Szakemberek, aktivistĂĄk Ă©s politikusok a drogellenes vilĂĄgnap alkalmĂĄbĂłl a globĂĄlis drogpolitika reformjĂĄt sĂŒrgetik
TalĂĄlatok erre: Test CWNA-109 Questions đ¶ CWNA-109 Passed â Practice CWNA-109 Exam Fee 𧩠Search for â© CWNA-109 âȘ and download it for free immediately on â· www.pdfvce.com â đTest CWNA-109 Questions
KĂŒlföldi szakĂ©rtĆk a kormĂĄnyfĆ közbelĂ©pĂ©sĂ©t kĂ©rik
26 orszĂĄgbĂłl mintegy 50 szakĂ©rtĆ fejezte ki aggodalmĂĄt a hazai ĂĄrtalomcsökkentĂ©s ĂĄllapota miatt.
Az USA drogellenes hĂĄborĂșja reklĂĄmokban
Az EgyesĂŒlt Ăllamok drogellenes hĂĄborĂșjĂĄba, az nyolcvanas Ă©vektĆl a tĂĄrsadalmi cĂ©lĂș hirdetĂ©seket is bevontĂĄk, a nagyobb hatĂ©konysĂĄg elĂ©rĂ©sĂ©nek Ă©rdekĂ©ben. Sorozatunk elsĆ rĂ©szĂ©ben a leghĂresebb drogellenes reklĂĄmokat vesszĂŒk szemĂŒgyre.
JĂłzan drogpolitikĂĄt!
SzakĂ©rtĆk a szabĂĄlysĂ©rtĂ©si javaslat mellett – A TASZ kampĂĄnya, benne a TĂĄrsasĂĄg a SzabadsĂĄgjogokĂ©rt kisfilmje. A filmben a kĂĄbĂtĂłszer-jelensĂ©ggel foglalkozĂł szakma szakĂ©rtĆi beszĂ©lnek arrĂłl, hogy miĂ©rt szĂŒksĂ©ges a jelenlegi bĂŒntetĆ jogszabĂĄlyok megvĂĄltoztatĂĄsa. A film rĂ©sze a TASZ, a Magyar AddiktolĂłgiai TĂĄrsasĂĄg Ă©s az ĂrtalomcsökkentĆk Szakmai KözhasznĂș EgyesĂŒlete közös kampĂĄnyĂĄnak.
HĂrTv Kontraszt 2007. mĂĄjus 30. a TASZ levele
Tisztelt FĆszerkesztĆ Ăr!
A 2007. mĂĄrcius 25-i Kontraszt cĂmƱ mƱsorban elhangzottakkal kapcsolatban nĂ©hĂĄny a tĂ©nyre szeretnĂ©nk felhĂvni a figyelmĂŒket. A mƱsorban megjelent feliratok tanĂșsĂĄga szerint Ănök az Independent cĂmƱ brit magazin ĂĄllĂtĂĄsait kritikĂĄtlanul fogadtĂĄk, holott megvizsgĂĄlva a cikk ĂĄllĂtĂĄsait csĂșsztatĂĄsokra Ă©s fĂ©lreinformĂĄlĂĄsokra lelhetĂŒnk.
Stop the Madness! – Humor
Egy kis szĂnes a nyolcvanas Ă©vekbĆl. A FehĂ©r HĂĄz ĂĄltal tĂĄmogatott drogellenes kampĂĄnyszĂĄm.
SzĂ©ljegyzetek – 2023.04.13.
„MostanĂĄban mĂĄr a csapbĂłl is ez a trauma folyik,” hallom pĂĄr ismerĆsömtĆl. „Nem hiszem, hogy mindent arra lehet visszavezetni, hogy milyen szörnyƱ dolgok törtĂ©ntek veled kisgyerekkĂ©nt.” „EgyĂ©bkĂ©nt is, ennyi erĆvel akkor mindenki traumatizĂĄlt, mindenkivel törtĂ©ntek rossz dolgok,” teszik gyakran hozzĂĄ.
Ăs valĂłban, a trauma egy divatos buzzword – eladhatĂłvĂĄ Ă©s szexivĂ© tesz mindent. Ăs mint ĂĄltalĂĄban az ilyen tĂșlhype-olt kifejezĂ©seknĂ©l, sokan egyĂĄltalĂĄn nem Ă©rtik a szĂłt, amit hasznĂĄlnak. Gyakorlatilag kiterjesztik a traumĂĄt mindenre, ami rossz. TörtĂ©nik valami rossz veled? DugĂłba kerĂŒlsz? Lecseszett a fĆnök? ĂsszevesztĂ©l valakivel? ĂĂșĂșĂș, micsoda trauma…
Pedig a trauma nem a rossz dolog, ami törtĂ©nt. Nem arrĂłl szĂłl, ami törtĂ©nt. Hanem arrĂłl, hogyan vĂĄltoztatta meg ez a jelenbeli mƱködĂ©sedet. Ez az, ami kĂŒlönbsĂ©g a szimplĂĄn rossz Ă©lmĂ©ny Ă©s a traumatikus Ă©lmĂ©ny között.
