrul. Csernus tehĂĄt elĆször elmondja hogy a dekriminalizĂĄlĂĄsban „van rĂĄciĂł” (az indoklĂĄsĂĄval ehelyĂŒtt sem Ă©rtĂŒnk egyet: „ezek beteg emberek, hogy szemĂ©lyisĂ©gzavarral kĂŒszködnek, Ă©s hogy mintakövetĆ magatartĂĄst tanĂșsĂtanak…”), de a Kendermag EgyesĂŒlet összemossa azt a legalizĂĄciĂłval, ami nagyon kĂĄros lenne, mert a magyar tĂĄrsadalom mentĂĄlhigiĂ©nĂ©s ĂĄllapota rettenetes, az interjĂș kĂ©szĂtĆje ezek utĂĄn Ăgy összegez: „nem nagyon van mĂĄs Ășt a tiltĂĄs helyett”. Van.
ForrĂĄsok:
(1) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következĆ forrĂĄsok ebbĆl az összefoglalĂł kötetbĆl szĂĄrmaznak: 3, 5, 7)
(2) Mitch Earleywine: MarihuĂĄna – a tudomĂĄny ĂĄllĂĄspontja. EDGE 2000-NDI KiadĂł, Budapest, 2004.
(3) Argurell, S. et al., „Pharmacokinetics and Metabolism of Delta-9-Tetrahydrocannabinol and Other Cannabinoids with Emphasis on Man,” Pharmacological Reviews 38: 21-43 (1986); Cone, E.J. et al., „Acute Effects of Smoking Marijuana on Hormones, Subjective Effects and Performance in Male Human Subjects,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 24: 1749-54 (1986).
(4) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(5) Heishman, S.J. et al., “Effects of Tetrahydrocannabinol Content on Marijuana Smoking Behavior, Subjective Reports, and Performance,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 34: 173-79 (1989); Perez-Reyes, M., “Pharmacodynamics of Certain Drugs of Abuse,” pp. 287-311 in Barnett, G. and Chiang, C.N. (eds), Pharmacokinetics and Pharmacodynamics of Psychoactive Drugs, Foster City, CA: Biomedical Publications (1985); Perez-Reyes, M., “Marijuana Smoking: Factors that Influence the Bioaviablity of Tetrahydrocannabinol,” pp. 42-62 in Chiang, N.C. and Hawks, R.L. (eds), Research Findings in Smoking of Abused Substances, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990).
(6) Advisory Council on the Misuse of Drugs. The classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971, (UK Government) Home Office, March 2002.
(7) Stefanis, C. et al., “Experimental Observations of a 3-Day Hashish Abstinence Period and Reintroduction of Use,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 113-20 (1976); Mendelson, J.H. et al., “Marijuana Withdrawal Syndrome in a Woman,” American Journal of Psychiatry 141: 1289-90 (1984); Williams, E.G. et al., “Studies on Marihuana and Pyrahexl Compound,” Public Health Reports 61: 1059-83 (1946); Greenberg, I. Et al., “Psychiatric and Behavioral Observations of Causal and Heavy Marijuana Users,” Annals of the New York Academy of Sciences 282: 72-84 (1976); Soueif. M.I., “Hashish Consumption in Egypt, With Special Reference to Psychosocial Aspects,” Bulletin on Narcotics 19: 1-12 (1967); Bensusan, A.D., “Marihuana Withdrawal Symptoms,” British Journal of Medicine 3: 112 (1971); Solowij, N. et al., “Biopsychosocial Changes with Cessation of Cannabis Use: A Single Case Study of Acute and Chronic Effects, Withdrawal and Treatment,” Life Sciences 56: 2127-35 (1995); Miles, C.G. et al., An Experimental Study of the Effects of Daily Cannabis Smoking on Behavioral Patterns, Toronto, Canada: Addiction Research Foundation (1974); Mendelson, J.H. et al., “The Effects of Marihuana Use on Human Operant Behavior: Individual Data,” pp. 643-53 in Braude, M.C. and Szara, S. (eds), The Pharmacology of Marihuana. New York: Raven Press (1976).
A haarlem-i coffee shopok elutasĂtjĂĄk az igazolvĂĄny bevezetĂ©sĂ©t
A holland coffee shop tulajdonosok szembeszĂĄllnak a kormĂĄny azon törekvĂ©sĂ©vel, hogy ne adhassanak el kĂŒlföldi ĂĄllampolgĂĄrnak
TanulmĂĄnyok
GYISM: "Közös nevezĆ", avagy a kĂĄbĂtĂłszer-problĂ©ma kezelĂ©se MagyarorszĂĄgon
ICSSZEM, HajlĂ©ktalanokĂ©rt KözalapĂtvĂĄny, NCSSZI: SzociĂĄlis ellĂĄtĂĄsok Ă©s kĂĄbĂtĂłszer-problĂ©ma
RĂĄcz JĂłzsef: ĂrtalomcsökkentĆ drogpolitika
Ritter IldikĂł: RendĆrök Ă©s szenvedĂ©lyszerek
Anya Sarang, Raminta Stuikyte, Roman Bykov: Implementation of harm reduction measures in Eastern Europe and Central Asia: Lessons Learned
CEHHRN: Sexwork, HIV/AIDS, and human rights in Central and Eastern Europe and Central Asia
Hamish Warburton, Paul J. Turnbull and Mike Hough: Occasional and controlled heroin use Not a problem?
