Egy extrém példa arra hogy a lapok igenis leközlik az olvasói leveleket. Kíváncsi vagyok az ellentétes véleményeknek is helyt adnak-e! Lehet próbálkozni!
Találatok erre: Exam NCA-6.5 Details 🧰 Reliable NCA-6.5 Test Materials 📕 NCA-6.5 Guide 🏟 Search on ( www.pdfvce.com ) for NCA-6.5 to obtain exam materials for free download ⚓Best NCA-6.5 Preparation Materials
Drogpolitikai vitafórum az ELTE-ÁJK-on
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
A beszélgetés résztvevői:
BogárPéter – fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyész – Fővárosi Főügyészség
CsendesLászló – ny. r. alezredes, főiskolai docens, Bűnmegelőzési Akadémia vezető – IRM
FrechÁgnes – kollégiumvezető bíró – Fővárosi Bíróság
SárosiPéter – Drogpolitikai Programvezető – Társaság a Szabadságjogokért
Moderátor:
BarnaErika – kommunikációs és marketing igazgató – Kék Pont
Mindenkit szeretettel várunk 2008. november 25-én, kedden 18:00-kor az ELTE ÁJK II. termében
(1053 Egyetem tér 1-3., első emelet)!
Tamás Gáspár Miklós az AB drogdöntéséről
TGM az Indexnek adott interjújában éles szavakkal bírálja az Alkotmánybíróság drogdöntését.
Áttérnek a britek a kokainra?
A sajtó félreveztő cikkeire reagáló programunkban az InfoRádiónak írtunk egy angliai hír kapcsán.
Széljegyzetek – 2023.08.08.
Sharon Salzberg meditációs oktató meséli, hogy régen egy burmai erdei kolostorban vett részt elvonuláson egy híres tanítóval. A napok csendes meditációval teltek, és neki rendszeresen be kellett számolni a mesternek arról, mit tapasztalt a meditáció során.
Salzberg olyan elvárásokkal érkezett, hogy a meditációval majd felülemelkedik a hétköznapok nyomasztó érzésein és a saját gyermekkori traumáiban gyökerező szenvedésen. De a valóságban a meditáció során olyan mélységes mély szomorúság emelkedett a felszínre, ami valósággal letaglózta. Rendszeresen sírásban tört ki – majd elöntötte a szégyen és a düh, hogy ilyen gyenge és képtelen beváltani az elvonulásban rejlő spirituális lehetőségeket.
Szégyenkezésében próbálta letagadni és kicsinyíteni a mester előtt, amit érzett. A mestert azonban nem tudta lóvá tenni. „Sokat sírsz?” – kérdezte szigorúan. „Gyakran,” ismerte el elvörösödve. „Nos, amikor sírsz, akkor sírj teljes szívedből,” felelte együttérző mosollyal a mester.
Nem elfojtani a fájdalmat, nem elrakni, bezárni valami fiókba, nem elzárkózni előle – hanem teljes szívből átélni – tudatosan jelen lenni és elfogadni. Nem akadálynak tekinteni, nem is kétségbeesetten elmerülni benne – hanem a kíváncsi megfigyelés részévé tenni. A Középső Út, ahogy a Buddha mondta.
Milyen bölcs tanács ez. Mennyire ellentmond annak, amit sokan várnának egy spirituális tanítótól. Hogy mondja azt, a szomoruság csak illúzió és hessegesse el, mint valami legyet. Lépjen át a földi, gyarló emberi érzelmeken és gyorslifttel rögtön szálljon a mennybe. Ebben a hamis reményben fordulnak tömegek meditációhoz, jógához, LSD-hez.
Hát nem. Nem lehet kicselezni a sorsot. Nincs kerülőút, nincs gyorslift: csak keresztül vezet az út. Keresztül a fájdalmakon, félelmeken és szomorúságon.
(notes to myself)
Szobor: https://www.artsy.net/artist/tong-liang-hsieh
Kampány az ártalomcsökkentésért
A Human Rights Watch nevű nemzetközi emberi jogi szervezet kampányt indított azért, hogy az ENSZ továbbra is támogassa az ártalomcsökkentő programokat a világon.
