Nem csak drogoktĂłl lehet fĂŒggĆvĂ© vĂĄlni – de egy sor viselkedĂ©stĆl, pĂ©ldĂĄul szextĆl, munkĂĄtĂłl, videĂłjĂĄtĂ©ktĂłl is. ErrĆl a tĂ©mĂĄrĂłl adtak elĆ magyar kutatĂłk Nothingamben egy tudomĂĄnyos konferenciĂĄn – olvassĂĄtok el Koncz Patrik, az ELTE PedagĂłgiai Ă©s PszicholĂłgiai Kar doktoranduszĂĄnak beszĂĄmolĂłjĂĄt!
TalĂĄlatok erre: Test CWNA-109 Questions đ¶ CWNA-109 Passed â Practice CWNA-109 Exam Fee 𧩠Search for â© CWNA-109 âȘ and download it for free immediately on â· www.pdfvce.com â đTest CWNA-109 Questions
SzĂ©ljegyzetek – 2023.09.07.
SzerencsĂ©re ma mĂĄr sokat olvashatunk arrĂłl, milyen fontos, hogy az apĂĄk kivegyĂ©k a rĂ©szĂŒket a gyermekĂŒk felnevelĂ©sĂ©bĆl. Ne csak „segĂÂtĆkĂ©nt” legyenek ott, aki idĆrĆl-idĆre leveszi a terhet anyu vĂĄllĂĄrĂłl. JĂł zsarukĂ©nt a rossz zsaru mellett, aki amolyan jĂłfej „haver”, aki megenged dolgokat, amiket anyu nem. Fontos, hogy Ćk is tudatosan jelen legyenek – tudatos, osztatlan figyelmet szenteljenek a gyermekĂŒknek. EgyetĂ©rtek azokkal, akik ezt szorgalmazzĂĄk.
Nekem is fontos volt, hogy az apĂĄm jelen volt az Ă©letemben: Ă©s mind a mai napig kedves emlĂ©keim azok a közös programok, kirĂĄndulĂĄsok Ă©s beszĂ©lgetĂ©sek, amiket apĂĄmmal folytattam. Ott volt, amikor szĂŒksĂ©gem volt rĂĄ – egzisztenciĂĄlis Ă©s Ă©rzelmi biztonsĂĄgot nyĂșjtott, Ă©s ebbĆl a szempontbĂłl mĂĄris jĂłval kivĂĄltsĂĄgosabb vagyok sok mĂĄs embernĂ©l.
De amikor az apasĂĄggal kapcsolatos ĂÂrĂĄsokat olvasom, gyakran Ă©rzem azt, hogy sokan tĂșlmisztifikĂĄljĂĄk Ă©s fĂ©lremagyarĂĄzzĂĄk az apĂĄk szerepĂ©t. Ăs Ășgy ĂĄltalĂĄban azt, hogy mit jelent fĂ©rfinek lenni. „ApĂĄtlanul, a fĂ©rfilĂ©t rejtelmeibe beavatatlanul felnövĆ nemzedĂ©k” – Ă©s hasonlĂł hangzatos, misztikus kijelentĂ©sekkel gyakran talĂĄlkozom. Nem akarok senkit megsĂ©rteni, de megmondom ĆszintĂ©n, nekem ezek a szĂłlamok ĂŒresen konganak.
Mert arra utalnak, mintha a fĂ©rfilĂ©tnek lenne valami titokzatos spirituĂĄlis esszenciĂĄja, lĂ©nyege, ami megkĂŒlönbözteti a nĆi lĂ©tezĂ©stĆl. Ăs amibe egyfajta rituĂĄlis beavatĂĄst kell nyerni ahhoz, hogy teljes Ă©rtĂ©kƱ Ă©letet tudjunk Ă©lni. Ăs aminek az elmaradĂĄsa esetĂ©n kĂŒlönfĂ©le testi Ă©s lelki nyavalyĂĄk fognak bennĂŒnket kĂÂnozni. PĂ©ldĂĄul fĂŒggĆsĂ©g, depressziĂł. GyökĂ©rtelenĂŒl lĂ©zengĂŒnk a szĂ©les vilĂĄgban, nem talĂĄlva benne a helyĂŒnket.
