A közhiedelemmel szemben több mint fél tucat vizsgálat bizonyítja, hogy a marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (1).
A marihuána-használók és nem használók egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben (2), és ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (3). Néhány kutató a marihuána-használók esetében éppenséggel jobb jegyeket talált (4).
A marihuána-fogyasztás az egyetemeken és a főiskolákon nem befolyásolja a teljesítményt, a középiskolás diákok körében végzett vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy az erős marihuána-használat összefügg a tanulmányok sikertelenségével. Az erős marihuána-használóknak rosszabb jegyei vannak és kevésbé érdeklődnek a karrierjük iránt, mint az alkalmi használók vagy nem használók, gyakrabban hagyják ott az iskolát, kevesebb időt fordítanak a házi feladatokra és többet lógnak a suliból (5).
A legtöbb erős fogyasztónak már rossz jegyei voltak a marihuána fogyasztása előtt, tehát nem ez a szer okozta a rossz teljesítményt (6). Ráadásul az erős marihuána-használók hajlamosabbak más illegális drogok és alkohol gyakori fogyasztására, mint az alkalmi használók vagy a nem használók (7).
Mikor a tanulmányok ezeket a tényezőket is kiszűrték, akkor a marihuána-használat nem járult hozzá jelentős módon a középiskolás diákok tanulmányi teljesítményének alakulásához (8). A marihuána-használat minden valószínűség szerint nem okoz gyenge iskolai teljesítményt, a marihuána rendszeres használata a középiskolában inkább egy általános devianciamintába illeszkedik (1). Depressziós, motiválatlan, a konvenciókhoz nem alkalmazkodó középiskolások választhatják a marihuánát, de valószínűleg nem a marihuána okozza a devianciájukat. (1)
(Folytatás következik…)
Források:
(1) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(2) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(3) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q., „Chronic Marihuana Use and Psychosocial Adaptation,” American Journal of Psychiatry 130: 132 – 40 (1973).
(4) Goode, E., “Drug Use and Grades in College,” Nature 234: 225-27 (1971); Gergen, M.K. et al., “Correlates of Marijuana Use Among College Students,” Journal of Applied Social Psychology 2: 1-16 (1972); Blum, R., Students and Drugs, San Fransisco: Jossey-Bass (1969); Mellinfer et al. (1978).
(5) Jessor, R. et al., “Psychosocial Correalates of Marihuana Use and Problem Drinking in a National Sample of Adolescence,” American Journal of Public Health 70: 604-13 (1980); Brook, J.S. et al., “Stability of Personality During Adolescence and its Relationship to Stage of Drug Use,” Genetic, Social,and General Psychology 111: 317-30 (1985); Block, J. et al., Longitudinally foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environment Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Kandel, D.B. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” General Archives of Psychiatry 53: 71-80 (1996); Kandel, D.B. and Logan, J.A., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood: I. Periods of Risk for Initiation, Contunued Use and Discontinuation,” American Journal of Public Health 74: 660-66 (1984); Hawkins, J.D. et al., “Risk and Protective Factors for Alohol and Other Drug Problems in Adolescence and Early Adulthood: Implications for Substance Abuse Prevention,” Psychological Bulletin 112: 64-105 (1992).
(6) Shedler, J. and Block, J., “Adolescent Drug Use and Psychosocial Health,” American Psychologist 45: 612-30 (1990); Block et al (1988).
(7) Johnson, V., “A Longitudinal Assessment of Predominant Patterns of Drug Use Among Adolescence and Young Adults,” pp. 173-82 in Chesher, G. et al. (eds), Marijuana: An International Research Report, Canberra: Australian Government Publishing Service (1988); Yamaguchi, K. and Kandel, D.P., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood III: Predictors of Progression,” American Journal of Public Health 74: 673-81 (1974); Jessor, R., “Roblems Drinking and the Dimensions of Involvement with Drugs,” American Journal of Public Health 73: 543-52 (1983); Kandel, D.P. and Yamaguchi, K., “From Beer to Crack: Developmental Patterns of Drug Involvement,” American Journal of Public Health 83: 851-55 (1993); Kandel, D.P. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” Archives of General Psychiatry 53: 71-80 (1996).
(8) Hall. W., et al., The Health and Psychological Consequence of Cannabis Use, Canberra: Australian Government Publishing Service (1994).
A 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 forrás a következő összefoglalóból származik:
Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