EGY RENDŐR, aki legalizálná a drogokat – kérdezd meg, miért!
GÖDÖR KLUB, 2007. május 19. szombat, este 6 óra
Széljegyzetek – 2023.07.15.
Behívtak az ATV Startba tegnap reggel arról beszélgetni, hogy a rendőrség 20 kilogramm kábítószert foglalt le – de ennek apropóján én egy kicsit másra tereltem a szót. Például arra, hogy az emberekbe kellene befektetni ahelyett, hogy csak rendészeti ügyként kezeli az állam ezt a témát. Kár, hogy manapság alig hall a tévénéző ezekről a dolgokról, akkor is pár percbe kell mindent belesűríteni – de azért megpróbáltam. Köszönöm a meghívást – a műsort itt megnézhetitek: https://www.atv.hu/videok/20230714/tobb-mint-20-kilogramm-kabitoszert-talaltak-a-rendorok-egy-terezvarosi-es-egy-angyalfoldi-tarsashazban
Szabad Föld 2004. november 26. „Sziasztok” – A Drogriporter levele
„Tisztelt Balogh Mária,
A Szabad Föld 2004. november 26.-ai számában írt cikkére szeretnék reagálni. A gyermekek kábítószer fogyasztásának megelőzése nagyon fontos feladat, ezért méltányolandó az Ön törekvése az ifjak felvilágosítására. Ugyanakkor a prevenció csak akkor lehet sikeres, ha igazat mondunk a gyerekeknek, hamis adatokkal, túlzó és megalapozatlan kijelentésekkel jószándékunk ellenére éppen az ellenkező hatást fogjuk elérni. Az Ön levelében több félrevezető és megalapozatlan állítás is szerepel.
Az orvosnak titoktartási kötelezettsége van betege felé, tehát nem értesítheti a rendőrséget ha tudomására jut, hogy betege kábítószert fogyasztott. Ha azt állítjuk a gyerekeknek hogy ilyenkor az orvos értesíti a rendőrséget, azt kockáztatjuk, hogy rosszullét esetén nem hívják ki a mentőt, alaptalanul attól tartva hogy a rendőrség is megjelenik.
A marihuána és a dohányzás rákkeltő hatásának összehasonlítása azért is nehéz, mert jelentős eltérések vannak mind a cigaretta márkák, mind pedig az egyénileg elkészített füves cigaretták között. Ha mégis megpróbálkozunk az összehasonlítással, azt mondhatjuk, hogy egy cigarettához képest a marihuánás cigaretta négyszer annyi kátrányt tartalmazhat, de még egy napi szinten használó marihuána szívó is sokkal kevesebbet fogyaszt belőle, mint egy cigarettázó ember. A felmérések szerint ráadásul a marihuánát napi szinten fogyasztóknak is mindössze 15%-a marad rendszeres fogyasztó húszas évei végére, a dohányzást viszont sokkal nehezebb abbahagyni, és az általa okozott légúti megbetegedések hazánkban is vezető halálokot jelentenek. Ha a marihuána használatának kockázatairól szeretné tájékoztatni az ifjúságot, úgy, hogy annak hasznát is vehetik, a következőket érdemes kihangsúlyozni: a marihuána által okozott egyik legnagyobb veszély az, hogy miután bűncselekmény, az ember ellen eljárást indít a rendőrség ha nála találja. Ha kannabisz hatása alatt vezet autót valaki, megnő a közlekedési baleset okozásának veszélye, ez pedig hatványozottan igaz ha alkoholt is fogyaszt az illető. A kannabisz hosszan tartó és rendszeres fogyasztása légzőszerv rendszeri megbetegedés kockázatát hordozza magában, különösen, ha dohányzunk is hozzá. A rendszeres és évekig tartó használat egyfajta függőség kialakulásának kockázatával jár. A kannabisz hosszan tartó fogyasztásának kognitív károsodást okozó hatásáról szóló eredmények ellentmondásosak, de az ilyen irányú hatás elképzelhető.