Nos, biolĂłgiai Ă©rtelemben, a biolĂłgiai nem szempontjĂĄbĂłl bizonyĂĄra vannak a fĂ©rfilĂ©tnek kĂŒlönbözĆ biolĂłgiai, pszichĂ©s jellemzĆi. Ezt csak a hĂŒlye tagadnĂĄ. De ezeknek a biolĂłgiai kĂŒlönbsĂ©geknek a jelentĆsĂ©gĂ©t többnyire messze tĂșlbecsĂŒlik. Ăs gyakran az Ă©vszĂĄzadok sorĂĄn beidegzĆdött, kĂ©nyelmes tĂĄrsadalmi konvenciĂłkat Ă©s kivĂĄltsĂĄgokat dimenzionĂĄlnak tĂșl Ășgy, mintha örök termĂ©szeti törvĂ©nyszerƱsĂ©gek lennĂ©nek.
PĂ©ldĂĄul, hogy a fiĂșs az kĂ©k, a lĂĄnyos az rĂłzsaszĂÂn. Ha lĂĄny, akkor baba, ha fiĂș, akkor kisautĂł. Ha lĂĄny, akkor habos-csipkĂ©s-fodros, ha fiĂș, akkor komoly letisztult formĂĄk. Ha lĂĄny, akkor hosszĂș haj, ha fiĂș, akkor rövid haj. Ha lĂĄny, akkor varrni Ă©s fĆzni, ha fiĂș, akkor barkĂĄcsolni Ă©s kertet ĂĄsni. Ha lĂĄny, akkor csalĂĄdi tƱzhely, ha fiĂș, akkor karrier. A lĂĄny szelĂÂd Ă©s passzĂÂv, a fiĂș vad Ă©s aktĂÂv.
Ăs mĂ©g folytathatnĂĄm azokat a begyepesedett sztereotĂÂpiĂĄkat, amelyekrĆl mind azt kĂ©pzeljĂŒk, hogy a vilĂĄg „normĂĄlis” menetĂ©hez, Isten ĂĄltal ĂÂgy teremtett rendjĂ©hez szervesen tartozĂł kĂŒlönbsĂ©gekrĆl van szĂł. Amelyekbe be kell avatni a gyereket, kĂŒlönben nem lesz teljesĂ©rtĂ©kƱ fĂ©rfi vagy nĆ. Ăs ha nem avatnĂĄk be Ćket ezekbe a nemi szerepekbe, akkor eljĆne az vilĂĄgvĂ©ge, mint ahogy azt a JelenĂ©sek könyve megĂÂrta: a Nap feketĂ©vĂ© lĆn, mint a szĆrzsĂĄk, Ă©s a hold egĂ©szen olyan lĆn, mint a vĂ©r.
HĂĄt nem jĆ el a vilĂĄgvĂ©ge. Tudom, ezerszer elmondtĂĄk a suliban, hogy hĂĄttal nem kezdĂŒnk mondatot: Ă©s lĂĄss csudĂĄt, mĂ©gis azzal kezdtem, Ă©s ettĆl se jött el az önkĂ©nyes nyelvĆrzĆk apokalipszise! Mint ahogy nem lakott jĂłl az a bizonyos Ă©hezĆ etiĂłp gyerek sem, akinek a tĂĄplĂĄlĂĄsa Etuska tanĂÂtĂł nĂ©ni szerint valamilyen misztikus mĂłdon attĂłl fĂŒggött, hogy Ă©n megeszem-e a tökfĆzelĂ©ket a suli menzĂĄjĂĄn.
ElĂĄrulok nektek egy nagy titkot: szerintem a fĂ©rfilĂ©tnek nincsen titokzatos spirituĂĄlis esszenciĂĄja. Ăs egy kisgyermeknek sincsen szĂŒksĂ©ge a fĂ©rfilĂ©tbe valĂł titokzatos apai beavatĂĄsra. Ahhoz, hogy egy kisgyermek elĂ©gedett, boldog felnĆttĂ© vĂĄljon, nem arra van szĂŒksĂ©ge, hogy maga elĆtt lĂĄssa a „fĂ©rfi szerepmintĂĄkat” az apjĂĄtĂłl.
Mi több, Ă©s ez mĂĄr egyenesen szentsĂ©gtörĂ©skĂ©nt fog hatni a jelenlegi „csalĂĄdvĂ©dĆ” kurzusban: a gyereknek nincs feltĂ©tlenĂŒl szĂŒksĂ©ge apĂĄra sem – ha a szĂłt a „fĂ©rfi szĂŒlĆ” Ă©rtelemben hasznĂĄljuk. Igen, fĂ©rfi szĂŒlĆ nĂ©lkĂŒl is teljes, boldog Ă©s egĂ©szsĂ©ges Ă©letet Ă©lhet egy gyermek. Lehet elĆvenni a köveket Ă©s megkövezni Ă©rte, hogy kimondtam.