Human Rights Watch: Lessons Not Learned: Human Rights Abuses and HIV/ADIS in the Russian Federation
Human Rights Watch: Ukraine – Rhetoric and Risk, Human Rights Abuses Impeding Ukraine’s Fight against HIV/AIDS
Human Rights Watch: United States Injecting Reason: Human Rights and HIV Prevention for Injecting Drug Users
IHRD: Evidence for Harm Reduction
IHRD: Harm Reduction Developements
IHRD: Illicit drug policies and the global HIV epidemic of UN and National Government Approaches
IHRD: Unintented Consequences: Drug Policies Fuel the HIV Epidemic in Russia and Ukraine
OSI IHRD: Harm Reduction – Questions and Answers
Institute of Medicine, Board on Global Health: Preventing HIV Infection among injecting drug users in High Risk Countries: An Assessment of the Evidence
Neil Hunt: Forward Thinking on Drugs – A review of the evidence-base for harm reduction approaches to drug use
Robet J. MacCoun: Toward a psychology of harm reduction
WHO: Evidence for Action on HIV/AIDS and injecting drug use
WHO: Evidence for Action: Effectiveness of Community
WHO: Forty-eight World Health Assembly geneva, 1-12 may 1995
WHO: Harm Reduction Approaches to Injecting Drug Use
A betiltott WHO kokain tanulmĂĄny
WHO Unicri: The Natural History of Cocaine Abuse: a case study endeavour
A Beckley Foundation årtalomcsökkentésel kapcsolatos tanulmånyai
Room For Change – Adj helyet a VĂĄltozĂĄsnak!
A megosztott tƱ-, Ă©s fecskendĆ-hasznĂĄlat a intravĂ©nĂĄs droghasznĂĄlĂłk között olyan fertĆzĂ©sekhez vezet mint a HIV Ă©s az Hepatitis C. A hasznĂĄlat utĂĄn az utcĂĄkon eldobĂĄlt tƱk ellenĂ©rzĂ©seket vĂĄltanak ki a helyi lakossĂĄg körĂ©ben. A megoldĂĄs azonban nem a rendĆrsĂ©g kezĂ©ben van – a szerhasznĂĄlĂłk elĆĂĄllĂtĂĄsa nem csökkenti a drogfogyasztĂłk szĂĄmĂĄt, hanem arra kĂ©szteti Ćket, hogy mĂ©g veszĂ©lyesebb körĂŒlmĂ©nyek között injektĂĄljanak Ă©s minĂ©l elĆbb eldobĂĄljĂĄk a fecskendĆket. A kĂĄbĂtĂłszerek elleni kĂŒzdelem rĂ©gi mĂłdszerei nem mƱködnek. Ez egy olyan kampĂĄny, mely Ășj megoldĂĄsok keresĂ©sĂ©re szĂłlĂt – hogy teret kapjon a vĂĄltozĂĄs.
Marinol
KollĂ©gĂĄink lefordĂtottĂĄk Ă©s feltöltöttĂ©k a magyar nyelvƱ WikipediĂĄra a Marinol (Dronabinol) nevƱ szintetikus gyĂłgyĂĄszati THC leĂrĂĄsĂĄt. A CND 50. ĂŒlĂ©sĂ©n a gyĂłgyszer enyhĂ©bb kategĂłriĂĄba sorolĂĄsa ellen MagyarorszĂĄg delegĂĄciĂłja tiltakozott.
Drogriporter Szabadegyetem I. – Ecstasy
A Drogriporter Ășj rendezvĂ©nysorozatot indĂt Drogriporter Szabadegyetem cĂmmel olyan emberek szĂĄmĂĄra, akik szeretnĂ©nek elmĂ©lyĂŒlt, tĂĄrgyilagos ismereteket szerezni a drogok vilĂĄgĂĄrĂłl. A Szabadegyetem elsĆ rendezvĂ©nye egy olyan szerrĆl szĂłl, amelyrĆl ma mĂĄr egyre inkĂĄbb nem csak partidrogkĂ©nt, de ĂgĂ©retes pszichoterĂĄpiĂĄt elĆsegĂtĆ gyĂłgyszerkĂ©nt is lehet olvasni. – AZ ĂSSZES ELĆADĂS VIDEĂJA ELĂRHETĆ
A TASZ a szigorĂtĂĄsrĂłl
A TASZ ĂŒdvözli a kormĂĄny azon szĂĄndĂ©kĂĄt, hogy az eredeti törvĂ©nytervezet szigorĂĄn enyhĂtsen, azonban a törvĂ©nyjavaslat mĂ©g mindig nem igazsĂĄgos, tettarĂĄnyos Ă©s következetes – olvasd el a TASZ ĂĄllĂĄspontjĂĄt Ă©s javaslatait!
Az amerikai drogpolitikai vita
A BeszĂ©lĆben megjelent cikkvĂĄltĂĄsban Ethan Nadelmann politolĂłgus csap össze az amerikai drogcĂĄrral.