Amikor egy hĂĄborĂș vĂ©get Ă©r, a pszicholĂłgusoknak meg kell ĂĄllapĂÂtaniuk: akĂĄr mĂ©g az ugyanabban a szakaszban harcolĂł, nagyjĂĄbĂłl hasonlĂł borzalmakat ĂĄtĂ©lĆ katonĂĄk közĂŒl is csak egyesek szenvednek poszt-traumatikus stressztĆl. MĂĄsok nem.
Ăgy van ez mĂĄs esemĂ©nyekkel is. AkĂĄr ugyanabban az abuzĂÂv csalĂĄdi környezetben felnövĆ gyermekek közĂŒl sem feltĂ©tlenĂŒl mindegyiket traumatizĂĄlja ugyanĂșgy az, ami törtĂ©nt. Az egyik gyerekbĆl viszonylag jĂłl funkcionĂĄlĂł felnĆtt lesz, a mĂĄsikbĂłl viszont alkoholista.
Akkor most hogy van ez? Mivel lehet ezt magyarĂĄzni? MĂĄs anyagbĂłl vagyunk gyĂșrva? Az egyik ember jellemgyengĂ©bb, mint a mĂĄsik? EgyĂĄltalĂĄn: traumĂĄtĂłl Ă©s annak következmĂ©nyeitĆl szenvedni azt jelenti, hogy gyengĂ©bbek, rosszabbak, selejtesebbek vagyunk, mint mĂĄsok?
ElĆször is: bĂĄr sokan ĂĄtĂ©lĂŒnk rossz dolgokat az Ă©letĂŒnkben, ezek nem feltĂ©tlenĂŒl traumatizĂĄlnak bennĂŒnket. A trauma az, amikor a rossz dolgot, ami törtĂ©nt, nem tudjuk feldolgozni Ă©s az megvĂĄltoztatja a gondolkodĂĄsunkat, az Ă©rzĂ©seinket: a mĂșlt jelen marad.
MĂĄsrĂ©szt pedig: a trauma nem gyengesĂ©g, nem is betegsĂ©g (bĂĄr vĂĄlhat betegsĂ©gek forrĂĄsĂĄvĂĄ). Hanem az emberi elme Ă©s test (a kettĆt nem lehet Ășgy szĂ©tvĂĄlasztani, mint Descartes nyomĂĄn sokan gondoljĂĄk) termĂ©szetes vĂ©dekezĆ reakciĂłja. Ami a tĂșlĂ©lĂ©st szolgĂĄlja.
ValĂłjĂĄban a trauma az erĆ, az Ă©lniakarĂĄs jele!
A gond az, hogy gyakran az elme – Ă©s a test – beleragad a mĂșlt csapdĂĄjĂĄba. KĂ©ptelen a traumatikus Ă©lmĂ©nyt a maga helyĂ©re tenni, tehetetlennek Ă©rzi magĂĄt vele szemben. Nem tud neki megfelelĆ jelentĂ©st adni. Lehet, hogy azĂ©rt, mert mĂ©g nem elĂ©g fejlett ahhoz, hogy megfelelĆ narratĂÂvĂĄba helyezze. Vagy mert kĂ©ptelen feldolgozni a vesztesĂ©get, a csalĂłdĂĄst Ă©s a becsapottsĂĄg Ă©rzĂ©sĂ©t. Ăs a tĂșlĂ©lĂ©si reakciĂł ĂÂgy vĂĄlik önpusztĂÂtĂł mechanizmussĂĄ.
Az elme folyamatosan vĂ©szjelzĂ©seket kĂŒld olyan helyzetekben is, amikor nem kellene. Olyan vĂĄlaszokra sarkall, amik a mĂșltra reagĂĄlnak – Ă©s nem a jelenre. Olyan makacs hiedelmeket Ă©pĂÂt be, amelyek az identitĂĄsod magjĂĄnak a rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlnak: meghatĂĄrozzĂĄk, hogy kinek hiszed, kinek Ă©rzed magad.
„Nem szĂĄmĂÂthatsz senkire, csak magadra.”
„LĂ©gy Ă©ber Ă©s gyanakvĂł, mindenki csak bĂĄntani akar.”