Persze lehet mondani, hogy mit pofĂĄzok Ă©n itt, vĂ©lemĂ©nye mindenkinek van, mint ĂĄnusza. EttĆl mĂ©g a vĂ©lemĂ©ny nem lesz igaz. Sokan hivatkoznak mindenfĂ©le vizsgĂĄlatra, ami azt mutatja, hogy az apa nĂ©lkĂŒl, egyedĂŒlĂĄllĂł anya mellett felnövĆ gyermekek körĂ©ben ennyivel Ă©s ennyivel magasabb a lelki sĂ©rĂŒltek, börtönben fogva tartottak, a drogfĂŒggĆk stb. arĂĄnya. Ăn ezeket a kutatĂĄsokat nem is vonom kĂ©tsĂ©gbe. Az Ă©rtelmezĂ©sĂŒk az, ami problĂ©mĂĄs. Ugyanis fĂ©rfiközpontĂș vilĂĄgunkban ezernyi hĂĄtrĂĄnyt szenved el az a gyermek, akit egyedĂŒlĂĄllĂł anya nevel fel.
Egy gyermekĂ©t egyedĂŒl nevelĆ szĂŒlĆnek egzisztencĂĄlis Ă©s lelki szempontbĂłl is borzasztĂł nehĂ©z dolga van: nem csoda, ha nem jut annyi ideje Ă©s figyelme a gyermekĂ©re. Ăs nem csoda, ha Ć maga is nagyobb esĂ©llyel szenved szociĂĄlis, Ă©rzelmi Ă©s mentĂĄlis problĂ©mĂĄktĂłl. Ugyanakkor arra is vannak kutatĂĄsok, hogy a boldog, elĂ©gedett szĂŒlĆk gyermekei a nem hagyomĂĄnyos csalĂĄdokban is Ă©ppen akkora esĂ©llyel vĂĄlhatnak boldog Ă©s elĂ©gedett felnĆttĂ©.
Ahogyan pĂ©ldĂĄul az Amerikai PszicholĂłgusok SzövetsĂ©ge (APA) fogalmaz: a szakirodalomban meglehetĆs konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy nem a csalĂĄd szerkezete, a szĂŒlĆk neme, szexuĂĄlis orientĂĄciĂłja az, ami szĂĄmĂÂt, hanem a gyermeknevelĂ©s Ă©s a csalĂĄdi kapcsolatok minĆsĂ©ge (APA RESOLUTION on Sexual Orientation, Gender Identity, Parents and their Children. 2020, 2.)
Amire a vonatkozĂł tudomĂĄnyos kutatĂĄsok szerint a gyermeknek igazĂĄn szĂŒksĂ©ge van, az nem az, hogy egy fĂ©rfi Ă©s egy nĆ heteroszexuĂĄlis monogĂĄm kapcsolatĂĄn alapulĂł nukleĂĄris csalĂĄdban nĆjön fel. Nincs szĂŒksĂ©ge arra, hogy apa fĂ©rfi, anya nĆ legyen. Ellenben arra nagyon is van szĂŒksĂ©ge, hogy olyan elmĂ©lyĂŒlt, hiteles Ă©s biztonsĂĄgos kötĆdĂ©st alakĂÂthasson ki legalĂĄbb egy felnĆttel, ami egĂ©sz Ă©letĂ©re szĂłl. Ăs ennek a fĂĄjĂł hiĂĄnya, ennek a torzulĂĄsa az, amiben a kĂ©sĆbbi ezernyi mentĂĄlis Ă©s viselkedĂ©si zavar gyökerezik.
Ahogy azt Uri Bronfenbrenner (1917-2005), a gyermekpszicholĂłgia vilĂĄghĂÂrƱ professzora megfogalmazta: „Minden gyermeknek szĂŒksĂ©ge van legalĂĄbb egy felnĆttre, aki irracionĂĄlisan megĆrĂŒl Ă©rte.”
Avagy, tudomĂĄnyosabban megfogalmazva, „Ahhoz, hogy intellektuĂĄlis, Ă©rzelmi, tĂĄrsadalmi Ă©s erkölcsi Ă©rtelemben fejlĆdni tudjon, minden gyermeknek szĂŒksĂ©ge van rendszeres, tartĂłs, kölcsönös, komplex tevĂ©kenysĂ©gre egy vagy több olyan felnĆttel, akihez a gyermek erĆs, kölcsönösen irracionĂĄlis, Ă©rzelmi kötĆdĂ©st alakĂÂt ki, Ă©s aki elkötelezett a gyermek jĂłllĂ©te, fejlĆdĂ©se irĂĄnt, kedvezĆ esetben egy egĂ©sz Ă©letre.” (Bronfenbrenner, U. (1991). What do families do? Institute for American Values, Winter/Spring, 2.)
