A pszichedelikus szerek megnyíló legális piaca számos élelmes vállalkozó fantáziáját mozgatja meg. Sok kutató aggódik, hogy túl gyors a tempó és a gyakorlat a tudomány elé szalad.
Találatok erre: Test CWNA-109 Questions 🍶 CWNA-109 Passed ☁ Practice CWNA-109 Exam Fee 🧩 Search for ⏩ CWNA-109 ⏪ and download it for free immediately on ▷ www.pdfvce.com ◁ 💞Test CWNA-109 Questions
Anti-kannabisz tabletta a piacon
Bár a gyógyászati marihuána értékét kétségbe vonják, a francia hatóságok engedélyezték egy bizonytalan hosszú távú kockázatokkal rendelkező tabletta forgalmazását, amely blokkolja a kannabisz hatásait.
Drogriporter Szabadegyetem I. – Ecstasy
A Drogriporter új rendezvénysorozatot indít Drogriporter Szabadegyetem címmel olyan emberek számára, akik szeretnének elmélyült, tárgyilagos ismereteket szerezni a drogok világáról. A Szabadegyetem első rendezvénye egy olyan szerről szól, amelyről ma már egyre inkább nem csak partidrogként, de ígéretes pszichoterápiát elősegítő gyógyszerként is lehet olvasni. – AZ ÖSSZES ELŐADÁS VIDEÓJA ELÉRHETŐ
A TASZ a szigorításról
A TASZ üdvözli a kormány azon szándékát, hogy az eredeti törvénytervezet szigorán enyhítsen, azonban a törvényjavaslat még mindig nem igazságos, tettarányos és következetes – olvasd el a TASZ álláspontját és javaslatait!
Rodney Skager: Alternatív prevenció
A Kaliforniai Egyetem (UCLA) pszichológia professzora összefoglalja tapasztalatait az amerikai iskolai prevenciós programok sikereiről és kudarcairól.
Tiltott szerek jegyzékei
Melyek a tiltott szerek Magyarországon? Itt megtalálod a teljes és hatályos listát!
Tanulmányok
GYISM: "Közös nevező", avagy a kábítószer-probléma kezelése Magyarországon
ICSSZEM, Hajléktalanokért Közalapítvány, NCSSZI: Szociális ellátások és kábítószer-probléma
Rácz József: Ártalomcsökkentő drogpolitika
Ritter Ildikó: Rendőrök és szenvedélyszerek
Anya Sarang, Raminta Stuikyte, Roman Bykov: Implementation of harm reduction measures in Eastern Europe and Central Asia: Lessons Learned
CEHHRN: Sexwork, HIV/AIDS, and human rights in Central and Eastern Europe and Central Asia
Hamish Warburton, Paul J. Turnbull and Mike Hough: Occasional and controlled heroin use Not a problem?
Human Rights Watch: Lessons Not Learned: Human Rights Abuses and HIV/ADIS in the Russian Federation
Human Rights Watch: Ukraine – Rhetoric and Risk, Human Rights Abuses Impeding Ukraine’s Fight against HIV/AIDS
Human Rights Watch: United States Injecting Reason: Human Rights and HIV Prevention for Injecting Drug Users
IHRD: Evidence for Harm Reduction
IHRD: Harm Reduction Developements
IHRD: Illicit drug policies and the global HIV epidemic of UN and National Government Approaches
IHRD: Unintented Consequences: Drug Policies Fuel the HIV Epidemic in Russia and Ukraine
OSI IHRD: Harm Reduction – Questions and Answers
Institute of Medicine, Board on Global Health: Preventing HIV Infection among injecting drug users in High Risk Countries: An Assessment of the Evidence
Neil Hunt: Forward Thinking on Drugs – A review of the evidence-base for harm reduction approaches to drug use
Robet J. MacCoun: Toward a psychology of harm reduction
WHO: Evidence for Action on HIV/AIDS and injecting drug use
WHO: Evidence for Action: Effectiveness of Community
WHO: Forty-eight World Health Assembly geneva, 1-12 may 1995
WHO: Harm Reduction Approaches to Injecting Drug Use
A betiltott WHO kokain tanulmány
WHO Unicri: The Natural History of Cocaine Abuse: a case study endeavour
A Beckley Foundation ártalomcsökkentésel kapcsolatos tanulmányai
HIV/AIDS megelőzés és tűcsere – nemzetközi helyzetkép
A Szerzett Immunhiányos Szindróma (AIDS) terjedésének egyik fő útja az injekciós felszerelések megosztása. A tűcsereprogramok a világ számos országában egyértelműen hatékonynak bizonyultak a járvány megfékezésében.
2005. június 27. Heves Megyei Hírlap 4.oldal Lassan halálba cipelő pillanatnyi boldogság (a Drogriporter.hu levele)
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
[3] Grinspoon, L., Marihuana Reconsidered, Cambridge, MA: Harvard University Press (1971); Grinspoon, L. and Bakalar, J.B., Marijuana: The Forbidden Medicine, New Haven: Yale University Press (1993); Sloman, L., Reefer Madness: Marijuana in America, New York: Grove Press (1979); Novak, W., High Culture: Marijuana in the Lives of Americans, The Cannabis Institute of America, Inc. (1980).