„Senki nincs ki elringasson, ringasd el magad.”
„Ăgysem szeret senki, te egy selejt vagy.”
„Ha megtudnĂĄk, ki vagy ott bent igazĂĄn, gyƱlölnĂ©nek.”
„A szenvedĂ©sĂŒnk legbĆsĂ©gesebb forrĂĄsĂĄt azok a hazugsĂĄgok adjĂĄk, amiket magunknak mondunk,” ĂÂrja Bessel van der Kolk.
Igen, ha kicsit forgatjĂĄtok a szemeteket, hogy mindenki a traumĂĄrĂłl beszĂ©l: I feel you. MegĂ©rtem. De közben viszont szerintem a mai tĂĄrsadalmunkban, ahol olyan keveset foglalkozunk azzal, ami a felszĂÂn alatt van, ami velĂŒnk törtĂ©nt, olyan keveset nĂ©zĂŒnk magunkba ĆszintĂ©n – ez a sok trauma-beszĂ©d egy csomĂł embert indĂÂthat el az önmegismerĂ©s ĂștjĂĄn, Ă©s sok szakember perspektĂÂvĂĄjĂĄt szĂ©lesĂÂti ki. Ăs ez jĂł dolog.
SzĂ©ljegyzetek – 2023.03.30.
TörtĂ©nt az Ăr 2023. Ă©vĂ©ben FloridĂĄban, hogy egy iskola igazgatĂłnĆje elhatĂĄrozta, beszĂ©l a tanulĂłknak a reneszĂĄnsz mƱvĂ©szetrĆl. Ăs ha mĂĄr reneszĂĄnsz, akkor megmutatja nekik Michalangelo egyik mestermƱvĂ©t, a DĂĄvid szobrot. Eddig nem gondolnĂĄd, hogy ebbĆl bĂĄrmi baj szĂĄrmazhatna, ugye? Nos, nemhogy baj szĂĄrmazott, de egyenesen lemondĂĄsra kĂ©nyszerĂÂtettĂ©k. Ugyanis egy felhĂĄborodott levĂ©l Ă©rkezett hĂĄrom szĂŒlĆtĆl, akik fejeket követeltek, amiĂ©rt az Ć csemetĂ©iknek „pornogrĂĄf” kĂ©peket mutogatnak az Ć elĆzetes Ă©rtesĂÂtĂ©sĂŒk Ă©s engedĂ©lyĂŒk nĂ©lkĂŒl.
Az egĂ©szet el lehetne könyvelni annyival, hogy lĂĄm, nem elĂ©g, hogy ezek az amerikaiak prƱdök, de mĂ©g teljesen hĂŒlyĂ©k is a mƱvĂ©szethez. De ennĂ©l több van ebben a törtĂ©netben. A törtĂ©net kulcsa a helyszĂÂn: Flordia ĂĄllam, ahol OrbĂĄn szĂÂvbĂ©li jĂłbarĂĄtja, De Santis kormĂĄnyzĂł regnĂĄl. Aki az elmĂșlt Ă©vekben arrĂłl hĂÂresĂŒlt el, hogy valĂłsĂĄgos keresztes hadjĂĄratot indĂÂtott a „woke” kultĂșra kitakarĂÂtĂĄsĂĄĂ©rt az iskolĂĄkbĂłl. Magyar (Ă©s orosz) mintĂĄra bevezette a „Say no gay” törvĂ©nyt, ami megtiltja a tanĂĄroknak, hogy a szexuĂĄlis mĂĄssĂĄgrĂłl beszĂ©ljenek a suliban.
Mi több, De Santis ugyanazt a szemlĂ©letet erĆlteti, amit idehaza OrbĂĄnĂ©k: a szexualitĂĄsrĂłl csak Ă©s kizĂĄrĂłlag a szĂŒlĆk beszĂ©lhessenek a gyereknek, Ă©s csak az Ć szemĂ©lyes engedĂ©lyĂŒkkel lehessen a testisĂ©grĆl beszĂ©lni. Nos, hogy ez a szemlĂ©let hovĂĄ vezet, arra jĂł pĂ©lda ez az abszurd eset a DĂĄvid szoborral. ElĂ©g nĂ©hĂĄny idiĂłta, mƱveletlen de rendkĂÂvĂŒl bigott Ă©s fundamentalista szĂŒlĆ, Ă©s a szabad oktatĂĄsnak bĂșcsĂșt inthetĂŒnk.