Az Ecstasy és speed egyszeri vagy kétszeri kipróbálása nem vezet automatikusan függőséghez. Sokkal többen vannak akik kipróbálták a szereket, mint akik havi rendszeres használóvá váltak (speed esetében 5.8%, Ecstasynál 4.3% volt az aki havi használóvá vált, egy amerikai kutatás szerint). Az Ecstasy fizikai használata nem vezet fizikai függőséghez (a szer használatának jellemzője, hogy folyamatosan használva a keresett hatás eltűnik), de kényszeres használat kialakulhat. A speed használata függőséghez vezethet.
A szerek használatának veszélyeivel kapcsolatos túlzásokkal azt érjük el, hogy az ezeket kipróbáló emberek tapasztalatai mások lesznek, és a valós veszélyekkel kapcsolatos figyelmeztetéseket sem fogják komolyan venni. Az Ecstasyval kapcsolatban az olyan kockázatok hangsúlyozására van szükség, mint a szer illegalitása, a tabletták valós tartalmának kiszámíthatatlansága. Továbbá az hogy (a fogyasztás elterjedtségéhez képest nagyon alacsony számban, de) előfordult már halálos túlmelegedés Ecstasy fogyasztás után, tehát a folyadék megfelelő (nem túlzásba vitt, mert az is veszélyes lehet, hanem 2-4 pohár víz óránként) pótlása, a pihenés stb. nagyon fontos, és az hogy más szerekkel, például alkohollal együtt fogyasztva a kockázatok jelentősen megnőnek. Szintén megnövekedett kockázatot hordoznak magukban különböző betegségek is (szívbetegség, májprobléma, pszichiátriai zavarok, hyperthermia).
Speed esetében az illegalitásra, a függőség kialakulásának veszélyére, a túladagolás lehetőségére, az intravénás használat kockázataira (megnövekedett túladagolás veszély, fertőzések, HIV és Hepatitis fertőzés veszélye közös használat útján), a más drogokkal való keverés veszélyeire és a hosszan tartó használat pszichés és testi veszélyeire érdemes és kell felhívni a figyelmet.
Üdvözlettel,
Név
Cím”
Ha levelet írsz, légy szíves tudasd velünk is, hogy lássuk mennyire működik a program!
A marihuána és dohány összehasonlításával, illetve a marihuána egészségkárosító hatásaival kapcsolatos főbb tények:
„…a rendelkezésre álló orvosi bizonyítékok alapján, a kannabisznak kevés káros hatása van az egészségre, és a tiltásának vagy legalizációjának egyéb megfontolásokon kell alapulnia” , írja a neves orvosi folyóirat, a The Lancet egyik szerkesztői levelében.
Anon (editorial). Dangerous habits. Lancet 1998;352:1565.
„ A kannabisz gyakori fogyasztása nem jár komoly egészségügyi problémákkal az egyén és a társadalom számára”, vonja le a következtetést a kutatások áttekintése után az angol kábítószer visszaéléssel foglalkozó tanácsadó testület, az Advisory Council on the Misuse of Drugs
„ Amikor a kannabiszt szisztematikusan összehasonlítjuk más drogokkal az okozott károk tekintetében (halandóság, megbetegedés, toxicitás, addikciós potenciál és a bűnözéssel való kapcsolat), kevésbé ártalmas a társadalomra és az egyénre nézve, mint a többi illegális kábítószer, vagy az alkohol és dohány”, írja az angol Rendőrség Alapítvány (Police Foundation) alapos vizsgálatának (Az ún. Runciman Jelentés) következtetéseként
Az eddigi kutatások alapján nincs meggyőző bizonyíték arról, hogy a marihuána rákot okozna az emberben, beleértve az általában dohányzáshoz kapcsolható rákokat is. Ugyanakkor a sejtes, genetikus és humán kutatások alapján feltételezhető hogy a marihuána jelentős rizikófaktor a légzőrendszeri rák kialakulásában, de ennek kimondásához még számos jól tervezett kutatás kivitelezésére van szükség. Megnehezíti a helyzetet, hogy a marihuánát szívók nagy része dohányt is fogyaszt, ezért nehéz elkülöníteni a két szer hatását.