[4] Chait, L.D., „Subjective and Behavioral Effects of Marijuana the Morning After,” Psychopharmacology 100: 328-33 (1990); Cocchetto, D.M. et al., „ Relationship Between Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentration and Pharmacologic Effects in Man,” Psychopharmacology 75: 158-64 (1981); Hollister, L.E. et al., „Do Plasma Concentrations of Delta-9-Tetrahydrocannabinol Reflect the Degree of Intoxication?,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 171-77S (1981); Lindgren, J.C. et al., „Clinical Effects and Plasma Levels of Delta-9-Tetrahydrocannabinol (Delta-9-THC) in Heavy and Light Users of Cannabis,” Psychopharmacology 74: 802-12 (1981); Perez-Reyes, M. et al., „The Clinical Pharmacology and Dynamics of Marijuana Cigarette Smoking,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 201-07S (1981); Perez-Reyes, M. et al., „Comparison of Effects of Marijuana Cigarettes of Three Different Potencies,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 31: 617-24 (1982); Ohlsson, A. et al., „ Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentrations and Clinical Effects After Oral and Intravenous Administratiion and Smoking,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 28: 409-16 (1980); Leirer, V.O. et al., „Marijuanan, Aging, and Task Difficult Effects on Pilot Performance,” Avitation, Space, and Environmental Medicine 60: 1145-52 (1989); Janowsky, D.S. et al., „Marijuana Effects on Stimulated Flying Ability,” American Journal of Psychiatry 133: 384-88 (1976); Cone et al. (1986). In.: Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
Marihuána és iskolai teljesítmény
A közhiedelemmel szemben több mint fél tucat vizsgálat bizonyítja, hogy a marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (1).
A marihuána-használók és nem használók egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben (2), és ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (3). Néhány kutató a marihuána-használók esetében éppenséggel jobb jegyeket talált (4).
A marihuána-fogyasztás az egyetemeken és a főiskolákon nem befolyásolja a teljesítményt, a középiskolás diákok körében végzett vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy az erős marihuána-használat összefügg a tanulmányok sikertelenségével. Az erős marihuána-használóknak rosszabb jegyei vannak és kevésbé érdeklődnek a karrierjük iránt, mint az alkalmi használók vagy nem használók, gyakrabban hagyják ott az iskolát, kevesebb időt fordítanak a házi feladatokra és többet lógnak a suliból (5).
A legtöbb erős fogyasztónak már rossz jegyei voltak a marihuána fogyasztása előtt, tehát nem ez a szer okozta a rossz teljesítményt (6). Ráadásul az erős marihuána-használók hajlamosabbak más illegális drogok és alkohol gyakori fogyasztására, mint az alkalmi használók vagy a nem használók (7).
Mikor a tanulmányok ezeket a tényezőket is kiszűrték, akkor a marihuána-használat nem járult hozzá jelentős módon a középiskolás diákok tanulmányi teljesítményének alakulásához (8). A marihuána-használat minden valószínűség szerint nem okoz gyenge iskolai teljesítményt, a marihuána rendszeres használata a középiskolában inkább egy általános devianciamintába illeszkedik (1). Depressziós, motiválatlan, a konvenciókhoz nem alkalmazkodó középiskolások választhatják a marihuánát, de valószínűleg nem a marihuána okozza a devianciájukat. (1)
(Folytatás következik…)
Források:
(1) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(2) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(3) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q., „Chronic Marihuana Use and Psychosocial Adaptation,” American Journal of Psychiatry 130: 132 – 40 (1973).
(4) Goode, E., “Drug Use and Grades in College,” Nature 234: 225-27 (1971); Gergen, M.K. et al., “Correlates of Marijuana Use Among College Students,” Journal of Applied Social Psychology 2: 1-16 (1972); Blum, R., Students and Drugs, San Fransisco: Jossey-Bass (1969); Mellinfer et al. (1978).
(5) Jessor, R. et al., “Psychosocial Correalates of Marihuana Use and Problem Drinking in a National Sample of Adolescence,” American Journal of Public Health 70: 604-13 (1980); Brook, J.S. et al., “Stability of Personality During Adolescence and its Relationship to Stage of Drug Use,” Genetic, Social,and General Psychology 111: 317-30 (1985); Block, J. et al., Longitudinally foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environment Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Kandel, D.B. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” General Archives of Psychiatry 53: 71-80 (1996); Kandel, D.B. and Logan, J.A., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood: I. Periods of Risk for Initiation, Contunued Use and Discontinuation,” American Journal of Public Health 74: 660-66 (1984); Hawkins, J.D. et al., “Risk and Protective Factors for Alohol and Other Drug Problems in Adolescence and Early Adulthood: Implications for Substance Abuse Prevention,” Psychological Bulletin 112: 64-105 (1992).
(6) Shedler, J. and Block, J., “Adolescent Drug Use and Psychosocial Health,” American Psychologist 45: 612-30 (1990); Block et al (1988).
(7) Johnson, V., “A Longitudinal Assessment of Predominant Patterns of Drug Use Among Adolescence and Young Adults,” pp. 173-82 in Chesher, G. et al. (eds), Marijuana: An International Research Report, Canberra: Australian Government Publishing Service (1988); Yamaguchi, K. and Kandel, D.P., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood III: Predictors of Progression,” American Journal of Public Health 74: 673-81 (1974); Jessor, R., “Roblems Drinking and the Dimensions of Involvement with Drugs,” American Journal of Public Health 73: 543-52 (1983); Kandel, D.P. and Yamaguchi, K., “From Beer to Crack: Developmental Patterns of Drug Involvement,” American Journal of Public Health 83: 851-55 (1993); Kandel, D.P. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” Archives of General Psychiatry 53: 71-80 (1996).
(8) Hall. W., et al., The Health and Psychological Consequence of Cannabis Use, Canberra: Australian Government Publishing Service (1994).
A 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 forrás a következő összefoglalóból származik:
Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997