Meztelen test? Micsoda botrĂĄny! Mennyire veszĂ©lyes mĂĄr a gyerekek egĂ©szsĂ©ges lelki fejlĆdĂ©sĂ©re, hogy meglĂĄtjĂĄk egy pĂĄsztorfiĂș nyugalmi ĂĄllapotban lĂ©vĆ kis pöcsĂ©t! Micsoda „woke” volt ez a Michelangelo, egyĂ©bkĂ©nt is meleg volt ugye! A test leginkĂĄbb szĂ©gyellni valĂł valami, fĆleg, ha meztelen. Azzal teszĂŒnk jĂłt a gyereknek, ha burokban neveljĂŒk. Ha egyĂĄltalĂĄn nem beszĂ©lhet az iskolĂĄban a szexrĆl olyanokkal, akik esetleg feloldhatjĂĄk a benne lĂ©vĆ görcsös megfelelni vĂĄgyĂĄst az Ă©letszerƱtlen elvĂĄrĂĄsoknak, megcĂĄfolhatjĂĄk az önpusztĂÂtĂł tĂ©vhiteket, amelyek borĂÂtĂ©koljĂĄk a boldogtalansĂĄgĂĄt. SzĂ©gyellje csak a sajĂĄt testĂ©t is! AztĂĄn majd pornĂłvideĂłkra stukĂĄba masztizva fogja megtanulni, amit tud a szexrĆl. Mindegy, amirĆl nem beszĂ©lĂŒnk, az nincs, ugye?
TotĂĄlis agyrĂ©m ez az egĂ©sz. A legbosszantĂłbb az, hogy ez az egĂ©sz ĆrĂŒlet a „woke-ellenessĂ©g” nevĂ©ben megy: mintha az Ćszinte, nyitott pĂĄrbeszĂ©d az Ă©let kĂ©nyes kĂ©rdĂ©seirĆl, a mĂĄssĂĄgokrĂłl valamifĂ©le „ideolĂłgiai indoktrinĂĄciĂł” lenne. Pedig valĂłjĂĄban Ă©ppen az ideolĂłgiai indoktrinĂĄciĂł, amikor az oktatĂĄs szabadsĂĄgĂĄt korlĂĄtozzĂĄk egyes szĂŒlĆk prĂŒdĂ©riĂĄjĂĄt piedesztĂĄlra emelve. Martin Luther Kingnek igaza volt, a vilĂĄgon a legveszĂ©lyesebb a lelkiismeretes hĂŒlyesĂ©g: az, amelyik kĂ©rkedik a sajĂĄt korlĂĄtoltsĂĄgĂĄval Ă©s butasĂĄgĂĄval.
TudatĂĄllapotok
Charles T. Tart pszichológus bevezeti az olvasót a tudatållapotok rejtélyes vilågåba.
SzĂ©ljegyzetek – 2023.09.05.
A törtĂ©nelem sorĂĄn a fĂŒggĆsĂ©get az emberi jellem Ă©s Ă©rtelem torzulĂĄsĂĄval – az erkölcstelensĂ©ggel, a balgasĂĄggal Ă©s a bƱnnel – hoztĂĄk összefĂŒggĂ©sbe. Hiszen Ă©vezredeken keresztĂŒl az ember elsĆsorban vallĂĄsi szemĂŒveggel nĂ©zte a valĂłsĂĄgot, Ă©s a zsidĂł-keresztĂ©ny kultĂșrĂĄban az Ă©rzĂ©ki gyönyörökben valĂł tobzĂłdĂĄs bƱnnek szĂĄmĂÂt. EgĂ©szen a felvilĂĄgosodĂĄs korĂĄig kellett vĂĄrni arra, hogy az emberek elkezdjĂ©k keresni a fĂŒggĆsĂ©g jellemtorzulĂĄson kĂÂvĂŒli, esetleges biolĂłgiai, pszicholĂłgiai stb. okait.
Az egyik elsĆ tudĂłs, aki a fĂŒggĆsĂ©get – pontosabban az alkoholizmust – betegsĂ©gkĂ©nt hatĂĄrozta meg, Carl von BrĂŒhl-Cramer nĂ©met orvos volt, aki a 19. szĂĄzad elejĂ©n praktizĂĄlt OroszorszĂĄgban. Mint minden hĂĄborĂș, a napĂłleoni hĂĄborĂș is nagy hatĂĄssal volt az alkoholfogyasztĂĄsra: kĂŒlönösen a tömĂ©ny, Ă©getett szeszek fogyasztĂĄsa öltött jĂĄrvĂĄnyszerƱ mĂ©reteket. A derĂ©k orvos bĆven talĂĄlkozhatott pĂ©ldĂĄkkal a mĂ©rtĂ©ktelen szeszfogyasztĂĄs egĂ©szsĂ©gĂŒgyi ĂĄrtalmaira.