A kannabisz fogyasztásának legelterjedtebb módja a szívás. A dohányzás (a füst belélegzésének) bármilyen formája egészségkárosító, ezért a kannabisz fogyasztása is, a dohányhoz hasonlóan a bronchitis, asztma és tüdőrák, valamint szív érrendszeri megbetegedések rizikóját hordozhatja magában. A kannabiszban ráadásul bizonyos karcinogének magasabb koncentrációban fordulnak elő.
„Ugyanakkora súlyú cigarettát alapul véve, a marihuána szívók tüdejébe körülbelül négyszer annyi kátrány kerülhet, mint a cigarettát szívókéba. A különbség leginkább a szűrési (a marihuánás cigarettának leggyakrabban nincs filtere) és inhalációs technika (nagyobb erővel, mélyebbre szívják és több ideig tartják lenn a füstöt, mint a cigaretta esetében) különbségeiből adódik. Ugyanakkor a rekreációs célra fogyasztott marihuánás cigarettát legtöbbször nem tömik meg olyan szorosan mint a dohányból készült cigarettát, és az elszívható mennyiség körülbelül a fele a cigarettáénak.
Marijuana and Medicine: Assessing the Science Base (1999) Institute of Medicine
Az Action on Smoking and Health (ASH) brit civil szervezet szerint viszont az ilyen jellegű összehasonlításokkal különösen óvatosnak kell lenni, Megnehezíti az összehasonlítást az is, hogy a különböző cigaretták között is jelentős (akár kilencszeres) különbség van a kátránytartalomban.
Továbbá számos tényezőt kell még figyelembe venni, mely csökkenti a kannabisz potenciális veszélyességét: a legtöbb csak kannabiszt használó sokkal kevesebbet szív egy nap, mint a cigarettát fogyasztók, legtöbbjük pedig harmincas évei előtt felhagy a marihuána fogyasztásával. A dohányzás keltette legnagyobb kockázat pedig éppen a hosszú távú használatban rejlik, a dohány tartalmú cigarettát letenni sokkal nehezebb, mint a marihuánás cigarettát. Azok közül akik valaha napi marihuána használók voltak, mindössze 15%-volt az, aki az is maradt húszas évei végén, írja az angol Lordok Háza egyik jelentése.
A kannabisz potenciájának (THC tatalmának) megnövekedése az utóbbi években a kannabisz fogyasztás potenciális légúti megbetegedést okozó kockázatát nem hogy növelné, hanem éppen hogy csökkenti (ugyanazon hatás eléréséhez kevesebbet kell belőle elfogyasztani, így kevesebb füstöt is lélegez be a fogyasztó)
A marihuána fogyasztásának is léteznek ártalomcsökkentő változatai. Van technika a kevesebb papírral való sodrásra, és létezik egy vaporiser nevű szerkezet, mely forró levegő segítségével úgy szabadítja fel a növény THC- tartalmát, hogy közben füst nem keletkezik, és nem jut a tüdőbe.
A különböző szerek kockázatával kapcsolatos félrevezető és leegyszerűsítő összehasonlítások, és a kannabisz „erősségéről” szóló adatok félreértelmezése nem segítenek sem az emberek informálásában és oktatásában, sem pedig a megelőzésben.
A hosszan tartó mértéktelen kannabisz használat lehetséges egészségkárosító hatásairól a fent említett cikkekben olvashatunk, nagyon jó összefoglalóját adja a témának a Lancet cikke is:
Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
Egyéb linkek:
Journal of Clinical Pharmacology 42 (11 supplement), November 2002 (abstracts)
Az Ecstasy és speed észrevétlenül roncsolja a szervezetet és a függőség egy két szem kialakulása után is kialakulhat, írja a cikk szerzője.