TehĂĄt az apa szerepe nem az, hogy valamifĂ©le rituĂĄlis beavatĂĄst nyĂșjtson a gyermekĂ©nek a fĂ©rfilĂ©t misztĂ©riumĂĄba. PĂ©ldĂĄul azĂĄltal, hogy megtanĂÂtja a gyereket mindenfĂ©le fĂ©rfiasnak tartott dolgokra, pĂ©ldĂĄul pecĂĄzni vagy cĂ©lba lĆni. Mindezeket persze megtanĂÂthatja a gyerekĂ©nek, akĂĄr lĂĄny, akĂĄr fiĂș. De az igazĂĄn fontos az, hogy rendszeresen jelen legyen a gyermeke Ă©letĂ©ben, hogy Ă©rzelmileg elĂ©rhetĆ legyen a gyermeke szĂĄmĂĄra Ă©s tudatos figyelmet nyĂșjtson neki. Mert, ahogy arra Simone Weil is rĂĄmutatott, a figyelmet folyamatosan megosztĂł vilĂĄgunkban nincsen nagyobb kincs az osztatlan figyelemnĂ©l.
Adnak neked valamit a Drogriporteren megjelenĆ ĂÂrĂĄsok? Ha igen, kĂ©rlek, fontold meg Te is, hogy ha teheted, tĂĄmogasd az ĂÂrĂĄsaimat: https://drogriporter.hu/tamogass/
TudomĂĄnyos DrogmĂtoszok
A TASZ munkatĂĄrsa 2005 mĂĄjusĂĄban interjĂșt kĂ©szĂtett Peter Cohen kutatĂłval, mely most megjelent az EsĂ©ly cĂmƱ folyĂłiratban.
VISSZAVESSZĂK, AMI A MIĂNK! 3. rĂ©sz: NĂ©metorszĂĄg, DĂĄnia Ă©s NorvĂ©gia
A kĂĄbĂtĂłszer-hasznĂĄlĂł aktivizmus törtĂ©netĂ©t bemutatĂł sorozatunk harmadik rĂ©szĂ©nek tanulsĂĄga szerint, ahhoz hogy a drog-jelensĂ©ggel kapcsolatban mindenki a legjobban jĂĄrjon, nem az ördöggel, hanem pont a kĂĄbĂtĂłszer-hasznĂĄlĂłkkal Ă©rdemes cimborĂĄlni. Ha egy kormĂĄny partnernek tekinti a droghasznĂĄlĂłkat, erĆforrĂĄskĂ©nt Ă©s nem ellensĂ©gkĂ©nt bĂĄnik velĂŒk, akkor nagyon jĂł eredmĂ©nyek Ă©rhetĆek el.
ĂllĂĄspont a drogstratĂ©gia megvalĂłsulĂĄsĂĄrĂłl
VĂ©lemĂ©nyeztĂŒk a nemzeti drogstratĂ©gia vĂ©grehajtĂĄsĂĄt.
HĂrlevĂ©l feliratkozĂĄs
Ne feledd megerĆsĂteni a feliratkozĂĄst a levĂ©lben kapott hivatkozĂĄssal. AdatkezelĂ©si szabĂĄlyzatunkat itt talĂĄlod.
ĂtmutatĂł a drogfogyasztĂłk körĂ©ben folytatott szƱrĂ©shez Ă©s tanĂĄcsadĂĄshoz
Az EMCDDA kézikönyve irånymutatóul szolgål a drogfogyasztókkal dolgozó szakemberek szåmåra
ZĂ©rĂł-tolerancia
A TASZ munkatĂĄrsĂĄnak cikke a BeszĂ©lĆ cĂmƱ folyĂłiratban a New York-i zĂ©rĂł-tolerancia bĂŒntetĆpolitikĂĄt veszi gĂłrcsĆ alĂĄ
ApasĂĄg – mĂtoszok nĂ©lkĂŒl
âEgy gyermeknek nem arra van szĂŒksĂ©ge, hogy egy fĂ©rfi Ă©s egy nĆ monogĂĄm kapcsolatĂĄn alapulĂł csalĂĄdban nĆjön fel – hanem arra, hogy legalĂĄbb egy felnĆttel elmĂ©lyĂŒlt, biztonsĂĄgos kötĆdĂ©st alakĂthasson ki.
KanadĂĄban növekszik a közĂ©pkorĂș fĂŒvezĆk arĂĄnya
Egy a napokban nyilvĂĄnossĂĄgra hozott 2005-ös felmĂ©rĂ©s szerint az ontariĂłi alkalmi fĂŒvezĆk 40%-a a 30-49 Ă©v közötti korosztĂĄlybĂłl kerĂŒl ki.