1819-es munkĂĄjĂĄban bevezette a Trunksucht (iszĂĄkossĂĄg) fogalmĂĄt, amit kĂ©sĆbb dipszomĂĄniakĂ©nt is fordĂÂtottak mĂĄs nyelvekre. BrĂŒhl-Cramer szerint az iszĂĄkossĂĄg hasonlĂł lefolyĂĄsĂș Ă©s hasonlĂłan ĂÂrhatĂł le, mint mĂĄs betegsĂ©gek, Ă©s elsĆsorban nem a moralitĂĄs hiĂĄnya az oka. Ez a korban forradalmi ĂșjĂÂtĂĄsnak szĂĄmĂÂtott: meg is kapta a magĂĄĂ©t. A könyvĂ©t mĂĄs orvosok kemĂ©ny kritikĂĄban rĂ©szesĂÂtettĂ©k Ă©s azzal vĂĄdoltĂĄk meg, hogy fel akarja menteni a iszĂĄkosokat az erkölcsi felelĆssĂ©g alĂłl.
BrĂŒhl-Cramer, jĂłval megelĆzve a magyar szĂĄrmazĂĄsĂș amerikai addiktolĂłgus, Jellinek alkoholizmus-elmĂ©letĂ©t, a dipszomĂĄnia kĂŒlönbözĆ fajtĂĄit is megkĂŒlönböztette. Ăgy a folyamatos, az idĆszakos, a megszakĂÂtĂĄsos, a periodikus Ă©s a vegyes iszĂĄkossĂĄgot.
Ami a gyĂłgymĂłdot illeti, abban BrĂŒhl-Cramer, osztva a korban gyakori vulgĂĄrmaterialista szemlĂ©letet, bizony meglehetĆs tĂ©vĂșton jĂĄrt. MeggyĆzĆdĂ©se volt ugyanis, hogy az iszĂĄkossĂĄg mint betegsĂ©g kizĂĄrĂłlag testi, fiziolĂłgiai okokra vezethetĆ vissza, Ă©s ugyanĂșgy pusztĂĄn gyĂłgyszeres kezelĂ©ssel gyĂłgyĂÂthatĂł. Az ĂĄltala javasolt „mĂ©regtelenĂÂtĆ” kĂșrĂĄrĂłl ma mĂĄr tudjuk, hogy nyilvĂĄnvalĂłan hatĂĄstalan volt.
Sajnos mind a mai napig vannak sarlatĂĄnok, akik a fĂŒggĆsĂ©gre kĂŒlönfĂ©le mĂ©regtelenĂÂtĆ kĂșrĂĄkat, vitamin- Ă©s szauna „terĂĄpiĂĄt”, ĂÂrnak fel. De a szakemberek körĂ©ben mĂĄr konszenzus van arrĂłl, hogy a fĂŒggĆsĂ©g bio-pszicho-szociĂĄlis (egyesek mĂ©g hozzĂĄteszik a spirituĂĄlist) zavar. TehĂĄt egyszerre a test, a lĂ©lek, a tĂĄrsadalom Ă©s a szellem mƱködĂ©si zavara. Komplexek az okai, a lefolyĂĄsa Ă©s nem „kezelhetĆ” egyoldalĂșan, csak a test szintjĂ©n.
Minden tĂ©vedĂ©se ellenĂ©re BrĂŒhl-Cramer – akĂĄrcsak Benjamin Rush, aki nagyjĂĄbĂłl ugyanebben az idĆszakban AmerikĂĄban ĂÂrt könyvet a fĂŒggĆsĂ©grĆl – hatalmas lĂ©pĂ©st tettek a fĂŒggĆsĂ©g jobb megĂ©rtĂ©sĂ©nek irĂĄnyĂĄba. ĂthelyeztĂ©k a vizsgĂĄlĂłdĂĄs fĂłkuszĂĄt a puszta moralizĂĄlĂĄsrĂłl a fĂŒggĆsĂ©g kialakulĂĄsĂĄnak, lefolyĂĄsĂĄnak Ă©s terĂĄpiĂĄjĂĄnak tudomĂĄnyos vizsgĂĄlatĂĄra. EzĂĄltal megnyitottĂĄk az utat a fĂŒggĆsĂ©g kutatĂĄsa – az addiktolĂłgia – elĆtt.
Tetszenek az ĂÂrĂĄsaim a Drogriporteren? Adnak valamit? Akkor kĂ©rlek, ha teheted, Te is adj – tĂĄmogasd a Drogriportert: https://drogriporter.hu/tamogass/
kép: James Ensor, Iszåkosok