Az Ecstasy nem okoz fizikai függőséget (kényszeres használati minta kialakulhat, de a szer tulajdonsága hogy hosszan tartó használat után a hatása megszűnik, és csak a szer fogyasztásának szüneteltetésével lehet újra hasonló hatást elérni), a speed viszont okozhat, de egyik sem egy két szem elfogyasztása után. Az amerikai SAMSHA jelentése szerint azok közül akik valaha próbáltak amfetamint, 5.8% használta később legalább havonta egyszer. Az Ecstasy esetében ez 4.3%, a dohány esetében 37.0%, az alkoholéban 60.3%.
Széljegyzetek – 2024.01.06.
Ha már tegnap kritizáltam az apaságot reklámozó plakát-kampányt, akkor úgy illik, hogy arról is beszéljek, én milyen pozitív kommunikációt tartanék megfelelőnek az apasággal kapcsolatban. Ez a fotó a Svéd Apák kampány részeként készült, amelynek keretében olyan apukákat mutatnak be, akik úgy döntöttek: legalább hat hónapra, vagy többre, otthon maradnak a gyerekükkel.
A svéd rendszerben ugyanis a GYES összesen 480 nap – de csak akkor, ha ebből legalább 60 napot az apuka vesz ki. A fotókiállítás olyan apákról készült, akik – a svéd férfiak többségével ellentétben – kivették ezt a 60 napot, vagy többet.
Az én ízlésemnek és világnézetemnek például egy ilyen kampány felel meg: ami nem úgy akarja eladni az apaságot, hogy közben konzerválja a kőkemény macho elavult és patriarchális sztereotípiáit. Hanem úgy mutatja be az apaságot, amilyen a való életben.
Számomra nincs értelme annak a kérdésnek, hogy ez a porszívóval felszerelkezett, gyerekét a hátán cipelő „szuperhős” most „férfias” vagy „nőies” – de mindenesetre nagyon pozitív üzenetet képvisel az apasággal kapcsolatban.
Én még az elején járok az útnak, de azt már megtanultam, hogy az apaság ritkán ideális – ezzel szemben gyakran rumlis, kaotikus és stresszes. Tele van konfliktusokkal, gyerekkel, anyuval, anyóssal, kinek vérmérséklete és adottságai szerint. Tele van lemondással és kompromisszumokkal. De egyben mégis tartogat katartikusan építő pillanatokat, olyan összetartozást és kötődést, ami az apa számára mindennél értékesebbé teszi.
És ne tagadjuk azt sem: az apaság nem való mindenkinek. Amikor valaki csak valamiféle társadalmi vagy párkapcsolati elvárásból lesz szülő, annak többnyire a gyerek issza meg a levét. Gyereket csinálni majdnem mindenki tud – viszont az apaság nem erről szól. Hanem arról a gondoskodó jelenlétről, érzelmi elérhetőségről, arról a figyelemről, amivel az apa jelen van a gyermeke életében – és amivel kiérdemli azt a szót, hogy Apa.
És az apaság: változik.
Apának lenni most, a 21. században nem ugyanazt jelenti – szerencsére – mint akár 20 vagy 30 éve. Apaságról nem lehet úgy beszélni ma, hogy egyben ne beszélnénk a nemi esélyegyenlőségről is. Hogy ne kérdőjelezzük meg azt, amit évszázadokig „nőies” munkának és „férfias” munkának tekintettek – azokat a sztereotípiákat, amik bebetonozták az alá-fölérendeltséget a nemek között. Az apa egyre kevésbé az, aki leginkább családfenntartóként van jelen a családban és nem vesz részt a házimunka és gyermeknevelés piszkosan és banálisan szürke, hétköznapi tevékenységeiben. Az apa a házimunkában és a gyermeknevelésben nem asszisztens – hanem egyenlő partner.
Hát valahogy így, felebarátaim.
Ha tetszett ez az írás, oszd meg!
kép: Johan Bí¤vman, fotók hús-vér apukákról még: https://www.johanbavman.se/swedish-dads/